„Ha lakásvásárlásra veszel fel kölcsönt, azt nem költheted luxusautó vagy ékszerek és ruhák vásárlására” – Kálnoki-Kiss Attila a Fradiváros-ügyről

Pénteken a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből is kiderült, hogy a Belügyminisztérium feljelentést tett a Ferencvárosi Torna Club Fradiváros-projektjéhez kapcsolódó, csaknem 25 milliárd forint állami támogatás felhasználása miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán.

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és bűnpártolás bűntettének, továbbá hanyag kezelés és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja merült fel.

„A Fradiváros-feljelentéssel kapcsolatban sok félreértés és csúsztatáson alapuló félremagyarázás jelent meg. Éppen ezért fontosnak tartom leszögezni: a Fradiváros-ügy jogi, gazdálkodási természetű, és semmilyen mértékben sem klubszimpátia kérdése. A feljelentés és a felelősségre vonás nem a Ferencvárosi Torna Clubbal, Magyarország egyik legnagyobb, legeredményesebb egyesületével szemben történt, valamint egyáltalán nem célja az ellehetetlenítés” – kezdte szombati bejegyzését Kálnoki-Kiss Attila.

„A Fradi Magyarország egyik legfontosabb sportklubja. A Népligetben kiváló edzők dolgoznak a sikerekért. Nap mint nap azért tesznek, hogy 3500-4000 gyereket megmozgassanak, a sport szeretetére neveljenek, közülük a legtehetségesebbeket a nemzetközi szintre emeljék. A Fradi volt, van, és lesz. A Fradiváros-ügy nem szól másról, mint a hatályos és vonatkozó jogszabályok betartásáról, betartatásáról. Ugyanez az eljárásrend, ha az államtitkárság szakértő kollégái bármely más egyesület, szövetség elszámolásában találnak olyan dokumentumokat, amelyek túlmutatnak a hatáskörükön, és ami miatt szükségét érzik előbb külső szakértő, a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, majd a Belügyminisztérium illetékes szakterületei, végső soron pedig a hatóság bevonásának” – folytatta a sportért felelős államtitkár.

„A Sportért Felelős Államtitkárság egyik alapfeladata, hogy bármely sportszervezetnek is nyújt támogatást, az állami forrás felhasználásának jogszerűségét ellenőrizze. Azt, hogy a támogatott a támogatói okiratban leírtaknak megfelelően arra költse az adófizetők pénzét, amire kérte és kapta. A sportban ezt hívják fair playnek, aminek a pályákon és azon kívül is meg kell jelennie. Hétköznapi példával élve: ha lakásvásárlásra veszel fel kölcsönt, azt nem költheted luxusautó vagy ékszerek és ruhák vásárlására, még akkor sem, ha úgy ítéled meg, hogy az aktuálisan előnyösebb számodra. Amennyiben mégis így teszel, annak egy jogállamban következménye van” – zárul a bejegyzés.

ELŐZMÉNYEK

Mint ismert, a magyar állam 2016-ban és 2017-ben két kormányhatározat alapján összesen 24.947 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított az FTC számára a Népligeti sporttelep fejlesztésére, a Fradiváros I. és II. ütemének megvalósítására. A támogatói okiratok és az azok részét képező eredeti költségtervek kizárólag beruházási célokat – lebonyolítást, bontást, tervezést és építést – tartalmaztak. A Fradiváros a támogatás ellenére nem épült meg.

Az FTC által benyújtott és a Belügyminisztérium Sportért Felelős Államtitkársága által mindeddig el nem fogadott záróbeszámolók szerint a 10 milliárd forintos első ütemből több mint 8.5 milliárd forintot dologi, illetve működési kiadásként számoltak el, mindössze mintegy 1.44 milliárd forintot beruházásként. A második ütem 14.9 milliárd forintos támogatásából a klub több mint 3.1 milliárd forintot működési kiadásként jelentett le, míg 11.2 milliárd forintot az FTC Labdarúgó Zrt. részére adott tovább, amely vállalkozás hivatásos labdarúgók játékjogának megszerzésére költötte az adófizetők pénzét.

