Argentin győzelem a Matthäus-csapat ellen

A két kapusnak sokáig szinte semmi dolga nem akadt. Király egy védőtárs által hátragurított labdát vágott a mezőnybe, Franco pedig megpróbált bedobásra menteni lábbal becsúszva az alapvonalnál egy labdát. Előbbinek sikerült, utóbbinak nem.

A kezdeti nagy iramot a vendégek gólja törte meg. Egy bedobás után a jobb oldali védelmünk rosszul osztotta el egymás közt az ellenfél játékosait, jött a beadás, belül pedig a sok csatárra sok védő jutott, egyedül Maxi Rodrigez maradt őrző nélkül és a nagy lendülettel érkező középpályás szépen felemelkedve, védhetetlenül fejelt hét méterről a hálóba. 0-1

A magyar csapat a kapott góltól kissé megzavarodott, a vendégek állandósítani tudták helyüket közvetlenül a tizenhatosunk előtt, de igazi helyzetet nem tudtak kialakítani.

Ellenben a magyar csapat egy régen látott szép akcióból egyenlíteni tudott. Gera, Böőr, Bodnár és végül Torghelle is a maximumot hozta ki magából, valamint az akcióból. 1-1

Az első félidő hátralévő részében ismét nyílttá vált a játék. Egy les címén meg nem adott gólt láthattunk argentin oldalon, míg Halmosi helyzeténél sajnálhattuk - Gera nagyszerű passzal hozta helyzetbe -, hogy kapura lövés helyett visszajátszott Torghelle felé, de a tömörülő és visszazáró védők utóbbi elöl fel tudtak szabadítani.

A félidőben nem változtatott a csapat összeállításán és felállásán Lothar Matthäus szövetségi kapitány, pedig talán oka lett volna rá.

A védelemre aligha lehet panasz, ott mindenki hozta magát, talán Bodnár lépett fel a kelleténél is többször és hagyott maga mögött az argentinok által oly gyakran be is játszott üres teret, bár ez inkább a kisegítéssel adós magyar csapattársak hibája is egyben.

Középpályán két klasszikus szélső ember, Takács és Huszti is adós maradt legjobbjával. A két, egyébként lendületes, leginkább abból megélő futballista előtt nem volt kellő terület, hogy érvényre juttassa erényeit. Böőr, Gera és Halmosi viszont jól muzsikált. Igaz, az látszott: sokat nem játszottak még együtt a debreceniek a magyar csapatkapitánnyal, aki viszont zseniális, rá annyira jellemző mozdulatokkal és néhány remekbe szabott köténnyel vált a mieink legjobbjává.

A második félidőben a vendégek egy sebességi fokozattal nagyobbra kapcsoltak, ha lehetett fokozni az első félidőben általuk bemutatottat: bizony, akkor sem alibiztek egy percet.

Leginkább támadásban jöttek fel és jelentettek kimondott veszély Király kapujára, míg nem szögletből Heinze ismét vezetéshez nem juttatta a vendégeket. 1-2

A mérkőzésnek ebben a szakaszában leginkább a kontrákra építettünk és a Torghelle alkotta egyszemélyes csatársorban bíztunk, de egy Halmosi lövésnél Francónak minden tudására szükség volt, hogy vetődve hárítani tudja a hosszúra tartó bombát.

A találkozó 64. percében aztán megtörtént a sajtó által a mérkőzés kapcsán leginkább beharangozott pillanat: Lionel Messi személyében újoncot avatott az argentin válogatott. Aztán egy perc múlva jött a találkozó legváratlanabb, legmeglepőbb pillanata: Messi piros lapot kapott a játékvezetőtől!

A Maradona-utódként kikiáltott tizennyolc éves Barcelona-játékos Vanczák mellett húzott el parádésan, amikor az újpesti védő mezénél fogva visszarántotta. Erre a lendületét vesztő argentin hátracsapott. A közelben álló játékvezető a szándékos, igaz nem túl durva mozdulatot piros lappal honorálta.

Messi a találkozó előtt még úgy nyilatkozott: ő már annak is örülne, ha akár egy percre is, de bemutatkozhatna az argentin csapatban. Ez megtörtént, de vélhetően nem ilyen egy percre gondolt…

A hetvenedik percben kissé szétszakadt a három csere után átalakított magyar együttes. Egy kis időbe telt, amíg mindenki megtalálta a posztját a hazai csapatban.

Talán a kiállításnak köszönhető, talán az egyenlítésért mozgósított pluszenergiáknak vagy az immár intenzívebb támadófutballra emlékeztető felállásunknak: nagyot javult a magyar csapat teljesítménye. Mezőnyben kiegyenlített lett ismét a játék.

