Prukner: Attól tartok, a dobogós reményeink elszálltak

FERENCVÁROS–ZALAEGERSZEG 4–4

„Attól tartok, ezzel a döntetlennel a dobogós reményeink elszálltak. Olyan buta hibákat követtünk el, amilyeneket ezen a szinten nem szabad megengedni, és nem először fordul elő, hogy egy-egy súlyos hiba néhány játékosomnál sokkot okoz, így következnek az újabb hibák. A szünetben azt kértem a srácoktól, próbáljanak nyugodtan futballozni, minél többet passzolni, hogy ezzel újraépítsék az önbizalmukat. A második félidőben látott csapat megmentette a becsületünket" – vélekedett Prukner László, a Ferencváros edzője.

Kollégája, Csank János már sok mindent látott a kispadon, így nem véletlen, hogy még csapata negyedik gólját is rezzenéstelen arccal figyelte. Aztán a második félidőben látottak gondoskodtak arról, hogy a meccs után se örüljön...

„Annyi mindent átéltem már a kispadon, hogy tudtam, amíg nincs a meccsnek vége, nem szabad örülni. Azt gondolom, hogy amíg igazi tétje volt a meccsnek, addig mi játszottunk jobban, uraltuk a mezőnyt, és kihasználtuk néhány helyzetünket. Sajnos nem mindet, de így is tekintélyes volt az előnyünk. A második félidőben a Ferencvárosnak már nem volt vesztenivalója, egy szinte elvesztett meccset már csak megmenthetett. Gondoltam, hogy lesznek hibák a játékunkban, de arra kértem a játékosokat, ne omoljunk össze, ha véletlenül egy gólt kapunk, mert akkor még mindig lesz előnyünk. Úgy gondolom, hogy a meccslabda Djordje Kamber helyzeténél volt nálunk, de azt kihagytuk, és akkor már éreztem, hogy lesznek problémáink a végén. Nem vagyok boldog.”

SZOLNOKI MÁV–DVSC-TEVA 1–2

Az FTC–ZTE meccs döntetlenjének egyik haszonélvezője a DVSC-TEVA, mely győzött a sereghajtó Szolnok otthonában, így igen kemény sorsolása ellenére egyre közelebb kerül a dobogóhoz. A nemzetközi szereplés kivívása abszolút minimum lenne a Lokinál – erre most van is esély, főleg, ha a bajnoki cím kapujában levő Videoton legyőzi a Kaposvárt. Ebben az esetben a DVSC hátránya két fordulóval a vége előtt egy pont lenne a Ferencvárossal szemben, a ZTE-t és a Kaposvárt pedig egy, illetve két ponttal megelőzné.

„Ilyen nehéz mérkőzésre számítottunk. Ehhez képest az eleje tökéletesen indult számunkra, és úgy érzem, az első félidőben jól is játszottunk. Gördülékeny volt a játékunk, kihasználtuk a széleket, s a két gyors gólunk meg is nyugtatott bennünket. Kétségtelen, a fordulás után elaludtunk. A Szolnok jött előre becsülettel, megpróbált egyenlíteni, nekünk viszont volt egy-két veszélyes kontránk. Sajnos az adódó lehetőségeket nem rúgtuk be, ezért szoros lett a vége. Szakály Péter lábában ott volt a harmadik gól is, óriási helyzetben rontott, de van ez így. Két mérkőzés van hátra a bajnokságból, össze kell kapnunk magunkat, ahogy a Szolnok elleni, úgy a Zalaegerszeg és a Haladás elleni meccsünk is létfontosságú lesz. Hat pontot szeretnénk szerezni, meglátjuk, mire lesz elég” – értékelt Kondás Elemér, a Debrecen trénere.

„A sorsunk már korábban eldőlt, és úgy érzem, egy-két játékos sajnos ebbe beletörődik. Ez nagyon nem tetszik, és akkor még finoman fogalmaztam. Ki lehet kapni, nincs ezzel gond, el kell ismerni, jobb csapat győzött le bennünket, de a motivációnkat ne érje már kritika” – kritizált szolnoki részről Simon Antal.

