Sok ezer szurkoló vigadt hajnalig a város hőseivel

A piros-fehérek gyakran lifteztek az első és a második vonal között. 1979-ben a DVSC feljutott az első osztályba, és a tizennyolc csapatos mezőnyben a tizenötödik, azaz, még éppen bentmaradó helyet szerezte meg, de 1983-ban a gárda búcsúzni kényszerült az élvonaltól. Egy év második vonalbeli szereplés után ismét a legjobbak között szerepelt a Debrecen, 1988-ban azonban ismét kieső helyen végzett az együttes. Majd 1994-95-ben Garamvölgyi Lajos irányításával a Ferencváros és az UTE mögött bronzérmesként zárt a DVSC.

Tavaly a Loki az utolsó fordulóig versenyben volt a bajnoki címért, végül azonban harmadikként zárt az akkor Szentes Lázár által trenírozott együttes. Mindezek mellett persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy 1999-ben és 2001-ben Magyar Kupa-győztes lett! Egészen eddig e két kupagyőzelem jelentette a legnagyobb sikert a klubnál, 2005-ben aztán története legjobb bajnoki eredményeként aranyérmes lett a Debrecen. Az új "leget" spontán rendezvény keretében már vasárnap kora este megünnepelte több ezer debreceni szurkoló, a város főterén alkalmi kórusok éltették a 103 éve alapított klub első bajnoki aranyérmét szerző futballcsapatát. Az igazán nagy bulit, a hivatalos ünnepséget szombatra tervezik az illetékesek. Aznap a Pécs látogat az Oláh Gábor utcai stadionba.

Supka Attila valóra vált álma

Három szó, amit a leggyakrabban mondogat Supka Attila vasárnap kora délutántól kezdődően: köszönjük, köszönjük és köszönjük.

- Kellemes teher ennyiszer ismételni önmagát?
- Abszolút - sóhajtotta leplezhetetlenül fáradt hangon Supka Attila, a vasárnap bajnokká lett DVSC-AVE Ásványvíz vezető- edzője.

- A Békéscsaba elleni találkozójukat követően sem élte bele magát, hogy az ünnepi hangulatú szombat estét még vidámabb vasárnap követheti?
- Ôszintén szólva nem. Ne feledje, előttünk volt még a riválisok meccse.

- A vetélytársak száma aznap este kilencre a minimumra fogyatkozott.
- Ennek ellenére sem ábrándoztam. Azt hittem, a Ferencváros komolyan harcol majd a második helyért. Amit persze még elérhet, de ez a mi helyzetünkön ugyebár semmit nem változtat.

- A játékosai a hétvégi öt egyes győzelem után hajlamosabbnak mutatkoztak az álmodozásra. Nekik lett igazuk.
- És a legkevésbé sem bánom, hogy a Pécs ellen már bármiféle teher nélkül küldhetem a pályára a csapatot.

- Akárcsak a záró fordulóban, a Zalaegerszeg ellen - de hol is?
- Gondolom Egerszegen.

- Eszerint nem cserélik fel a pályaválasztói jogot?
- Hallottam ezt-azt az ügyben, de nem tudom, sor kerül-e rá. Nem lehetetlen elképzelés.

- Ez a múlt heti, egyértelműen elutasító válasz után előrelépés. Figyelemmel követte egyébként a sorsdöntőnek bizonyuló pécsi összecsapást?
- Nem néztem a meccset, a csapat néhány játékosával és szurkolójával közös ebéden vettem részt. Én nem, ők azonban árgus szemekkel figyelték a képernyőt. A reakciókból - naná, akkorát ordítottak - persze azonnal világossá vált: bajnokok lettünk.

- Bizsergető érzés kimondani?
- Minél többször ejtem ki ezt a két szót, annál inkább tudatosul bennem: célba értünk. Megnyertük az aranyérmet, ami úgy vélem, legyen szó a világ bármely országáról, bármely futballbajnokságáról, nagy dolognak számít. Ez volt az álmunk. Ebben hittünk, és megcsináltuk. Először… ---- S ---- &