Ukrán sztárcsapatot fékezhet meg a Loki

Roppant békésen, már-már unalmasan telt volna a DVSC játékosainak szerdai napja Doneckben, ha a kora délutáni programban nem kap helyet némi közös videózás (pardon, DVD-zés), valamint este a mérkőzés időpontjában nem vezényel edzést a társaságnak Supka Attila. Mindazonáltal azért csak volt miért izgulni.

Fűre lépni tilos a donecki parkokban

A megérkezést követően a szállásul szolgáló Victoria Hotel parkjában átmozgató edzést kezdő bajnokcsapat szakmai stábja öt percen belül három biztonsági emberrel próbálta megértetni: egy kis futástól semmi baja nem lesz a "szent" pázsitnak. A szavak süket fülekre találtak, így a debreceniek beletörődve a megváltoztathatatlanba, a kevésbé szalag- és ízületbarát betonra terelték gimnasztikázni a társulatot, mondván, ez is több a semminél.

S habár a nyugalom és felkészülés megzavarására tökéletesen alkalmas volt az akció, mindenesetre tegnap az Olimpiai stadionban már bőven teljesítette az edzéspenzumot a kupameccsre különösebb felhajtás nélkül, csendesen készülő DVSC.

Persze, azért még volt más is…
Az legalábbis vicces, ahogy a vacsora után az étteremből csoportosan érkező debreceni futballistákat kétszer két köbméter izom megállította, s rövid várakozásra kényszerítette, merthogy kicsit odébb berreg egy kamera, s nem lenne ildomos a feszült hangulatú filmjelenetbe besétálni.

Ordít a szegénység, épülnek a pályák

Mit lehetett tenni: a debreceni futballisták vártak…
Nos, ha a profi vendéglátást még tanulják errefele, futballügyekben mi már irigykedhetünk.
Kormánydöntés szól arról, hogy minden húszezernél nagyobb lélekszámú településen építtessék műfüves edzőpálya - meglehet, ez azért túlzás, tudniillik a lakosság nagyobb részének azért kint van a feneke a nadrágból.

Nem úgy a Sahtar főnökének, a milliárdos Rinat Ahmetovnak. A jól értesültek amondók, az üzletember nélkül veszélybe került a legutóbbi, s egyben talán a leglátványosabb beruházás, az új Sahtar-stadion építése, pontosabban az elkezdett munka befejezése. A 300 millió dolláros (60 milliárd forintos!) befektetés már a kezdetekkor vitát generált az ismerős módon két táborra szakadó országban.

Az embereknek a foci a felhőtlen szórakozás

Rinat Ahmetov a város szívében, egy ősfás park kellős közepén húzza fel az álomarénát, cserébe viszont kissé kintebb fatelepítést és parkrendezést ígért. A bili azonban a büdzsé bevallásakor borult ki, merthogy érdekessé vált: a Rinat Ahmetov által birtokolt cégcsoportnak miből futja ekkora luxusra.

A helyiek fütyülnek a vitatkozókra. Az üzletember ugyanis fenntartja a Sahtart, a szívük választottját, a bányászcsapatot.

"Az emberek borzalmasan rideg körülmények között dolgoznak napról napra, lényegében a futball jelenti számukra a kikapcsolódást - sorolja érveit az egyik helyi újságíró. - Az sem érdekli őket, hogy a futballisták milyen összegeket keresnek, mert az azért nem titok, akadnak milliós fizetések is. De ez is mellékes. A baj itt csak abból lehet, ha elveszik a kedvenc játékukat, a futballt…"

Szóval, a Sahtar-DVSC mecscsen tele lesz a stadion, és az újságíró-kolléga 25 ezer donecki drukkert vizionál.
Pokoli lesz…

---- Vacsoraidő - a csapatkapitány, Sándor Tamás számára ugyanúgy kötelező program, mint a keret legfiatalabb tagjának. Az étvággyal szerencsére semmi gond, a kiszolgálással is alig, de ez sem veszélyes, az édesség, netán a gyümölcs előtt az ember már kényelmesen hátradől, kicsit rá is pihen az utolsó élményre. Hogy a DVSC-nek az UEFA-kupa első körében rendelt ukrán bajnok, a Sahtar Doneck nem a "desszert" kategória, csöppet sem kérdéses, sőt… Mircea Lucescu szintén a Bajnokok Ligája selejtezőjéből érkező alakulata sokkal inkább egyfajta kiadós főételhez hasonlatos, de… mindenképpen rágós falat.

