Fókuszpontok – Szeli Mátyás jegyzete

Ha az ember nem a helyszínen van, talán át sem érzi, mekkora sikert aratott az U17-es válogatott a világbajnoki szereplés kiharcolásával. Volt, hogy nagy nyomás nehezedett korosztályos csapatunkra (például a portugál meccs elején), máskor az addig egyáltalán nem veszélyeztető ellenfél (Izland) egyenlített. Három mérkőzésen is hátrányba került, mégsem szenvedett vereséget egyszer sem a Preisinger Sándor vezette együttes. Egyik helyzet sem törte meg a fiatalokat, mindegyikből jól jöttek ki, igaz, a spanyolok elleni tizenegyespárbajban alulmaradtak. Gondoljunk csak bele, mikor maradt veretlen bármelyik korosztályban magyar csapat egymást követő öt tétmérkőzésen – erősebbnek tartott ellenfelekkel szemben.

Ehhez képes mintha olykor máshol lennének a fókuszpontok.

A torna során sokan hajtogatták, hogy jó-jó, de ki lesz válogatott, ki játszik majd nagy klubban? Kétségkívül lényeges kérdés, hogy ezekből a srácokból milyen futballista lesz, azt is lehet állítani, hogy az utánpótlásnak nem (meccs)eredményközpontúnak kell lennie, ám a torna során az számít, hogyan teljesítünk.

Mások kissé álszent módon azt tartják kiemelésre érdemesnek az Eb-ről, hogy a szurkolók káromkodtak a spanyolok elleni mérkőzésen. Néhányan csakugyan trágárkodtak, csak ez a tévében inkább hallatszott, mint a helyszínen, mert ők álltak a legközelebb az egyik zajmikrofonhoz, mi több, az ellenfél drukkerei között is volt olyan, aki káromkodott. Ez az otthoni élcelődő írásokból kimaradt. Egyébként is, tényleg erre kell összpontosítani?

Nem arra, hogy a csapat nemzetközi tornán, változó stílusú és erősségű ellenfelekkel csaphatott össze? Ez sem mindennapos, nagyon értékes tapasztalatokkal gazdagítja a játékosokat. Az is kiderült, hogy a mieink egyéni kvalitásaik mellett taktikailag fegyelmezettek és mentálisan nagyon-nagyon erősek. Lehet azt mondani, hogy utánpótlásszinten nem az eredmény az elsődleges, de ezek mind olyan összetevők és élmények, amelyeket a pályafutásuk során kamatoztathatnak futballistáink, fejlődhetnek, erősödhetnek a segítségükkel.

Megindító volt látni, ahogy a spanyolok elleni tizenegyespárbaj elveszítését több fiú megkönnyezte, és ugyanilyen megkapó volt nézni az örömkönnyeket a belgák elleni meccs után. Látszott, mennyit jelent a srácoknak a vb-szereplés lehetősége. Ez azért sikerülhetett, mert a szakmai stábbal együtt nagyon keményen megdolgoztak érte. És sohasem vesztették szem elől a lényeget.