László Csaba azért utazott tegnap Zalaegerszegre, hogy az Üllői úton maradhasson. Akár elismerték hivatalosan, akár nem, de a szakvezetőnek a ZTE elleni bajnoki előtt már kifelé állt a szekere rúdja a Ferencvárosból. Együttese az eddigi három fordulóban mindössze egy pontot gyűjtött, az utóbbi öt évben ilyen harmatos szezonkezdetre nem volt példa a Ferencvárosnál.
Mondjuk, ez lenne a kisebbik gond, főleg, ha balszerencsével kapott volna ki az FTC a Fehérvár és a Honvéd ellenében, de nem, a zöld-fehérek meglehetősen zaklatott futballt produkálva teljesítettek az előző mérkőzéseken. Noha kétségtele- nül meggyengült a keret, ám ez még nem magyarázat arra, hogy a a leggyengébb védőmunkát éppen az FTC produkálja három forduló leforgása alatt a Borsodi Ligában (a REAC-cal egyetemben hét gólt kapott, amihez egy félidő leforgása alatt Zalegerszegen még hármat hozzá lehetett adni).
Elengedhetetlen volt tehát a változtatás a hátsó alakzatban. A Ferencváros szakmai stábja egész héten a háromvédős játékot gyakoroltatta, ami előrevetítette, hogy szombaton is ebben a hadrendben szerepel majd a csapat. Így is történt: Lipcsei Péter foglalta el a középső védő pozícióját, Budovinszky Krisztián pedig egy sorral előrébb lépve szűrőként kapott lehetőséget.
Noha a kezdeti percekben többet birtokolták a labdát a vendégek, negyedóra alatt mégis bizonyságot nyert, nem kifizetődő hétről hétre más és más összeállításban pályára küldeni a csapatot: 14 perc elegendő volt Dajka László alakulatának arra, hogy kétszer találjon be Szűcs Lajos kapujába. A ZTE masszív 4-4-2-es hadrendre, és kontratámadásokra rendezkedett be, ami olyannyira jó húzásnak bizonyult, hogy nem sokkal később a volt ferencvárosi Kriston Attila immár a harmadik zalai gólt szerezte.
A zalagerszegi játékosok – így László András is – inkább hagyták, hadd törjön elôre Budovinszky Krisztián, akit alaposan felbôszített az, hogy a ZTE játékosai többször is becsapták (Fotók: Unger Tamás)
Egyértelműen a kék-fehérek akarata érvényesült, annak ellenére is, hogy az első góljuk után egy perccel Lipcsei Péter még egyenlített, de ez a találat sem kidolgozott akcióból, hanem szabadrúgásból született, ráadásul komoly kapushiba is kellett hozzá. A Ferencváros a kétgólos hátránya tudatában már erőlködött, a zöld-fehérek játékosai indulatossá, agresszívvé válták. Nos, ez legalább emlékeztetett a korábbi csapatra: más kérdés, hogy eszetndővel ezelőtt volt játéka, arculata a csapatnak, ma pedig nincs…
Kriston Attila (jobbra) parádés cselekkel, nagyszerû lövéssel villogott
A szünetben László Csaba nem cserélt - az első félidőben Borbély Csaba sérülése miatt Csurka Zoltán állt be -, annyi történt, hogy Lipcsei Péter és Budovinszky Krisztián mind többet váltott egymás posztján. A zalaegerszegiek átadták a területet, bízva két mozgékony, jól cselező szerb csatárukban, Bojan Szpaszoljevicsben és Darko Szpalevicsben. A fradisták becsületére legyen mondva, hogy a kétgólos hátrány ellenére is támadtak, de nem sok hatékonysággal.
Kriston Attila viszont egyre jobban játszott, a volt fradista középpályás mind védekezésben, mind támadásban remekelt, sőt a pálya közepén egy köténnyel úgy megszégyenítette Budovinszky Krisztiánt, hogy a védő páros lábbal beleszállt a középpályásba. Ezért kiállítás járt volna, és ha a szabályok szerint jár el a bíró, akkor aligha szépít a Ferencváros…
A mérkőzés utolsó perceiben több lehetőséget is kialakított László Csaba együttese (sőt Rósa Dénes gólját lesállás miatt érvénytelenítette a játékvezető), de a Ferencváros ismét kikapott, és megnőtt az esélye annak, hogy a nagy átalakításba és az ezzel együtt párosuló eredménytelenségbe belebukik a vezetőedző…