A kézfogás is erőt adhat

"Álljatok meg egy kicsit! Marek, ilyenkor tessék visszamenni a védő helyére biztosítani!"
"Szürkéééék, hát hogy a fenébe akarjátok sétálva megszerezni a labdát?
Sprinteljetek, ahogy tudtok! Lássam!"
Pintér Attila január 5-én munkába állt. Azóta efféle mondatokat (is) "világgá kürtöl" a vezetőedző, akinek érkeztével más hangulat honosodott meg a zöld-fehérek gyakorlásain. Hogy eredményesebb-e, az majd csak a tavaszi rajt után derül ki, úgyhogy egyelőre maradjunk annyiban: más. Más, mert most már csak Pintér Attila hangját hallani, a játékosokét alig; más, mert fegyelmezettebbek Lipcsei Péterék – na, nem mintha Garami József idején ennek ellenkezője lett volna a jellemző, mégis –; más, mert olyan gyakorlatokat is végeznek a futballisták, amelyeket nemritkán hosszasan kell magyarázni nekik, hogy megértsék.
A felnőttcsapattal ismét együtt tréningező ifi A-ból felkerült fiatalok egyike például azt mondta, ilyen gyakorlatokat még életében nem végzett. "Huszonegy éves vagyok, gyerekkorom óta a Ferencvárosban futballozom, viszont abszolút újdonság volt, amit Pintér Attila követelt. Fogékony vagyok az újra, remélem, mihamarabb belelendülök."
(Jellemző eset – nálunk. Hollandiában vagy Spanyolországban szinte kizárt, hogy egy fiatal labdarúgó az első csapathoz kerülve úgy érezze, más világba csöppent, ott már az U18-as korosztályoknál szinte kizárólag abban a rendszerben játszanak, mint a felnőttek. Magyarországon bezzeg még mindig előfordul, hogy az utánpótlásedző azzal dobja a srácok közé a labdát, tessék, focizzatok!)

"Ezekkel a gyakorlatokkal konkrét elképzeléseimet szeretném megvalósítani – magyarázta a futballfilozófiáját Pintér Attila. – Van egy adott játékoskeret és játékrendszer, amelyet Garami Józseftől örököltem, ebből kiindulva próbálom elérni terveimet. Például azt, hogy a gárda minél gyorsabban labdát szerezzen, gyorsabban lendüljön támadásból védekezésbe, és forduljon vissza. Fontos lenne, hogy a játékosok akkor sprinteljenek, amikor kell. Miként az is, a csapat annyira egységes rendszerben futballozzon, hogy a srácok már-már csukott szemmel passzoljanak egymáshoz. Valamennyi labdarúgónak védekezésben és támadásban egyaránt tökéletesen tudnia kell a dolgát, akár az egyszeregyet. Ha valakit felébresztenek álmából, akkor is tisztában kell lennie azzal, hogy adott szituációban milyen pozíciót foglaljon el. Ezért a felkészülési időszakban fokozatosan vesszük át a védekezési elemeket és a támadási variációkat."
Pintér a labdarúgást a kézilabdához hasonlította, mivel abban a sportágban is valamennyi pályán lévő játékosnak mind az ellenfél, mind a hazai kapu előtt megvan a maga feladata. A különbség annyi, mutatott rá az edző, hogy a futballban nem lehet időközben cserélni, emiatt aztán kifejezetten precízen kell megvalósítani az utasításokat. A precizitáshoz elengedhetetlen a koncentráció, amiről Pintér ekképp fejtette ki véleményét: "Miként a legtöbb csapatsportágban, itt is az egyik legfontosabb elem a megfelelő koncentráció. Hogy egy játékos a pályán jó döntéseket hozzon, ahhoz az edzéseken nem csupán fizikálisan, hanem mentálisan is a tökéletességre kell törekednie" – említi Pintér, aki szerint az összpontosítás azért is roppant fontos, mert mint azt a Bajnokok Ligája-mérkőzések, a világbajnoki összecsapások mutatják, nemritkán a kilencvenharmadik percben dőlnek el a meccsek: "A figyelemnek addig nem szabad lankadnia, amíg a bíró hármat nem sípol."
A Ferencvárosnál korábban sokkal lazább, oldottabb volt a hangulat a tréningeken, a futballisták megengedték maguknak azt is, hogy olykor a pályán kívüli segítőkkel viccelődjenek. Manapság ilyesmi elképzelhetetlen. Erre Pintér Attila azt mondja, ha a bajnoki találkozókon sem beszélgethetnek a nézőkkel vagy a kispadon ülőkkel, akkor az edzéseken sem lankadhat a figyelmük: "Az edzéseken éppen azokat az elemeket gyakoroljuk, amelyek megtörténhetnek a pályán… A meccs kezdetétől a végéig figyelni kell, csupán gólszerzéskor engedhetnek ki! Azzal, hogy fegyelmet várok el, rákényszerítem őket az állandó koncentrálásra, ezzel is fejlesztve ezt a képességet. Mindazonáltal immár csaknem az egész társaság ennek megfelelően készül a tavaszra."
Az edzések újdonsága még, hogy körbe állva, egymás kezét fogva meditálnak a játékosok.
Erről Pintér annyit jegyzett meg: "Ebben az országban ki lehet röhögni bármit, de úgy gondolom, a kézfogás is erősíti bennük a Ferencváros címerében szereplő három E betű jelentését, az egységet, az erőt, az egyetértést."
Közeleg a teremtorna, amire ugyancsak készül a gárda, ebből is látszik, a zöld-fehérek mennyire komolyan veszik a kispályás megméretést. Ami érthető is, hiszen a vezetőedző állandóan hangoztatja, a Ferencvárosnak, bárhol is lép színre, a maximumot kell nyújtania.
"Ennek szellemében lépünk Szegeden is pályára" – mondta végül Pintér Attila.