- Különösebben nem rázott meg annak idején a hír, miszerint a Sahtar lesz az ellenfelünk az UEFA-kupában, sohasem foglalkozom ugyanis az ellenféllel - bocsátotta előre Sándor Tamás. - Aztán a szurkolói reakciók elgondolkodtattak, tudniillik lépten-nyomon azzal szembesültem, hogy a Doneck "csak" ukrán bajnok, sokan eleddig nem is hallottak róla, és a Lokinak át kell lépnie rajta. Nem lesz könnyű.

- Játszott már ukrán együttes ellen?
- Három éve egy téli felkészülési meccsen a mostani UEFA-sorozatban a Sopront búcsúztató Metalurggal találkoztunk, és döntetlent játszottunk. Az azonban valóban ukrán gárda volt, ez nem az. A Sahtar sokat fejlődött az utóbbi években, illetve bizonyos szempontból mégsem, hiszen nem a saját nevelésű futballistákat építette be a csapatba, egymás után igazolta a légiósokat. Szóval nehéz lesz ez a meccs, de csak semmi pánik, egységesen és erősen kell futballoznunk.

- Nagy kérdés, hogy a nyáron igazolt csatársorral önök mire jutnak.
- Nem vagyunk szerencsés helyzetben, Ukrajnában tulajdonképpen egy vadonatúj csatárkettőssel lépünk pályára. Böőr Zoltán, Kerekes Zsombor és Igor Bogdanovics távozása - csapatkapitányként mondom - érzékeny veszteség, a pályán nagy segítségére voltak az együttesnek. Csakhogy az életnek mennie kell tovább, ez ördögi kör. Mindig lesznek távozók és maradók.

- A múlt héten a válogatottban szereplő trió tagjai, Éger László, Halmosi Péter és Máté Péter a svédektől elszenvedett vereségek után könnyen viszszazökkentek a hétköznapok sodrásába?
- A meccsek után nem voltam a közelükben, így fogalmam sincs, mi volt a közvetlen reakciójuk a lefújás után, és hogy igazából mit éreznek, azt nem tudom. Azt ellenben látom, hogy amióta visszatértek, csak a csapatra figyelnek, az előttünk álló feladatokra koncentrálnak, és ez jó.

- Akárcsak a Doneck. A tízes skálán mennyire taksálná az ellenfelet? Viszonyíthat a legutóbbi partnerhez, a Manchester Unitedhoz is!
- Az ukrán csapat a nívót illetően az angolokhoz áll közelebb, nem a Hajduk Splithez. Legyen hat és feles.

- És akkor a Manchester United?
- Kilenc és fél.

- No, és a Loki?!
- Nálam örökké tízes. ---- Akik anno a pályán látták, állítják, hogy príma futballista volt (jellemzésül: 74-szer szerepelt a román válogatottban, s kilenc gólig jutott).
Akik a keze alatt dolgoztak, dolgoznak, egyöntetűen vallják: kiváló edző (ennek példázata: 2000-ben a török Galatasarayt Európai Szuperkupához segítette).
Nekem egy sajtótájékoztató adatott, ami - őszintén - mindentudóvá bajosan teszi az embert, a fentebbiekhez hasonlatos igazságokat így ne várjanak. Arra ugyanakkor húsz perc elég (sőt gyakran sok is), hogy felmérjük: a velünk szemben ülő egyén alapvetően milyen karakter.
Nos: közvetlen, figyelmes, jó humorú.
Mármint Mircea Lucescu, a Sahtar Doneck trénere.

"Azt kérdi, mire számítok a magyar bajnok Debrecen ellen? - merengett szűkre szabott elemzésében az ukránok román edzője. - Nos, a Sahtar nem tesz különbséget a mérkőzések között, nincs olyan, hogy ezúttal a döntetlen is megfelel, azaz most is győzelemre készülünk. Az Internazionale ellen az volt a célunk, hogy bejussunk a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Kevésen múlt a siker, de végül elbuktunk. Márpedig feltett szándékunk, hogy az európai porondon játszunk, azaz az utolsó lehetőséggel élnünk kell. A Debrecen került az utunkba, amelyet jól összerakott, masszív együttesnek tartok. A játékosaim készen állnak a kupameccsre, átérzik a tét nagyságát, hiszen ők sem kizárólag az ukrán bajnokságban akarják magukat megmutatni."

