"Mostanság nagyjából havonta gyarapítjuk pontjaink számát, tehát éppen aktuális lenne egy siker mondta nem kevés öniróniával a meccs előtt Bognár György, a Matáv ügyvezető igazgatója. S valóban: a Sopron legutóbb október 5-én, az MTK ellen nyert, egy pontot pedig november 2-án kaszírozott a Győr ellenében, aztán három kudarccal zárult fellépése következett.
Nem véletlen, hogy az évszáró mérkőzésnek már a kiesőzóna közvetlen közeléből vágott neki. A szombat déli találkozó tétje tehát az volt, hogy a Káposztás utcai ütközet két szereplője közül melyik kényszerül majd búcsúval fenyegető pozícióban telelni. A meccs súlya ellenére Komjáti András edző "sporttörténeti” lépésre szánta el magát, kispadra ültette a hazai csapat első számú játékszervezőjét, Somogyi Józsefet. A Matávnál lassan már törzsgárdatagnak számító 34 esztendős fedezet pedig korábban legfeljebb sérülés, vagy eltiltás miatt hiányzott a kezdő tizenegyből, a beugrásra várók szerepétől ekként igencsak elszokhatott. Komjáti András azt azonban cáfolta, hogy Somogyi József az elmúlt időszak fegyelmezetlenségeit követő rendteremtésnek esett volna áldozatul; egyszerűen csak erőtlenül, ritmustalanul futballozott az utóbbi fordulókban, ezért jött el a váltás ideje. A rutinos labdarúgó szerepkörét a szlovák Jozef Majoros vette át, de ezen túl is átalakult a soproniak középpályás sora, hiszen Tóth István bokasérülése nem gyógyult meg, így a bordó-szürkék egyetlen ballábas játékosa helyett az ugyancsak szlovák Lubomir Orabinec jutott szóhoz, de bekerült az együttesbe a harmadik légiós, az örmény Eugia Javrujan is, hiszen három sárga lapja miatt Sira István a lelátóra szorult. Két kulcsember, a látogatóktól is hiányzott: Torghelle Sándor és Piroska Attila szintén sárga lapja miatt nem futballozhatott. Szurgent Lajos vezetőedző egyébként annyit változtatott az eredetileg tervezett alakulaton, hogy Mészáros Attilát és Borgulya Istvánt a kispadra ültette, helyettük Babos Ádám és Hercegfalvi Zoltán kezdett. A nyitány alighanem minden szurkolói reményt felülmúlt, hiszen a tippelt óvatoskodás helyett rögvest egymásnak feszültek a felek, ekként az első negyedóra három gólt, és további, elrontott helyzeteket hozott. Méltánytalan lenne nem értékelni a játékosok elszántságát, ám az is tény: a védvonalak mindkét oldalon gyakorlatilag akadálytalanul átjárhatók voltak, a bekkek tudniillik jobbára csak közelről szemlélték a tizenhatosok környéki történéseket. A heves ütésváltásból a házigazdák jöttek ki jobban, noha némi szerencséjük is volt, hiszen Csiszár Ákosnak az elrontott tizenegyesnél megadta a sors az azonnali korrigálás lehetőségét, s másodszorra már tényleg főbenjáró vétek lett volna rontania. A folytatás is mozgalmas futballal telt a langyos őszi időben, bár ez az edzők idegeinek aligha tett jót, mi több, olykor a rutinos hátvédek is riasztóan ügyetlen mozdulatokkal hozták helyzetbe az ellenfelek támadóit. Feltűnt Jozef Majoros elszántsága, és a szlovák középpályás aktivitása eredményt is hozott: előbb ugyan még a felső lécet találta telibe, ám az első játékrész slusszpoénjaként egy légióskooperáció megkoronázásaként kihagyhatatlan lehetőséget teremtett Eug˙a Javrujan számára.
