Előbb a 6:3, utána a való világ

Délelőtt még a labdarúgás legnagyobbjait figyelte, s egy szuszra sorolta, hogy Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor, miközben ámulta az évszázad mérkőzésének hőseit, végigborzongta a hat magyar gólt, jót mosolygott az angolok három találatán, és azzal elindult a való világba (esetünkben Újpestre). Ahol a játékról esik a legkevesebb szó – pedig a lilákat az edzők edzője, Mezey György készíti fel ebben a bajnokságban –, ellenben rendkívül sokat lehet beszélni a pénztelenségről: a héten megkapták a játékosok egyhavi elmaradt fizetésüket. Arról most ne is tegyünk említést, hogy még így is több hónapnyi bérrel, plusz a prémiummal maradt adós a kft., mert 50 év alatt eljutottunk odáig: ez még a hírrovatban is kisbetűs információ lenne.
Délelőtt még azt láthatta a magyar, hogy volt idő, amikor több tízezer ember volt kíváncsi a nemzeti együttesre, no meg az Újpestre, a Ferencvárosra, a Honvédra vagy a Vasasra, ma meg már… Szerdán 457 néző látta az észtek ellen vergődni 11, pályán lévő honfitársunkat, szombaton pedig 2471 ember volt kíváncsi Kovács Zoltánékra. Pedig az előjelek biztos hazai győzelmet sejtettek: az eddigi 40 Újpest–Pécs összecsapásból mindössze kettőt nyert meg a vendéggárda (33-szor a hazaiak örülhettek), ráadásul az Újpest története során 12 alkalommal játszott november 22-én, és csak kétszer kapott ki, legutóbb 1942-ben a Csepel ellen… Negyedóra elteltével aztán rádöbbenhettünk, manapság abszolút fölösleges a múltban vájkálni, ugyanis ekkor egy jobb oldali szöglet után Szabados József révén vezetéshez jutott a Pécs, és mivel a vendéglátók játéka semmi jót nem ígért híveinek, a lelátón általánossá lett a vélemény, itt bármi megtörténhet. Ez persze a találkozó kimenetelére értendő, hiszen azt, hogy a pályán mi történhett, egykönnyen össze lehet foglalni: semmi. Korábban egyetlen látványos akció, szép átadás, futballra emlékeztető momentum nem akadt. Egészen addig, mígnem az első élvonalbeli meccsén pályára lépő, az U20-as válogatottban szintén szereplő védőt, Vaskó Tamást is soraiban tudó hazaiak előbb egy lesgólt el nem értek, majd a kapufát el nem találták. A Pécs szerény munkáscsapathoz méltóan lelkesen védekezett, hébe-hóba kontratámadást vezetett, így pedig a Mezey-gárda csak szenvedett. Ebből pedig az a gondolat következett, hogy "habár messze volt a vég”, az Újpest eddig egytől egyig a Pécshez hasonlóan szervezett együttes ellen maradt ponttalan (Sopron, Videoton, Balaton). Az első félidő krónikájához még annyit, kényszerű cserék miatt Nagy Tamásnak, a pécsiek edzőjének át kellett szerveznie alakulatát, ám az Újpesten még ez sem segített. Talán, ha az öltözőben belenéznek egy-két archív felvételbe…
A szünetben Mezey György a hatékonyabb támadójáték végett kettőt is cserélt, ettől azonban egetverő változás nem mutatkozott. Ha csak az nem, hogy többet tudott riválisa térfelén passzolgatni a lila-fehér egylet. Ennek következtében a mecsekaljaiak még inkább behúzódtak kapujuk elé, kilenc emberrel védekeztek, egyedül Márton Gábor bóklászott a felezővonal környékén. Az Újpest "futballjában” így benne volt a rizikó, tudniillik ha az ellencsapások során az utolsó passzok bejönnek, többször is egyedül mehettek volna Vlaszák Géza irányába Horváth Gyuláék.
Hogy a 65. percben mégis a nem sokkal korábban beálló Tokody Tibor került Németh Gáborral szembe, az a pécsi védelemnek köszönhető. Az viszont korántsem, hogy az esetből nem lett gól. Tokody vélhetően Puskás-féle (lásd még: Wembley, 1953. november 25.) parádét akart bemutatni az ötösön belül, mással ugyanis nemigen magyarázható, miért nem perdített egyszerűen a kapuba. Mivel kimaradt ez a lehetőség, számítani lehetett rá, hogy a vendégek nem engedik meg még egyszer a hazaiaknak hogy próbálkozzanak. Egészen addig, amíg Kaha Sketiani nem gondolta már másodszor azt, hogy kézilabdameccsen van, ami miatt természetesen Hanacsek Attila játékvezető leküldte a pályáról. Ezt követően az Újpestnek két percre volt szüksége, hogy egyenlítsen – talán mondani sem kell, Kovács Zoltán talált a kapuba. A hátralévő időt a Pécs kibekkelte, úgyhogy az Újpest immár nyolcadik döntetlenjét jegyezte a bajnokságban. S ennek aligha örülnek a Megyeri úton…

