Itt van Amerika
SZABÓ GÁBOR
2022.09.22 09:42 Frissítve: 2022.09.22 17:16

Száz éve adták át a Megyeri úti stadiont, az avatómeccs egymilliós bevételt hozott

Miután az állam eladta Újpest „feje fölött” a Népszigetet, új pályát kellett építenie az UTE-nak. A modern aréna sokmilliós költségét részvénykibocsátással fedezték, elsősorban Szűcs János elnök érdeme, hogy kinőhetett a földből.

UTE–FTC bajnokival avatták fel 1922. szeptember 17-én a végleges formáját hét év múlva elnyerő újpesti stadiont: a széles játékteret jól kihasználó lila-fehérek 2:1-re nyertek

 

Az Újpesti Torna Egyesület sportpropaganda-előadásra várta az érdeklődőket 1921. szeptember 25-re az Uránia Mozgóképszínházba, amelynek keretében az első magyar olimpiai bajnok, a műépítész Hajós Alfréd tartott vetítéssel színesített előadást a világ stadionjairól – valamint bemutatta az általa megálmodott újpesti stadion terveit is. Az 1885-ben alapított patinás egylet ugyan jól kihasznált sporttelepet és futballpályát tartott fenn az újpesti lakosság kedvelt pihenőkörnyezetében, a Népszigeten, ám költözésre kényszerítették a körülmények.

Ahogy Hess Pál polgármesteri jogokat gyakorló polgármester-helyettes nyilatkozta Az Estnek, az állam eladta a „fejük fölött” a hárs- és akácligetekkel borított Népszigetet, és bár nem Újpest tulajdona, nem lett volna szabad – gyárakkal adásvételi szerződést kötve – pénzt csinálni a kirándulóhelyből. Nem volt mit tenniük, a város egyetlen, a Megyeri úton elterülő telkét átengedték a klubnak, hogy azon építse fel az új pályáját.

 „A legszebb és a legmodernebb pálya lesz az országban az Újpesti Stadion – mondta Hess. – Lépcsős cementterrasz fogja övezni a footballtérséget és a futópályát s ha pénzünk lesz rá, hatalmas tribünöket is fogunk építeni. De ez még a jövő zenéje. Egyelőre boldogok leszünk, hogyha a lépcsős terraszt megépíthetjük.”

Az Uj Nemzedék azt írta, hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság már 1917-ben megvásárolta a népszigeti sporttelepet, hogy a hatalmas területen hajógyárat építsen a háború után. Az MFTR azóta igyekezett kitessékelni a sportegyletet, amelynek vezetősége négy évig sikerrel állt ellent.
     
„Ez a sportpálya sokkal nagyobb lesz, mint ez ország bármelyik pályája és Közép-Európában csak a német olympiádra (eredetileg 1916-ban rendezett volna Berlin olimpiát – a szerk.) készült stadionhoz mérhető. A hatalmas területen minden sportág megfelelő pályát kap, így a nagy footballpályán kívül, futó- és ugrópálya, nyolc tenniszpálya, motor és kerékpárpálya is lesz. De a zárt sportnak is megfelelő helyiséget építenek. Az ország legmodernebb céllövöldéjét, torna- és vívótermét építik meg és még egy ötven méter hosszú fedett vagy szabad fürdőmedencét. Ezen kivül egy nagy klubhelyiség, vendéglő, kávéház és táncterem készül a sportpálya keretén belül”  – vázolta a jövőt a cikk.

Az ügyvezetésre háromtagú szervezőbizottságot jelölt ki a klub, amelyben Dinich Vidor nemzetgyűlési képviselő, Ehrenwald László újpesti fakereskedő és Szűcs János, az UTE elnöke kapott helyet. A költségekhez egymillió koronával járult hozzá a kultuszminisztérium, a további milliókat részvények kibocsátásával fedezték. A Magyar Pénzügyi Compass szerint 1921. december 18-án tartotta alakuló közgyűlését az Újpesti Tornaegyesület Sporttelep Rt., 7 milliós alaptőkéjét 5000 darab törzs- és 30 ezer darab elsőbbségi, egyenként 200 korona névértékű bemutatóra szóló részvény képezte. Az államhoz hasonlóan egymillió koronával támogatta az építkezést az újpesti Wolfner Gyula és Társa bőrgyár társtulajdonosa, Wolfner Tivadar, és érdekes módon a vetélytárs FTC felségterületén, Ferencvárosban székelő Machlup H. Fiai első magyar bőrgyár 600 ezer koronát ajánlott fel. Ők voltak a leggálánsabbak.
Az első kapavágást a vármegye által 1919 őszén „rendcsinálási szándékkal” Újpestre küldött törvényhatósági biztos, Semsey Aladár végezte el 1921. november 21-én, 1922 júniusában pedig már salakozták a futópályát.

„Még nyers rajta minden, de már lenyűgöz a nagyvonalúságával. (…) A lépcsős terrasznak szánt menedékes földsánc megszakítás nélkül szegi be a játéktérséget. A cementlépcsők is elkészültek már, de csak a jövő év tavaszán építik be őket. Előbb megvárják a földsánc megülepedését. Áll már a tribün vasbeton alváza is, amely 130 méter hosszúságban emelkedik az ugyancsak 130 méter hosszú célegyenes mellett. A tribün elé 15 sor cementlépcső kerül. A tribün fafelszerelése augusztus végére készül el” – írta le a készülő arénát Az Est.