Eugia Javrujan (balra) megvillant, és az elsô félidô hajrájában fontos gólt szerzett
A szünet után sem unatkoztak a szurkolók, erre a meccsre tehát nem volt érvényes a Nick Hornby által a Fociláz című klasszikusban idézett skót edző, Alan Durban mondása, aki egyszer azt üzente a nézőknek: "Ha szórakozni akarnak, bohócokat nézzenek a cirkuszban”. A Matáv továbbra is elszántabbnak tűnt, pontosabban építkezett, de Hercegfalvi Zoltán kapufája azért jelezte, a kispesti részről sem tekintik lezártnak a csatát. Persze, ahogy pörögtek a percek, a sáros talajon egyre több volt a rontott megoldás. Komjáti András egyébként e felvonásra Somogyi Józsefet is harcba küldte, s a hatszoros válogatott nem is töltötte fölöslegesen az idejét, hiszen biztosan értékesítette a Matáv javára megítélt második büntetőt. Innen már Borgulya István szépítése ellenére sem volt, nem lehetett visszaút, s egyfajta jelzésértéke volt annak is, hogy Szurgent Lajos az elvben legveszélyesebb Honvéd-támadónak számító Marius Sasut nem is hagyta a pályán a végjátékban. A Matáv valamelyest tehát kárpótolta híveit a botladozós őszért, hiszen győzelemmel búcsúzott a 2002-es évtől, a vereségével a tabella utolsó helyére lecsúszott, tizenháromszoros bajnok Kispestre viszont igencsak forró tavasz vár, többek között azért, mert egyik fő riválisa, a Sopron ellenében az alapszakasz két meccsén mindössze egy pontot szerzett.
Mestermérleg
Komjáti András a Sopron edzője:
Motiváltan léptünk pályára ezen a mérkôzésen. Ez kitűnt abból, hogy megnyertük a párharcok többségét, s többek között ez a tény döntött a végeredményt illetôen a mi javunkra. Fegyelmezettségben sokat javult néhány játékos, és ennek köszönhetôen szinte végig fölényben játszottunk és nyertünk a Honvéd ellen.
Szurgent Lajos a Kispest vezetőedzője:
Pontért jöttünk Sopronba, hiszen az utóbbi idôkben egyre jobb teljesítményt nyújtottunk. A csapatot megpróbáltuk a kupameccs után valamennyire felfrissíteni, a helyzeteink meg is voltak, de sajnos ezeket nem értékesítettük. Futottunk az eredmény után, de csak ennyit sikerült kihoznunk ebbôl a meccsből.
Percről percre
5. perc: Megszerezte a vezetést a Sopron. Fehér Zoltán jobbról laposan adott középre, Dulca az ötösről könynyedén felszabadíthatott volna, ám a román védő lába alatt átcsúszott a labda, amelyre rögvest lecsapott Tóth Mihály és öt méterről jobbal a kapu közepébe lőtte. 1–0 10. perc: Parádés góllal egyenlítettek a vendégek: Dubecz a bal oldalról nagyszerűen indította a középen meginduló Hercegfalvit. A támadó előbb mellel átvette a labdát, Szabados szorításában betört a tizenhatosra, majd váratlan, ám remek megoldást választva visszasarkazta a labdát a második hullámban érkező Bárányos elé, aki 12 méterről jobbal higgadtan helyezett a jobb alsó sarokba. 1–1 13. perc: Laczkó a jobb oldali alapvonal közeléből ívelt középre, az ötös rövid sarkánál Bárányos próbált kapura ollózni, ám nem találta el a labdát, így került helyzetbe Hercegfalvi, aki azonban négy méterről senkitől sem zavartatva a léc fölé bólintott. 14. perc: Javrujan a balösszekötő helyén betört a kispesti tizenhatosra, Babos Ádám mellett megtolta a labdát, ám a védő rossz ütemű szereléssel buktatta. A büntetőt Csiszár végezte el, kissé hanyag mozdulattal, jobbal laposan a jobb alsó sarkot célozta meg, ám Tóth József érezve az irányt, kivédte a labdát, az azonban balszerencséjére kipattant róla, éppen Csiszár elé, aki másodszorra nem hibázott, és ballal három méterről a bal alsó sarokba helyzett. 