Percről percre

3. perc: Rósa Henrik emelt középről Kovács Zoltán felé, Szekeres Zsolt elszámította magát, így a hazaiak csatára a jobbösszekötő helyén betört a pécsi büntetőterületen belülre. Mivel Németh Gábor némi hezitálás után elhagyta kapuját, 13 méterről, jobbal, emeléssel próbálkozott, a labda a háló tetején landolt.
7. perc: Jobb oldali újpesti sarokrúgást követően rövid fejpárbaj alakult ki a pécsi tizenhatos előterében, Tamási Bajuszt megelőzve a balösszekötő helyén várakozó Kovács Zoltán elé csúsztatta a labdát, aki 14 méterről, jobbal, kapásból lőtte meg a labdát – éppen a kapu közepén posztoló Németh kezébe.
9. perc: Gaál bal oldali centerezését követően a visszaforduló Pest lövésre készítette le a labdát Erős Gábornak, aki 17 méterről, futtából, jobbal, egyből lőtt, a labda centikkel suhant el a bal kapufa mellett.
15. perc: Erős Gábor rúghatta a vendégek második szögletét a jobb sarokból. Középen – két újpesti védő közt kibújva – érkezett Szabados, és hat méterről a bal alsó sarokba fejelte a labdát.
0–1
31. perc: Rajczi tört előre harcosan a jobb szélen. Az alapvonalról laposan középre passzolt, Kovács Zoltán öt méterről, ballal, bokamozdulattal kapura továbbította a labdát, ám Németh bravúrral jobbra ütötte azt. A kipattanót Rósa Henrik gyűjtötte be, az egyedül hagyott Kovács fejére ívelte, aki öt méterről a kapu bal oldalába fejelte a labdát – ám az asszisztens jelzése szerint tette mindezt lesről, így szabadrúgással jöhettek a pécsiek.
33. perc: Vanczák lopakodott előre a pécsi térfél bal oldalán a labdával. Mivel senki sem támadta, az ötös jobb csücske felé lőtte azt, éppen ide érkezett néhány pillanattal később Rajczi. A támadó hat méterről fejelt, s már minden újpesti szimpatizáns gólt kiáltott, ám a labda a jobb oldali kapufára pattant, majd "kikerülte” a nagy rössel érkező Kovács Zoltánt is, így a vendégvédők felszabadíthattak.
51. perc: Polonkai vezette fel a labdát középen, aztán 27 méterről, jobbal, lövésre vállalkozott. A labdát Németh a jobb alsó sarok elől pofozta szögletre.
53. perc: Simek tekerte a pécsi kapu előterébe a labdát jobb oldali szabadrúgásból. Tamási Zoltán ugrott a legmagasabbra, és hét méterről, középről a jobb felső sarok felé fejelt, ám Németh látványos légi út végén az alapvonalon túlra paskolta a labdát.
65. perc: Polonkai egy hazai szögletet követően a Kovács Zoltántól visszakapott labdát nyeste a kapu elé a bal szélről. Az ötös jobb csücskéhez érkező Szanyó visszafejelte azt, ám a frissen beálló Tokody négy méterről, senkitől sem zavartatva elrúgott a labda felett…
82. perc: Sketiani – csakúgy, mint a 62. percben – ezúttal is kézzel stoppolta le a labdát. Hanacsek Attila játékvezető ezúttal is felmutatta a sárga lapot, ám mivel ez már a második volt a grúz játékosnak, ezúttal a pirosat is megkapta.
84. perc: Farkas Balázs a pécsi térfél közepéről, a bal szélről emelte a tizenhatoson belülre a labdát. Kovács Zoltán tíz méterről, középről fejelte a labdát a jobb alsó sarok felé, és Németh hiába nyújtózkodott, nem érhette el azt.
1–1

Mestermérleg

Mezey György az Újpest szakmai igazgatója:
A Pécs fegyelmezetten játszott, ilyen hallatlanul jó védekezést a Megyeri úton ellenünk még nem láttam. Ez nem kritika, így kell ezt csinálni. A helyzeteink ugyanakkor megvoltak, úgyhogy nyernünk kellett volna.

Nagy Tamás a Pécs vezetőedzője:
Pontot akartunk szerezni, ebben a reményben érkeztünk Újpestre. A játékhoz szerencse is kell, és nekünk ez megvolt. Sérülések miatt többször át kellett szerveznem a csapatomat. A gól jókor jött, és összességében azt mondhatom, a játék képe alapján a döntetlen igazságos eredmény.

Fény és árnyék

Habár köztudott, hogy a Megyeri úton a pénztelenség mostanság az úr, az újpesti rendezők bebizonyították, egy-egy remek ötlettel emelhető a rendezvény színvonala: a csapatok összeállítása rendkívül gazdagon illusztrált, van ezen tabella, góllövőlista, a forduló további mérkőzései, különféle információk, úgyhogy nagyban segíti az újságírók munkáját.

Ha már ennyi mindenre figyelnek a rendezők, érthetetlen, hogy a stadion megnyitása óta helyesírási hibával éktelenkedik a hatalmas "Hajrá lilák!” felirat. A hajrá után ugyanis a magyar helyesírás szabályai szerint vesszőt illene rakni. E rovatba kívánkozik az is, hogy a korai kezdés ellenére nagyon kevesen értek ki az év utolsó hazai Újpest-mérkőzésre.