Oláh Lóránt rendkívül szemfüles találatával győzött a Rákóczi

A 2500 néző előtt jó iramban kezdtek a csapatok, nyitásként Alves fejese találta el a keresztlécet, majd Abraham tornáztatta meg Milintét. A két gyors helyzet előrevetítette, hogy nem volt rossz választás kilátogatni a meccsre.

Noha jó iramban folyt a meccs, időről időre bosszantó hibák borzolták a kedélyeket, így aztán a színvonal váltakozóra sikeredett. Bő félóra után mégis elmondhattuk, valamivel nagyobb fölényben játszottak a hazaiak, igaz, mindkét kapu előtt adódtak helyzetek, és mindkét kapusnak is akadt védeni valója.

Amikor aztán már mindenki elkönyvelte volna, hogy gól nélkül zárul a magyar átlagot valamelyest felülmúló első 45 perc érkezett Oláh, és szép mozdulattal a Honvéd kapujába sarkazott.

A lélektani szempontból igen jó ütemben szerzett hazai gólból a második félidő elején valahogy mégsem tudta komolyabb előnyre – jelesül újabb, biztonságot adó találatra – váltani.

Ezzel szemben a vendégek igazán harcosan érkeztek ki az öltözőből, jóval több helyzetet alakítottak ki, ám a végén mindig gond volt az irányzékkal, vagy ha nem, hát Milinte kapus volt útban – vagyis maradt a minimális hazai vezetés.

A félidő közepén már a hazaiaknak is volt lehetőségük a támadásvezetésre, de ők még annyira sem voltak pontosak, mint a fővárosiak. A Honvéd vezetőedzője, Supka Attila jól reagált a hazaiak játékának változására, így a hajrában ismét vendégek akarata érvényesült.

Ez azonban ezen a hétfő estén kevés volt az egyenlítéshez, így végül a két, sok helyzetet kialakító csapat közül az nyert, amelyik egyet értékesített – vagyis a Kaposvári Rákóczi.