A helyzetre sem kellett sokáig várnunk: ezúttal is nagyszerűen és főként gyorsan, pontosan adogattak a magyar játékosok, Huszti előtt adódott végül lövőhelyzet, de kapujából kimozduló, a szöget jól záró Francóban elakadt a labda.

A hajrában aztán csak magyar helyzet adódott, az egyikben a találkozó egészében nagy kedvvel és kevés hibával játszó Gera ívelt fel az argentin kapu elé, de Kerekes elöl az utolsó pillanatban mentettek szögletre a védők. Az immár időntúli sarokrúgást a hosszú oldalon helyezkedő Tóth Norbert lőhette kapura, de okos lövés-emelése, bár megverte vele a védőket és a kapust is, centikkel hosszúra sikerült.

Az összképében kiegyensúlyozott, jó iramú találkozón a döntetlen közelebb áll az igazsághoz, de ez a sportág a gólokról szól. A Matthäus kapitány által annyira elismert hajtással ezúttal sem maradt adós a csapat, de a német szakember által most már egyre türelmetlenebbül elvárt eredménnyel viszont ismét igen. ---- Az argentinok szövetségi kapitánya, José Nestor Pekerman (képünkön) a mérkőzés után úgy nyilatkozott: sikerük megérdemelt.

-Nagyon érdekes, küzdelmes mérkőzést láthattunk - kezdte mérkőzés utáni értékelését az argentin kapitány -, mindkét csapat azt hozta, ami elvárható volt tőle. Csapatommal elégedett vagyok, az eredmények örülök. Az első félidőben megmutattuk, hogy technikailag mennyire képzett játékosok alkotják a válogatottunkat. Sokat tartottuk a labdát az ellenfél térfelén és ebben az időszakban több gólt is szerezhettünk volna. A második félidőben a magyar válogatott teljesítménye feljavult, főként azután, hogy emberelőnybe kerültek. Ekkor már sok veszélyes akciót vezettek, akár ki is egyenlíthettek volna, ám ennek ellenére a végeredményt igazságosnak tartom. Az argentin válogatott jobb csapat, mint a magyar. Ha nem is sokkal, de egyértelműen jobb. Viszont meggyőződtem arról, hogy Magyarországnak igenis versenyképes csapat lehet. Gerát, Husztit és Takácsot technikailag képzett játékosnak tartom, a jövőben húzóemberei lehetnek a magyar csapatnak, de ez önmagában még kevés egy ütőképes válogatotthoz. Kívülről nem tudtam megítélni Messi kiállításának jogosságát, nem láttam pontosan a szituációt, de azt határozottan tudom: nem ő volt az, aki elsőként szabálytalankodott. Biztos, hogy a fiatal játékosban nagy erővel dolgozott a bizonyítási vágy, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott elvárásoknak, ilyenkor sokszor nehéz kontrollálni ezt a fajta plusz motivációt. Még akkor is, ha a társak igyekeztek levennie a terhet a válláról a mérkőzés előtt. ---- Az argentin labdarúgó-válogatott egygólos - 2-1 - győzelmet aratott a Lothar Matthäus (képünkön) által irányított magyar labdarúgó-válogatott ellen barátságos mérkőzésen a Puskás Ferenc-stadionban.
A magyar együttes német szövetségi kapitánya a mérkőzés után úgy nyilatkozott: több felelősséget kell vállalni játékosainak a jövőben.

