Gombócleső utca – Somogyi Zsolt jegyzete

A keresztneve miatt sem esik nehezemre Szoboszlai Zsolt munkáját elismerni – megkerülhetetlen főszereplője a történetnek, amely 2000 őszén indult. Akkor született Szoboszlai Dominik, és Zsolt elhatározta, futballistát nevel belőle. A büszke édesapa is eljutott az NB I-ig, a 39. percben csereként beállt az 1999-es Debrecen–Tatabánya (2–1) Magyar Kupa-döntőn Vácott, vagyis nagyon is lehettek benyomásai arról: gyerekkorában mit kapott, és főleg mit nem kapott meg, ami miatt az élvonalban tizenegy mérkőzésnél több nem jutott neki. Dominik gyerekkorában óriásit fejlődött a magyar labdarúgás infrastruktúrája, a létesítményhelyzet az utánpótlás szintjén is sokkal jobb lett, akadémiák létesültek, így elvileg nem lehet akadálya annak, hogy egy magyar tehetség a Bundesligába, a Premier League-be kerüljön, ám erre alig látunk példát. Mert van, amit pénzen nem lehet megvenni – ez pedig a szaktudás.

Hogyan kell topjátékost nevelni?

Amit ma már minden szurkoló jól tudhat: a Szoboszlai Zsolt által létrehozott és működtetett Főnix Gold FC a székesfehérvári Gombócleső utcában messze több pénzt termelt, mint az összes akadémia együttvéve. Ne feledjük, Szoboszlai Dominik mellett Bolla Bendegúz is a Főnixben tanulta meg a futball alapjait, mindkét srác megfordult az MTK utánpótlásában, de egyáltalán nem lenne meglepő, ha az MLSZ vezetősége egy kávé mellett feltenné az egyszerű kérdést a büszke édesapának: Mondja, Zsolt, hogy kell ezt csinálni? Tudna segíteni abban, hogy öt, tíz, tizenöt év múlva hasonló kaliberű átigazolásokról szóljanak a hírek?

Szoboszlai Zsolt nem könnyű eset, nem is törekszik arra, hogy szeressék, nincs rá szüksége, mert az eredményei minden vitában megvédik, ezeknek köszönhetően tisztelet és örökös VIP-belépő illeti minden hazai mérkőzésen – a magyar válogatott kezdőcsapata erősíti meg a tényt, hogy valamit, pontosabban ami a futballisták képzését illeti, mindenkinél jobban tud.

Magyar ésszel felfoghatatlan mennyiségű pénzt fizet ki a fiáért a világ legismertebb angol klubja egy német egyesületnek, elképesztő gazdagságot garantálva a Szoboszlai családnak, és magyar szokás szerint ezért jelentős irigységre számíthat. Mi pedig a magyar futball jövője miatt csak abban reménykedhetünk, hogy Zsolt munkakedve nem csökken a következő ötven évben...

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!