Baráth Péter a magyar válogatottságért és a lengyel bajnoki címért küzd

Esztendeje már a Raków Czestochowa légiósa Baráth Péter, és a lapunkban is olvasható tömör összefoglalók alapján egyre többször kap szerepet, sőt főszerepet a csapatban – adódik a kérdés: milyen a lengyelországi légiósélet?

„Tanulságos év van mögöttem, bár huszonkét meccsen pályára léptem, a játékpercek eleinte nem úgy alakultak, ahogy szerettem volna   – mondta lapunknak a középpályás.    – Nem keseredtem el, s idővel egyre többet voltam játékban, sőt érzem magamon a fejlődést, illetve úgy gondolom, hogy amikor megkaptam a lehetőséget, többnyire sikerült élnem vele. A beilleszkedés könnyen ment. Nemzetközi az öltözőnk, a csapattársak nagyon rendesek, a klubban dolgozók szintén, úgyhogy kezdettől jól érzem magam.”

A Rakównál a nyáron edzőváltás volt, a szakvezetőcsere hatással volt a csapatra és Baráth Péter szerepkörére is.

„A tavaszi szezon nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, úgyhogy a klub vezetői visszahozták a korábbi sikeredzőt, akivel még kétezerhuszonháromban bajnokságot nyert a Raków. Előtte is tempós futballt játszó csapatunk volt, de Marek Papszunnal még ezen a téren is nagyot léptünk előre. Védekezésben is sokat fejlődtünk a tavaszhoz képest: ősszel már mi kaptuk a legkevesebb gólt, és augusztus óta nem szenvedtünk vereséget a bajnokságban. A cél egyértelműen a bajnoki cím, szerintem jó esélyünk is van rá, csak két pont választ el minket az első helyezett Lech Poznantól. Ami pedig az én szerepemet illeti: a legutóbbi bajnokin, a Motor Lublin ellen kettő-kettőre végződő összecsapáson gólpasszt adtam, de elcseréltem volna a győzelemre, ugyanis az ilyen meccseket kell megnyerni ahhoz, hogy bajnoki címet ünnepelhessünk az idény végén.”

Baráth Péter kölcsönszerződése lejár a Rakównál – mit hozhat a közelebbi és távolabbi jövő, mivel lenne elégedett az újabb esztendő elteltével?

„Hamarosan eldől, miként alakul a folytatás, van még néhány nyitott kérdés. Szeretem befejezni, amit elkezdtem, úgyhogy szívesen maradnék legalább a nyárig, de ez elsősorban nem rajtam múlik. A játékperceim növelése kulcsfontosságú jövőre is, ha ez rendben lesz, annak is lehet realitása, hogy visszakerüljek a válogatott keretébe. Egyértelműen ez a legfőbb célom kétezerhuszonötre, de jó lenne, ha jövőre ilyenkor már lengyel bajnoknak is mondhatnám magamat.”