- Úgy érzem, jó mérkőzést láthattunk - kezdte értékelését a szakember -, amelyen jó teljesítményt nyújtott a csapatom. Ennek ellenére nem minden játékosom tudta kihozni magából azt, ami benne van, ezért még a fejlődés lehetősége jócskán adott előttünk. Sikerült azonban bebizonyítanunk, hogy lépést tudunk tartani akár az olyan csaptokkal is, mint az argentin. Viszont még mindig hiányzik a magyar játékosokból, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő döntést tudják meghozni. Ezen most is sok múlt. Beszéltem Pekerman kollégámmal, aki elmondta, hogy kifejezetten örül a győzelmüknek ezen az összecsapáson. De visszatérve a csapatomra. A jövőben elvárom a játékosaimtól, hogy minél több, még a mostaninál is több önbizalommal futballozzanak és az akciókban, egyes szituációkban még több felelősséget vállaljanak magukra. Ez nem fog egyik napról a másikra menni. Meg kell nyerni a párharcokat, a cselekkel át kell jutni az ellenfélen és a kapu előtt a megfelelő döntést kell hozni. A hármas cserénk után az volt a probléma, hogy nem sikerült állandó nyomást gyakorolni az argentinokra, mégpedig azért, mert gyorsan elvesztettük a labdát. Fáj nekem, hogy két fejesgólt kaptunk, mert ezekre fel lehet készülni, a találkozó előtt voltak osztva az emberek. Jó előre tudtuk, ki kire figyel majd. A pontrúgásokból kapott gólok azért különösen bosszantóak, mert így könnyedén veszítjük el annak a lehetőségét, hogy az elvégzett munka gyümölcsét learassuk. ---- Jelentjük: Lionel Messi világcsúcsközelbe került. Bár hivatalosan az argentin ifjonc több mint egy percet töltött a pályán, ebből a tiszta játékideje csupán 13 (!) másodperc volt. Mondjuk ezt az időt igencsak aktívan töltötte: egy labdaátvétel, egy csel és három könyöklés fért bele… Az argentin csúcs továbbra is Bruno Marioni nevéhez fűződik, aki a Tenerife játékosaként 35 másodpercet töltött el a pályán, míg kiállították ellenfele szétrúgása miatt egy spanyol bajnokin. Ebből 19 másodpercig játszott, 16 másodperc pedig azzal telt, hogy a bíró előkereste neki a piros lapot.

A máig élő rekord az olasz Giuseppe Lorenzoé, ő 1990-ben 10 másodpercet játszott a Bolognában, aztán leparancsolták a pályáról. És még egy megjegyzés: világbajnoki döntőben először argentin játékos - Pedro Monzón - kapott piros lapot, ugyancsak 1990-ben, ráadásul rögtön ketten mehettek idő előtt zuhanyozni a németek elleni vesztes fináléban. ---- Király Gábor Maximiliano Rodríguez fejesét nem védhette, Gabriel Heinze bólintását is csak esetleg bravúrral. A védelemben voltak helyezkedési problémák, valamint az is kritika, hogy az oldalról belőtt labdák hárítása komoly gondot okozott ennek a sornak.

A középpályán Takács Ákos több passzt is rossz helyre küldött, Bodnár László viszont az első félidőben beszáguldozta a teljes jobb oldalt. Gera Zoltán jó szokásához híven a mezőny egyik legjobbjának bizonyult, többször is bolondot csinált az argentin labdarúgókból.Torghelle Sándor futballját minősíti, hogy - Németország és Brazília után - újabb sztárgárda ellen volt eredményes.

A cserék közül Priskin Tamásnak és Kenesei Krisztiánnak voltak jó megindulásai, Tóth Norbertnek pedig egy ígéretes kapáslövése. Az argentinoknál Leonardo Franco a gólról nem tehetett, Gera Zoltán kapufájánál azonban bizonytalanul mozdult ki a kapuból.

A védőkről bebizonyosodott, hogy ugyanolyan labdabiztosak, mint az előrébb játszó társaik, igaz, az oldalvonalak mellett többször is sikerült mögéjük kerülni. A középpályán labdavesztés után azonnal szabálytalankodtak a játékosok, a Maradona-utódnak tartott Lionel Messi fegyelmezetlensége miatt csak másodperceket töltött a pályán… A két támadó közül ezúttal Lisandro López futballozott jobban. ---- A mérkőzés után igyekeztünk a játékosok közelébe férkőzni, hogy megtudjuk, milyen érzésekkel távoznak a Puskás Ferenc Stadionból.

Juhász Roland:
"Egy bedobást követően felugrottam fejelni, csakhogy labda helyett Gabriel Heinze könyökét találtam el, és kicsit felrepedt a szemem alatt a bőr. A helyzeteink alapján megverhettük volna a világ egyik legjobb csapatát. De ha tanulunk az ilyen mérkőzésekből, akkor remélhetőleg legközelebb már nem kell szomorkodnunk."

Torghelle Sándor:
"Úgy vélem, tisztességesen helytálltunk a világ egyik legerősebb válogatottja ellen. Egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet. Hogy keserű szájízzel jöttünk le a pályáról, annak oka, hogy buta gólt kaptunk. Az enyém hála az égnek szépre sikerült, és ennek azért nagyon örülök."

Lisandro López:
"Nagyon élveztem a meccset. Mindent kiadtam magamból, de őszintén szólva nem kaptam annyi labdát, mint amennyit szerettem volna - talán a védők kemény emberfogása miatt. Remélem, a jövőben lesz még rá lehetőségem, hogy a kezdő tizenegy tagja legyek."

