Vajon mit csinálnak másképp? Ez a kérdés kínozza az úgynevezett szakértőket, ha a török labdarúgásra, illetve annak utóbbi évekbeli bámulatos fejlődésére gondolnak. Nem öltek a sportágba olyan iszonyú pénzeket, mint az Egyesült Államokban (hiszen nem volt miből), nem csábították japán mintára világsztárok garmadáját a ligába (csak néhányat), a futballszeretetet és a fanatizmust úgy általában pedig nehéz lenne csodafegyverként elfogadni. Mi lehet hát a titok?Senol Günes biztos nem fogja megmondani, bár az is elképzelhető, hogy valóban nincs fogalma róla. "Nem műveltünk semmi különöset most sem. Megmondtuk a futballistáknak, hogy menjenek ki a pályára, és játsszanak nagyszerűen. Láthatta is a világ, hogy mit tudunk” – vázolta a tornán követett stratégiát a török szövetségi kapitány. Persze a siker nyitját semmi esetre sem a vb-n kell keresni, hanem jóval korábban, mindazonáltal a játékosok hozzáállása példamutató. Nyoma sincs bennük félelemnek, ellenben a végsőkig elszántak rá, hogy a csoportmeccs után másodszorra már megállítják a brazilokat.
Ilhan szerint nincs jobb csapat a töröknél (Fotó: Reuters)
Ilhan szerint nincs jobb csapat a töröknél (Fotó: Reuters)
Alpay Özalan például önmaga feláldozásától sem riadna vissza. Mint sejthető, nem kifejezetten arról van szó, hogy a nyolcaddöntő óta már Japánban tartózkodó válogatott tagja megirigyelte volna a szamurájok ősi mentalitását, hanem kijelentette, egy sárga lapot boldogan beszedne az ügy érdekében. Ami normális körülmények között valóban nem egy kamikazetempó, ám számára hovatovább végzetes lenne, mert ilyenből – négy társával egyetemben – már van neki egy, vagyis az újabb kártya az utolsó mérkőzés kihagyását jelentené. "Ha sárgát kell kapnom ahhoz, hogy bejussunk a fináléba, nem fogok habozni. Jóllehet egyikünknek sem ez jár a fejében, hanem a világbajnoki döntő. Óriási lelkierővel fogunk küzdeni” – ígérte a brazilok elleni első találkozón kiállított védő. "Ez sokkal fontosabb összecsapás, mint az első. Az a piros lap talán nagy hatással volt rám, de most már készen állok a csatára. Alig várom már a mérkőzést” – tette hozzá Alpay.
Eltökéltségért Senol Günes sem megy a szomszédba. "Győznünk kellett volna a brazilok ellen a csoportmeccsen, mégsem tudtunk, noha vereséget semmiképpen sem érdemeltünk. Nem akarjuk, hogy ez még egyszer megtörténjen velünk, és nem is fog. Jól játszottunk, mindig megérdemeltük a továbbjutást, és határozott tervünk, hogy ott legyünk a fináléban. Szerencsére nagy támogatást kapunk a nemzettől, így mindenkinek megmutathattuk, milyen a jó foci” – húzta ki magát a kapitány, mintegy összes honfitársa nevében is. Ümit Davala arra hívta fel a figyelmet, hogy a két csapat most már ismeri egymást, így a maguk részéről nem fogják elkövetni ugyanazokat a hibákat, mint elsőre, Ilhan Mansiz, a Szenegál ellen Hakan Sükür helyére beálló, és aranygólt szerző csatár pedig amondó volt, hogy eddig nem találkoztak olyan együttessel, amelyet jobbnak éreztek volna maguknál.
Apropó, Hakan Sükür. A legnépszerűbb török játékost sokat bírálják finoman szólva visszafogott teljesítménye miatt, mire ő szinte naponta visszavág valamivel. Legutóbb azt mondta, "bár hozzá vagyok szokva az emberfogáshoz, úgy elég nehéz gólt lőni, hogy állandóan ketten-hárman lógnak a nyakamon”. Ez azért érdekes felvetés, mert ha visszagondolunk a mérkőzésekre, tényleg lehet abban valami, hogy Hasan Sasnak sokszor ő csinál helyet azzal, hogy több védőt is leköt – még akkor is, ha egyébként nem játszik jól. Egyszóval a kapitánynak nem lesz egyszerű feladat a 30 éves Parma-csatár és Ilhan közül kiválasztani Hasan Sas ékpárját. Hakan Sükür egyébként kisebb sérülése ellenére játékra kész, nem úgy, mint névrokona, Hakan Ünsal, akinek a felépülése 48 órán belül – Ogan Tarhan, a válogatott szóvivője szerint – valóságos csoda lenne. A törökországi őrületre egyébként jellemző, hogy Bülent Ecevit kormányfő szerdára félnapos rendkívüli munkaszünetet hirdetett a közalkalmazottak számára, hogy ne maradjanak le a brazilok elleni ütközetről. Továbbá egyes politikusok a gazdasági nehézségek dacára fejenként kétszázezer dolláros (!) jutalmat javasolnak a válogatott futballistáknak, amely összeget négyszázezerre emelnék, amennyiben a csapat megnyerné a vb-t.