Az eredeti támogatói okiratok beruházási célra biztosították a közpénzt, majd a támogatás feltételeit 2020. október 14. és 2026. február 18. között mindkét esetben párhuzamosan 5-5 alkalommal módosították. Eközben 2022. december 28-án jelent meg az a kormányhatározat, amely alapján a megítélt támogatásokat már működési célokra is felhasználhatóvá tették.

A Belügyminisztérium feljelentésében foglalt jogi álláspont szerint ezek az utólagos döntések nem tehették visszamenőleg jogszerűvé a támogatás korábbi, eredeti céltól eltérő működési célú felhasználását. A vonatkozó szabályozás alapján ugyanis a támogatási cél utólagos módosítása a módosító kormányhatározat megjelenése előtt létrejött támogatási jogviszonyokra csak akkor alkalmazható, ha a kedvezményezett addig sem a támogatott tevékenység megvalósítását, sem a részére támogatási előlegként nyújtott költségvetési támogatás felhasználását nem kezdte meg. Az FTC által elszámolásra benyújtott számlák alapján azonban mindkét projektütem megvalósítása már a 2022. december 28-i módosító kormányhatározat előtt megkezdődött.

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján hivatali visszaélés és bűnpártolás gyanúja is felmerülhet azoknak a hivatalos személyeknek a vonatkozásában, akik a támogatások céltól eltérő felhasználását követően, utólagos kormányzati döntésekkel, illetve a támogatói okiratok módosításával megkísérelhették a korábbi jogellenes felhasználás utólagos legalizálását. Vizsgálandó, hogy e döntésekkel jogtalan előnyt kívántak-e biztosítani az érintettek számára, illetve azok célja lehetett-e a korábbi jogellenes felhasználás elfedése, az abból származó vagyoni előny biztosítása vagy a büntetőjogi felelősségre vonás akadályozása.

A feljelentés különösen aggályosnak tartja a Fradiváros Vagyonkezelő Zrt. szerepét. Az FTC saját tulajdonú társaságának vezető tisztségviselői ugyanis egyúttal az FTC vezetésének is tagjai voltak. A kifejezetten a beruházásra létrehozott vagyonkezelő társaság az I. ütem 10 milliárd forintos állami támogatásából 2.8 milliárd forintot kapott projektmenedzsment-, illetve lebonyolítói díjként. Ez a teljes támogatás 28 százaléka. A feljelentésben hivatkozott mérnökkamarai díjszámítás ugyanakkor egy ilyen nagyságrendű beruházás komplett lebonyolítására és műszaki ellenőrzésére 2.17 százalékos díjjal kalkulál.

A Fradiváros Vagyonkezelő Zrt. a feljelentés szerint kizárólag az FTC-től, azon belül az állami támogatásból jutott bevételhez, és mintegy 800 millió forint adózás előtti nyereséget ért el. A társaság emellett az állami támogatásból kapott összegből 845 millió forint kölcsönt nyújtott az FTC Labdarúgó Zrt.-nek. A feljelentés szerint ennek jogszerűsége ugyancsak vizsgálandó.

A 11.2 milliárd forint FTC Labdarúgó Zrt. részére történő továbbadása további súlyos kérdéseket vet fel. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint az összegből hivatásos labdarúgók játékjogának megszerzését finanszírozták, ráadásul a futballisták játékjogának megvásárlása már a 2019-es évektől zajlott. A feljelentés ezért annak vizsgálatát is kéri, hogy a támogatás megszerzése, továbbadása és felhasználása során tett nyilatkozatok megfeleltek-e a valóságnak és az uniós állami támogatási szabályoknak.

A Belügyminisztérium ismeretlen tettes(ek)kel szemben kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentés megtételével párhuzamosan a Sportállamtitkárság az FTC-nek nyújtott, a Fradivárosra vonatkozó támogatás (és annak ügyleti kamatainak) visszafizetéséről rendelkezett. A klub előtt három lehetőség áll: 30 napon belül egy összegben visszafizeti a támogatás összegét, 12 hónapos részletfizetést kér az összegre vagy utóellenőrzés elrendelését indítványozza – zárult a Belügyminisztérium közleménye.