Hernán Crespo:
"Barátságos mérkőzést játszottunk, de szerintem így is lehetett volna nagyobb az iram, kifejezetten hiányoltam a ritmusváltásokat. A kiállítás miatt mérges vagyok, azt követően minden összeomlott: Lionel Messi még véletlenül sem érdemelt piros lapot."

Roberto Ayala:
"Kemény meccs volt, de értetlenül állok - miként az összes csapattársam - a bíró szigora előtt. Láttam a szituációt, amely Messi kiállításához vezetett, és ugyan Lionel tényleg szabálytalankodott, de semmi esetre sem járt érte piros lap. A magyaroknak kicsit nagyobb iramot kellett volna diktálniuk emberelőnyben."

Andrés d’Alessandro:
"Nem mondanám, hogy mindent ki tudtunk adni magunkból, ami részben annak köszönhető, hogy a játékvezető igazságtalanul kiállította Messit. Komolyan nem értem, hogy statuálhat példát egy rutinos bíró egy tejfeles szájú fiatallal szemben. Könyörgöm, ez egy tizennyolc esztendős gyerek bemutatkozó mérkőzése volt…"

Juan Pablo Sorín:
"Örülök, hogy nyertünk, mert nehéz mérkőzésen vagyunk túl. Ugyanakkor azért is volt nehéz kilencven perc, mert a játékvezető szívtelen volt Lionel Messivel szemben és igazságtalanul küldte le a pályáról. Sajnálom, mert a magyar csapat is megérdemelte volna, hogy egyenlő létszámban küzdjük végig a találkozót."

Lucho González:
"Remek mérkőzést vívtunk egészen a kiállításig. Nagyon sajnálom Lionel Messit, nem érdemelte meg, hogy az első felnőttválogatott mérkőzésén így mutatkozzon be. Egyébként jól felkészített ellenfelet győztünk le, amely tudtommal nincs a világ közvetlen élvonalában, ám a ma látottak alapján könnyen odakerülhet." ---- Noha a lelátón maradtak üres székek, a legfontosabb személyek számára fenntartott szektor zsúfolásig tele volt. Érkeztek menedzserek - többek között - Spanyolországból, Angliából, Hollandiából és Franciaországból is, s ami különösen örömteli: sokan közülük a magyar válogatott játékosaira voltak kíváncsiak. Ahogy azt lapunknak elmondták, egyikük sem távozott csalódottan…

José Ramon Fuertes foglalta el a VIP-páholy egyik székét - a Valencia sportigazgatója magyar játékosokat figyelt: "Amit a meccs nagy részében produkált a házigazda, azelőtt le a kalappal - értékelt a Filipovics Vladan társaságát élvező spanyol. - Több olyan játékos is volt a magyar csapatban, aki remekül futballozott, de azt ugye megérti, hogy neveket nem árulok el. A következő három-négy hónapban figyeljük ezeknek a labdarúgóknak a pályafutását."

Guy Roux több évtizeden át irányította a francia Auxerre csapatát. Szeretett klubját manapság a tanácsaival segítő szakember Vadócz Krisztián miatt jött Budapestre, és bár amiatt csalódott, hogy a kispesti középpályást nem láthatta játszani, de ettől függetlenül még tegnap este tárgyalóasztalhoz ült a Honvéd vezetőivel: "Sajnos Krisztiánt most nem láthattam élőben, ellenben el kell mondanom, hogy Gera Zoltán teljesítménye nagyon tetszett. Sőt merem állítani, Zoltán beférne akár az argentin válogatottba is."

Bill Green, az angol élvonalban szereplő Wigan menedzsere is eljött, és ő az MTK védőjére, Juhász Rolandra volt kíváncsi. A magyar hátvédet több csapat is vinné - például a holland Roda JC azonnal. A lefújást követően Bill Greentől megtudtuk, hogy klubja szerződést kötne a válogatott védőjével, hiszen amit Juhász Roland ezen a délutánon produkált, azzal elégedett volt: "A futballista határozottan futballozott Hernán Crespo ellen, és ez igencsak jó ajánlólevél egy védő számára."

Huub Stevens is ott volt a Puskás Ferenc Stadion nézőterén. A holland Roda szakvezetője Juhász Roland teljesítményét figyelte: "A dél-amerikaiak jól játszottak, de a magyarokat is dicsérnem kell, számukra ez a minimális vereség igen jó eredmény. Ha a kiállítás után Lothar Matthaus védőt visz le, és még több támadóval próbálkozik, talán nagyobb esély lett volna az egyenlítésre. Gera Zoltán remek futballista, de felfigyeltem Halmosi Péterre és Huszti Szabolcsra is, míg Juhász Roland igazi úr volt a levegőben."