Ami a doneckiek motivációs indexét illeti: az ukrán újságírók szerint a címvédő nagyképűen futballozott Kijevben az Arszenal ellen, aminek - az évadban először - pontvesztés lett a vége.
"Nem becsültük alá az ellenfelünket, és most sem tesszük - kommentált higgadtan Mircea Lucescu. - Más idegenben, és megint más hazai pályán futballozni, bár az eltökéltséggel sem itt, sem ott nem lehet probléma. Higgyék el, motiváltak a fiúk. Megnézettem velük a Debrecen Hajduk Split elleni összecsapásait, valamint a Manchesterrel vívott párharcok felvételeit is. Azok nagyon jó mérkőzések voltak, ráadásul iramukban és technikai, taktikai szempontból egyaránt számos megszívlelendő tanulsággal szolgáltak. A Manchester United hat nullával ejtette ki a Debrecent a BL-ből, azonban a magyaroknak több gólhelyzetük is akadt. Nem viccelek: meggyőződésem, hogy a Debrecen Ukrajnában is a bajnoki címért harcolna."

Néma csönd.
Az utolsó mondat hatása leírhatatlan. Próféciaként hangzott, nem is akadt helyi sajtómunkás, aki vitába szállt volna a 60 éves mesterrel. Zárszónak is megfelel - és meseszép lenne, ha a Loki alátámasztaná Mircea Lucescu szavait. ---- A debreceni edzők "boszorkánykonyhájában", Doneckben lázas munka folyt, mégpedig annak eldöntésére, hogy egy vagy két védekező középpályással vegye-e fel a harcot a Loki a Sahtar Doneckkel szemben?

"Amennyiben Ronald Habi egészséges lenne, nem ezen gondolkodnánk - mondta Supka Attila vezetőedző. - Csakhogy Ronald Habi és a posztján bevethető Dragan Vukmir is sérült. Nem döntöttük el, melyik verziót választjuk, de nem kizárt, hogy a biztonságra szavazunk. A Manchester ellen is akkor birtokoltuk többet a labdát, amikor két szűrőt szerepeltettünk, márpedig fontos, hogy minél többet legyen nálunk."

A felállást érinti: két védekező középpályás esetén (Nikolov Balázs és Kiss Zoltán a posztok várományosa) Bernáth Csaba kaphat lehetőséget a bekksor jobb szélén, s egyetlen ékként vélhetően Bojan Brnovicsnak kell majd megküzdenie a házigazdák hátsó alakzatával. Ha a Loki négy védővel és négy középpályással játszik, úgy a kezdéskor Ibrahim Sidibe a pályán, Bernáth Csaba a kispadon kap helyet.


A debreceniek a széleken verhetik meg az ukránokat, és az is pluszerőt adhat, hogy középen a stílusos futballra képes Sándor Tamás játszik, elöl pedig Bojan Brnovics veszélyezteti a kaput. A belső középpályások szereplése lehet a kulcsmomentum ---- Ha nem a Sahtar egyenmelegítőjében sétál be a Lokinak két éjszakára fényűző otthonként szolgáló Victoria Hotelbe, akkor fel sem tűnik. Zömök, kopaszra nyírt fickó, láthatóan büszke típus, duzzad az erőtől, akár a donecki utcán tébláboló huszonévesek többsége. De ő tréningruhát visel, szíve felett a bányászklub eltéveszthetetlen címerével, így könnyű kitalálni: ő az ukrán bajnok szerb válogatott légiósa, Igor Duljaj.

- Tippelek: Bojan Brnovicsra vár?
- Talált, süllyedt - mondta a múlt hét szerdán, a spanyolok elleni madridi vb-selejtezőn hazája nemzeti tizenegyében is szóhoz jutó középpályás. - Már a korosztályos válogatottakban is együtt játszottunk, no meg a Partizanban, a BL-szereplésünk alkalmával, amikor Lothar Matthäus volt a Beograd edzője. Mondja, Dragan Vukmir nincs itt? És mi van Ronald Habival? Úgy hallottam, az ő sérülése súlyos. Műteni kellett.

- Felsorolná a debreceni kezdő tizenegyet?
- Arra azért nem vállalkoznék, de amúgy még Igor Bogdanovicsot is ismerem… Törökországba szerződött, a hét végén és gólt is lőtt.

- Honnan a tudás?!
- Többségében a magyar csapat mérkőzéseinek felvételeiből. Az edzőnk, Mircea Lucescu a Debrecen Hajduk Splittel vívott mindkét találkozóját megnézette velünk. Roppant meggyőző mozi volt. A Debrecen tapasztalt gárdának tűnik, amelynek egy kivételes technikai tudású labdarúgója is van. Kopasz, akárcsak én. A neve… Sándor Tamás. A Hajduk Split és a Manchester United ellen a debreceniek megmutatták, hogy a magyarok nem felejtettek el futballozni. Nem is számítok könnyű meccsre.