2–1 24. perc: Bárányos jobbról tekert be egy szabadrúgást, a védelemből előrehúzódó Dulcea a tizenegyes pontról felugorva a kapu fölé fejelte a labdát. 31. perc: Laczkó passzolt a hazai tizenhatos előterében Bárányoshoz, aki két lépést tett a kapu felé, majd egy lövőcsellel három védőt is becsapott, ezután pedig szép mozdulattal jobbal 15 méterről alápörgetett a labdának, de az centikkel a jobb kapufa mellett hagyta el a játékteret. 41. perc: Tóth Mihály lendületből indult Tóth József kapuja felé, a büntetőterület határán Pandur ugyan útját állta, így a támadó a mélységből érkező Majoroshoz passzolt, aki ballal 17 méterről a felső kapufára csavarta a labdát. 43. perc: Majoros lódult meg a bal oldalon, annak rendje s módja szerint középre is adott, a beadásról csúnyán lemaradtak a védők és a berobbanó Javrujan hat méterről ballal a kapu közepébe helyezte a labdát. 3–1 49. perc: A mérkőzésen nagy kedvvel játszó Majoros egy pimasz csel után Pintérhez passzolt a vendégtérfél közepén, az ex-Honvédos fedezet pedig nem sokat vacakolt, jó 25 méterről jobbal erőtlenül kapura lőtt, de Tóth Józsefnek nem okozott gondot hárítani a gyengécske kísérlet után. 58. perc: Bárányos és Laczkó kényszerítőzése után utóbbi labdarúgó robogott végig a balszélen, majd a szögletzászló közeléből beadta a labdát, azt pedig a dermedten asszisztáló soproni védők között Hercegfalvi hat méterről a jobb kapufára bólintotta. 65. perc: Somogyi harminc méterről küldött tért ölelő indítása pontosan érkezett a kiszemelt Javrujanhoz, aki az aláhulló labdát tíz méterről jobbal kapásból a bal kapufa mellé lőtte. 70. perc: Perger cselezgetett a Honvéd tizenhatosán belül, majd egyszer csak átesett az elé kerülő Batrinun, mire Kiss Béla játékvezető némiképp váratlanul a tizenegyes pontra mutatott. A büntetőt Somogyi végezte el, ballal laposan középre lőtte a labdát, a jobbra vetődő Tóth Józsefet becsapva. 4–1 80. perc: Laczkó bal oldali kisszöglete után Dubecz a csereként beálló Borgulyához passszolt, aki 17 méterről jobbal kapura lőtt, a labda Csiszárt érintette (de nem változtatott irányt, így nem jegyezhettünk öngólt), és Farkas Balázs mellett a kapu közepében kötött ki. 4–2
Fény és árnyék
+++Komjáti András nem tartozik az izgága edzők közé, amikor azonban a meccs hajrájában Kiss Béla lökés miatt érvénytelenítette Tóth Mihály fejesgólját, egyetlen szökelléssel az oldalvonalnál termett. Szólt is néhány szót, de a játékvezető egyetlen kézmozdulattal csendre intette. Komjáti András azonnal elnézést kért, majd visszaült a helyére, a bíró pedig széles mosollyal nyugtázta, hogy ez alkalommal ennyi is elég volt a fegyelem fenntartásához.
---Tóth István hétközi sérülése igencsak érzékeny veszteség volt a Matáv számára, hiszen kiesésével az egyik kifejezetten ballábas játékosát vesztette el a Sopron. Ám a balszerencse tovább üldözte a bordó-szürkéket, hiszen a kényszerűségből a fedezetsor bal oldalára állított Lubomir Orabinec még az első félidőt sem futballozhatta végig, egy ütközés miatti combsérülés őt is az öltözőbe parancsolta. A hazaiak szerencséjére ennek ellenére is győzni tudtak.