Lábtenisz-vb: A románokkal nem bírtak

Szombathelyen a Haladás VSE munkacsarnokában rendezték meg az 5. lábtenisz-világbajnokságot. Kilenc ország 180 versenyzője nevezett, és ezúttal kilenc számban zajlottak a küzdelmek: egyesben, párosban és csapatban (másképp: trióban) a nők és a férfiak mellett a juniorok is viaskodtak. A vb-t egyébként az 1989-ben alakult, jelenleg 14 tagországot tömörítő Nemzetközi Lábtenisz-szövetség (IFTA) írta ki. Az első világversenyt 1994-ben Szlovákiában tartották, az első aranyérmet pedig a magyar Farkas József nyerte; 1996-ban Brazília, 1998-ban Magyarország, 2000-ben Csehország volt a házigazda. Az idei torna rendezése amúgy Romániát illette, ám keleti szomszédunk visszalépése nyomán Szombathely láthatta vendégül a lábteniszezőket.
Az első napon a férfi és női egyes számokat rendezték meg. A nőknél az első nagy meglepetést Schumi Dorottya szolgáltatta, aki a döntőig jutott. A Renova nagypályás csapatában futballozó hölgy ezüstérmes lett, a fináléban attól a 46 éves Dorina Paunától kapott ki 2–0-ra (11–6, 11–6), aki már az előmeccsek során is felülmúlta a magyar játékost, és aki saját bevallása szerint harminc esztendeje lábtengózik.
A férfi egyéni elődöntőig jutott Pál Tamás, és a harmadik helyért a román Florin Purice ellen kellett mérkőznie. Az első játszmában Pál bizonyult jobbnak 11–8-ra, míg a másodikban a román győzött szintén 11–8-ra. A mindent eldöntő harmadik játszmában szoros volt a küzdelem, a térfélcseréig még a magyar játékos vezetett, de a hajrában a román jobban összpontosított, és 12–10-re nyer, így Pálnak csak a negyedik hely jutott.
További négy éremszerzési esélyt szalasztottak el a magyarok: férfi párosban, férfi csapatban és női párosban is bronzmeccset vívhattak, és mindegyik esetben a románok miatt maradt el a dobogós helyezés, a junior férficsapat pedig a franciáktól kapott ki.