„Először kerültem ilyen helyzetbe egy mérkőzésen, nem volt épp felemelő érzés, bevallom kicsit féltem a pályán – mondta Sallai a ciprusi botrányos rangadóval kapcsolatban a Puskás Akadémia honlapjának. – Remélem, többször nem kell átélnem hasonlót, mert a társaimon is láttam, hogy érzékenyen érintették őket a történtek.”
A magyar támadó kilenc ciprusi bajnokin öt gólnál és két gólpassznál jár, és saját elmondása szerint is úgy érzi, sikerült beilleszkednie. Sallai szerint a ciprusi liga technikailag és iramban is előrébb jár az NB I-nél, olaszországi légióskodása során legfontosabb fejlődésének a taktikai képzettséget és azt a felismerést tartja, hogy megtanulta, hogy a pályán és azon kívül is álljon ki magáért, ne elbújjon a problémák elől, hanem oldja meg őket.
A Bajnokok Ligájában a Real Madrid és a Tottenham is az ellenfelek között volt, erről is beszélt a Puskás Akadémia honlapjának.
„Ha erre gondolok, most is kiráz a hideg – mondta arról, hogy pályára léphetett a Real otthonában, a Bernabéuban. – Fantasztikus élmény volt, egy nagy álmom vált valóra. Előtte kétszer voltam ott, mérkőzésen, illetve stadiontúrán, és már akkor is az volt bennem, hogy játszani szeretnék ezen a pályán – nos, ez megadatott. Jó volt testközelből látni ezeket a nagy játékosokat, és érezni, milyen közönsége, milyen atmoszférája van annak a stadionnak.”
„Más stílust képvisel a két együttes, én azt mondom, nekem a Tottenham ellen volt nehezebb futballozni. A Real inkább olyan csapat, amelyik engedi játszani a másikat, de ha nála van a labda, akkor életveszélyes. A Spurs viszont nem hagyja kibontakozni az ellenfelét, remekül kontráznak, rengeteget futnak, és az erőnlétük is hibátlan – egyszóval borzasztóan kellemetlen ellenfél.”
Azt is hozzátette, hogy az első meccsekhez képest a csoportkör végére sokkal felszabadultabb lett, jobban átlátta a játékot, kevésbé görcsölt rá bizonyos helyzetekre, és világossá vált, hogy „soha nem szabad úgy kimennünk a pályára, hogy félünk a másiktól, bíznunk kell önmagunkban, és akkor nem lehet komoly probléma.”
És hogy mit tanácsol a fiatal futballistáknak?
„Dolgozzanak nagyon keményen és nagy alázattal, mindent adjanak bele, mert higgyék el, megéri. Kívánom, hogy egyszer majd a mostani akadémisták is átéljék, amit én átéltem a legmagasabb szinten, a Bajnokok Ligájában – ezt az érzést már senki nem veheti el.”
„Először kerültem ilyen helyzetbe egy mérkőzésen, nem volt épp felemelő érzés, bevallom kicsit féltem a pályán – mondta Sallai a ciprusi botrányos rangadóval kapcsolatban a Puskás Akadémia honlapjának. – Remélem, többször nem kell átélnem hasonlót, mert a társaimon is láttam, hogy érzékenyen érintették őket a történtek.”
A magyar támadó kilenc ciprusi bajnokin öt gólnál és két gólpassznál jár, és saját elmondása szerint is úgy érzi, sikerült beilleszkednie. Sallai szerint a ciprusi liga technikailag és iramban is előrébb jár az NB I-nél, olaszországi légióskodása során legfontosabb fejlődésének a taktikai képzettséget és azt a felismerést tartja, hogy megtanulta, hogy a pályán és azon kívül is álljon ki magáért, ne elbújjon a problémák elől, hanem oldja meg őket.
A Bajnokok Ligájában a Real Madrid és a Tottenham is az ellenfelek között volt, erről is beszélt a Puskás Akadémia honlapjának.
„Ha erre gondolok, most is kiráz a hideg – mondta arról, hogy pályára léphetett a Real otthonában, a Bernabéuban. – Fantasztikus élmény volt, egy nagy álmom vált valóra. Előtte kétszer voltam ott, mérkőzésen, illetve stadiontúrán, és már akkor is az volt bennem, hogy játszani szeretnék ezen a pályán – nos, ez megadatott. Jó volt testközelből látni ezeket a nagy játékosokat, és érezni, milyen közönsége, milyen atmoszférája van annak a stadionnak.”
„Más stílust képvisel a két együttes, én azt mondom, nekem a Tottenham ellen volt nehezebb futballozni. A Real inkább olyan csapat, amelyik engedi játszani a másikat, de ha nála van a labda, akkor életveszélyes. A Spurs viszont nem hagyja kibontakozni az ellenfelét, remekül kontráznak, rengeteget futnak, és az erőnlétük is hibátlan – egyszóval borzasztóan kellemetlen ellenfél.”
Azt is hozzátette, hogy az első meccsekhez képest a csoportkör végére sokkal felszabadultabb lett, jobban átlátta a játékot, kevésbé görcsölt rá bizonyos helyzetekre, és világossá vált, hogy „soha nem szabad úgy kimennünk a pályára, hogy félünk a másiktól, bíznunk kell önmagunkban, és akkor nem lehet komoly probléma.”
És hogy mit tanácsol a fiatal futballistáknak?
„Dolgozzanak nagyon keményen és nagy alázattal, mindent adjanak bele, mert higgyék el, megéri. Kívánom, hogy egyszer majd a mostani akadémisták is átéljék, amit én átéltem a legmagasabb szinten, a Bajnokok Ligájában – ezt az érzést már senki nem veheti el.”