Rakaczki Bencétől görögkatolikus szertartás szerint búcsúztak, és a rendkívüli téli hideg, illetve a hóesés közepette is nagy tömeg állt a fiatal kapus ravatalánál.
A temetésen a családtagok mellett a DVTK vezetősége, valamint a csapattársak is jelen voltak csakúgy, mint Miskolc város vezetői, szurkolók, barátok, sporttársak és a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) képviselői.
A fiatal sportoló temetése miatt sűrítve közlekedtek a szirmai városrészbe az autóbuszok, az MVK Zrt. felajánlásának köszönhetően a Pesti úti üzletközpont és a Bogáncs utca között ingyenes, gyászszalaggal ékesített különjáratok közlekedtek Rakaczki Bence mezszámára emlékezve 13-as számmal.
A temetés idején a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrei Hejőcsaba és Szirma városrészben a torlódások csökkentése érdekében irányították a forgalmat, a Magyar Vöröskereszt munkatársai pedig a temető bejáratánál kiemelt szolgálatot láttak el.
A szurkolók a diósgyőri futballklub színeit jelképező piros-fehér sállal a nyakukban búcsúztak kapusuktól egy-egy szál virággal. Fuhrmann Géza, a DVTK utánpótlás szervezési igazgatója búcsúbeszédében azt mondta, Rakacki Bence példa volt és példa lehet mindenki számára. Tehetséges sportolóként nemcsak a pályán, de a kórházi ágyon is küzdenie kellett, és mindezt hittel, reménnyel és jókedvvel tette. Ízig-vérig sportoló volt, igazi kapus, aki a betegsége alatt is a visszatérésen gondolkodott. „Ünnepelt sportolója volt Miskolcnak” – tette hozzá.
A Diósgyőri VTK kapusa hosszan tartó betegség után január 16-án hunyt el. 2012-ben, 18 évesen került be a DVTK felnőttkeretébe, és akkor az utolsó négy tavaszi bajnoki mérkőzésen védte a csapat kapuját. A bajnokság után jelezte, hogy gyengének érzi magát és izomfájdalmai vannak, az orvosi vizsgálat pedig leukémiát állapított meg nála. Rakaczki Bence azt kérte a szurkolóktól, hogy ugyanúgy drukkoljanak a gyógyulásáért, mint ahogyan a meccseken tették.