Az átadásra száz éve, 1922. szeptember 17-én kerítettek sort, avatómeccsnél pedig elképzelni sem lehetett volna méltóbbat, mint egy UTE–FTC csatát. A bajnokság harmadik fordulójának nagy derbijét a házigazda nyerte meg 2:1-re, s ahogy a Nemzeti Sport említette:  „Az UTE mindjárt rájött a széles pálya előnyeire és az egy helyre tömörülő FTC-védelmet számtalanszor hozta a legkínosabb helyzetbe az ellenkező szárnyra céltudatosan leadott keresztpasszokkal.” A „díszrúgást” az MLSZ alelnöke, Csányi József végezte el, a meccset Gerő Ferenc vezette, és mintegy 15 ezer (más forrás szerint 17 ezer) szurkoló látta a helyszínen, no meg a bruttó meccsbevétel 1 millió 17 ezer koronára rúgott.     

Az emlékezetes napot a Horváth-vendéglőben rendezett bankett zárta, amelyen különösen meleg ünneplésben volt része Szűcs János elnöknek, merthogy elsősorban az ő érdemének tartották a stadion megszületését. A létesítmény ekkor még nem nyerte el végső formáját, amire 1925 februárjában is utalt az elnöki posztról 1924 őszén távozó, egy év múlva örökös tiszteletbeli elnöknek megválasztott szervező zseni: „A Stadion vezetését megtartom, mert a munkám még nincs készen. Egy nagy tribünt kell még építeni és betonoztatni kell a lépcsőket.” Hozzátette, „az UTE immár mecénások nélkül is meg tud élni, nincs tartozása, és a pályája több milliárdot ér…”

Ne feledkezzünk el az 1925 júniusában átadott fapadozatos, kismotorversenyek megrendezésére is alkalmas kerékpárpályáról, amelyet részben a salakos futópálya megszüntetésével, részben a tribünök előtti ülőhelyek egy részének feláldozásával építettek meg. A létesítmény 1928 márciusára tovább „pofásodott”, amennyiben az elkészült új ülőhelyek révén négyezerrel nőtt a kapacitás, sőt az állóhelyek is gyarapodtak, miután a kőtöltésnek addig kiképzetlen részei is használható állapotba kerültek – így pedig csaknem 30 ezren foglalhatták el kényelmesen helyüket az arénában. Aztán éppen a kerékpárpálya 1929. márciusi elbontása tette lehetővé, hogy újabb átalakításokkal 1929. május végére valóban stadion lett a stadionból, 48 ezres befogadóképességgel.

Említésre méltó még, hogy az MLSZ 1923. április 8-ra a Megyeri úti létesítménybe írta ki a Budapest–Berlin mérkőzést, amelyet meglepetésre a vendégek nyertek meg 1:0-ra. Ahogy a korabeli sajtó hírül adta, a stadion és a közlekedés is kiállta a próbát: „A pesti publikumot az autók százai szállították ki a Megyeri úton ékeskedő Stadionba, és a villamosok is zsúfolásig telve indultak el a Berlini térről      (a mai Nyugati tér – a szerk.). A közlekedés Újpestről Pestre is fennakadás nélkül bonyolódott le, az üres villamosok százai várták a publikumot.”

Az már másik történet, hogy a magyar válogatott egyszer sem futhatott ki a Hajós Alfréd tervezte modern, eredeti aréna gyepére…

Az eredeti aréna sohasem fogadhatta a válogatottat
Furcsán hangzik, de igaz, az MLSZ egyetlen válogatott meccset sem rendezett az akkor legújabb, legmodernebb hazai arénában! Hogy miért? Az egyik ok a hátrányos közlekedési adottság (Újpest messze van…), de alapvetően az úgynevezett stadionkartell gördített elé akadályt. Annak idején – a két pálya rivalizálását feloldandó – a Hungária és a Ferencváros megállapodást kötött, amely szerint hol egyikük, hol másikuk stadionjában játszik a válogatott, és az MLSZ 15 százalék pályabért fizet nekik. Az újpesti aréna felépültével azonban vetélytársuk akadt. A helyzetet úgy oldották meg, hogy az UTE-val bővült a kartell, ám oly módon, hogy a Megyeri útiak lemondtak a válogatott találkozókról, helyettük megelégedtek a másik két pályától kapott részesedéssel. 1934-ben újabb változás történt, feloszlott a hármas kartell, egyúttal versenyhelyzet teremtődött. Ezt kihasználva az addig kiszorított UTE áprilisban igen kedvező ajánlatot tett az MLSZ-nek a májusi magyar–angolra: mindössze 2 százalék pályabért kér, amellyel eleve 10 ezer pengőt takarít meg a szövetségnek; a két riválisénál kilenc-tízezerrel több, mintegy 50 ezer nézőt tud fogadni az arénában; valamint a gördülékeny közlekedésről is gondoskodik. Ez sem hatotta meg az MLSZ-t, amely április közepén az Üllői út mellett döntött, ugyanakkor ígéretet tett, hogy ezentúl minden harmadik válogatott mérkőzést Újpestre visz. Csakhogy az ígéret nem teljesült, a Hajós Alfréd tervezte – eredeti – stadionban sohasem lépett pályára a magyar válogatott, amely először 1948. június 6-án, a románok ellen játszott (és nyert 9:0-ra) a Megyeri úton – már a felújított létesítményben. A főváros ostroma alatt, 1945 elején ugyanis a pálya víz alá került, a nélkülöző, fagyoskodó emberek pedig széthordták a lelátók mintegy 400 köbméternyi faanyagát.

 

 

2022.10.05 23:41:17

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

2022.10.05 09:40:12

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Az 1922-es bajnokin már a fogadási csalás is téma volt.

2022.10.02 13:50:46

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

A Fehérvár továbbra se képes idegenben nyerni, ezúttal a Puskás Akadémiával ikszelt.

2022.10.02 13:35:11

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

A jól játszó hazaiak még gólt sem engedtek a küszködő zöld-fehéreknek.