SIÓFOK–PAKS 1–3

A Paks ugyan hátrányba került a kiesés ellen küzdő Siófok otthonában, de így is győzni tudott 3–1-re. A tolnaiak már 50 pontosak és négy ponttal megugrottak az üldözőktől. Ha a Paks a Vasas ellen (otthon) és az MTK ellen (idegenben) szerez három pontot, biztos a klubtörténet első nemzetközi kupaindulása, kettő egy El-helyért folytatott rájátszást biztosítana. Persze mindezt úgy számolva, hogy a riválisok hozzák hátralevő mérkőzéseiket...

„Szerettük volna folytatni a jó sorozatunkat, szerencsére sikerült. Ez a találkozó leképezte az egész szezonunkat, hiszen ma is akadtak átlag feletti teljesítmények. A sérülések ellenére is egységesek tudtunk maradni, ami biztató. Megérdemeltük a sikert. Mindhárom változtatás sérülés miatt volt, nem lesz könnyű péntekre összerakni a csapatot. Azt azért láttam, hogy a cserék is tudnak küzdeni és változtatni a mérkőzés alakulásán. Élesedik a harc a hajrában, könnyebben megsérülnek a labdarúgók” – nyilatkozta Kis Károly, a paksi szakvezető.

Ifjabb Mihalecz István csapata hozzáállását bírálta.

„Tudtuk, mire számíthatunk, hiszen a Paksnak nagy céljai vannak. Csapatomon nem éreztem a győzni akarást, amire a mi helyzetünkben szükség lenne. Amelyik csapat mentálisan jobb, az jobban is koncentrál. Nem haraptunk eléggé, de a második félidőben talpra állhattunk volna. Amikor Csordás Csaba kihagyta a helyzetet, tudtam, hogy végünk van.”

VASAS–PÁPA 1–1

Az Illovszky-stadionból a Pápa egy szerencsés (les)góllal vitt el egy pontot a hajrában, és ez minden bizonnyal elég is ahhoz, hogy Véber György csapatának már ne kelljen gondolnia a kiesésre.

„Lehet, hogy matematikailag még elképzelhető a kiesés, ám a Vasas elleni döntetlen után nyugodtak lehetünk, a kérdés minket már nem érint. Sőt ha a hét végén legyőzzük az MTK-t, előrébb is léphetünk. Őszintén szólva a Vasas vezetése után megfordult bennem, hogy ez a hajó elment. Szerencsére nem volt igazam, egy pontot megmentettünk. Ami a játékunkat illeti, vegyes érzések kavarognak bennem. Az első félidőben megvalósítottuk a tervünket, még ha négy-öt olyan hibát el is követtünk, amely után büntethetett volna az ellenfél. A második félidő kiegyenlített futballt hozott. César Quintero megsérült, alighanem vége a szezonjának, őt kényszerűségből hívtam le. Nagy Sándor cseréje tervezett volt, nála most jön ki, hogy korábban sérülés miatt hosszú időt kihagyott” – mondta a pápai vezetőedző.

„A tavaszi összecsapások közül talán ezúttal játszott csapatom a legrosszabbul. Néhány játékosom mélyen tudása alatt teljesített, úgy fest, együttesem mentálisan elfáradt. Pedig nincs rajtunk teher, ezért felszabadultan kellene játszanunk. Nagyon remélem, a folytatásra még fel tudjuk szívni magunkat. A gólnál a leshelyzetet a kispadról nem tudtam megítélni. Sokkal inkább foglalkoztat, hogy nálunk volt a labda, mégsem sikerült pontosan felszabadítanunk, ezért kerülhetett helyzetbe Bali Péter. Nem izgat tehát, hogy les volt-e vagy sem, az bosszant, hogy lepattanót ajándékoztunk az ellenfelünknek” – értékelt Komjáti András.