Demján Sándor inkább befejezte

A lemondott ligaelnök, a sikeres 60 éves üzletember, Demján Sándor nyilatkozni nem kívánt, döntését csupán egy rövid s roppant diplomatikus levélben indokolta: "Tisztelt Elnökség! Közgyűlés! Az MLL-ben betöltött tisztségemről a mai nappal lemondok! Sajnálom, hogy nem tudtam a magyar labdarúgást saját elvárásaimnak megfelelően segíteni. A magyar labdarúgásnak olyan ligaelnökre van szüksége, aki több időt és energiát tud fordítani programja megvalósítására. Remélem, hogy a labdarúgást szerető emberek és szakemberek segítségével a jövőben sikerül eredményt elérni.” Emlékeztetőül: Demján Sándor, akit a közvélemény a Skála áruházlánc alapítójaként ismert meg, s aki napjainkban Közép-Kelet-Európa egyik legsikeresebb vállalkozója, 2000 márciusában vette át az akkor még Hivatásos Labdarúgó-alszövetség (HLSZ) néven működő szervezet elnöki tisztét. Kulcspozícióba került, hiszen a Bozóky Imre vezette Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) – a polgári kormány által erősen támogatott – futballrehabilitációs program keretében átalakította a sportági struktúrákat is, és a profiágazat működtetését a HLSZ-re bízta.

Demján Sándor nagy ívű terveket vázolt fel, s a nyitány nem is lehetett volna látványosabb, hiszen az Orbán-kormány és az alszövetség között 2000 júliusában megkötött együttműködési megállapodásban a kabinet összesen 21 milliárd forintos állami segítséget ítélt a sportágnak. Ebből 12.7 milliárdot szántak a 38 létesítményt érintő stadionrekonstrukciós programra, 8.3 milliárd forintot pedig a futballvállalkozásoknak kidolgozott hitelprogramra különítettek el. A ligavezetés azt tervezte, hogy három év alatt 7 milliárd forinttal növekszik majd a honi futball piaci értéke, s öt éven belül 7 milliárd forint körül lesz az iparág nyeresége.

Az iparágnak, melynek irányítására Demján Sándor saját bevallása szerint "a legjobb csapatát” kölcsönözte ki. A lapunkban 2000. július 25-én megjelent interjúban arra a kérdésre, vajon mit szóltak mindehhez az üzleti partnerei, a ligaelnök egyetlen szóval válaszolt: "Ôrjöngtek…”

Amikor tavaly ősszel nyilvánvalóvá lett, hogy a Demján-stáb egyik kulcsembere, Muszbek Mihály nem kívánja meghosszabbítani 2003 februárjában lejáró szerződését, már érezni lehetett, hogy a korábbi forgatókönyveket át kell írni. A távozó ligaigazgató nem is titkolta csalódottságát, s elismerte, alábecsülte a problémákat. Kiderült ugyanis, hogy hiányzik az a tőkeerős magyar befektetői kör, amely az üzleti logika szerint működtethetné a sportágat, s az is bebizonyosodott, hogy a külföldi befektetőket nem vonzza a magyar labdarúgás. Mindez felértékelte volna az állam szerepét, a kormányváltást követően azonban az új sportkormányzat egyértelmű jelzéseket küldött a sportágnak arról, hogy ne számítson központi segítségre. Sőt, a hivatalban lévő sportminiszer, Gyurcsány Ferenc legutóbb már arról beszélt: meg kell szüntetni az állami pénzeknek a profifutballba áramlását…

S persze a sportág pozícióját a legkevésbé sem erősítették a sorozatos botrányok: a bundaügy, a Fradi-pályán kirobbant botrány, a tv-szerződés ügye – csak néhány a viharos esetek közül. Ami ennél is nagyobb baj: szakmailag egy árnyalatnyit sem tudott előrelépni a sportág.

Márpedig Demján Sándor hivatalba lépését követően egyértelműen fogalmazott, amikor lapunktól azt a kérdést kapta, mikor érzi majd úgy, hogy elérte, amit eltervezett. "Ha valamelyik klubcsapatunk a legjobb négy, na jó, a legjobb nyolc közé jut egy európai kupában, netán a válogatottnak sikerül ugyanez egy világversenyen… Abban a pillanatban befejezettnek tekintem a munkámat, amikor a Népstadion körül felbukkannak a jegyüzérek, és az újbóli kettős rangadóra az eredeti ár háromszorosáért vásárolják tőlük a belépőt…”
Nos, sehol a kettős rangadók, sehol a jegyüzérek.
És immár ligaelnök sincsen.

Sőt, nem lenne ligaigazgató sem, ha az MLL vezérkara Demján Sándor lemondásának elfogadása után rábólint Szieben László távozására is. Az ügyvezető tavaly december elsején Muszbek Mihály utódjaként állt munkába, s nyilvánvalóan úgy érezte, ha az őt felkérő Demján Sándor veszi a kalapját, neki is illik összecsomagolni. Szieben László lemondását azonban a ligaelnökség visszautasította, és a 42 éves jogászt megerősítette tisztségében. Demján Sándor utódja – ideiglenesen, a rendkívüli közgyűlés időpontjáig – Tarsoly Csaba, a ligatanács elnöke, a Győri ETO FC együttesét működtető labdarúgó-kft. tulajdonosa lett.

A ligaelnökségi ülésen téma volt még a sportszervezeteknél foglalkoztatottak alapbér jellegű kiadásainak 50 százalékos csökkentése is. A javaslat szerint a csökkentett összegű bér jellegű kifizetések esetében egyharmad rész lesz csupán az alapbér aránya, míg kétharmad rész a mozgóbér. Az elnökség javasolja a ligatanácsoknak az alapbérplafon bevezetését is – ez a rendszer az amerikai profisportokban ismert, a fizetési sapka a bértömeget szabályozza (az így megtakarított pénzt az utánpótlás fejlesztésére kellene fordítani). Szóba került a televíziós közvetítési jogok értékesítési stratégiája is. A testület megerősítette, hogy mivel a Magyar Televízió Rt. 2003 januárjában jelezte igényét a mérkőzések közvetítésére, majd több hónapi tárgyalás után a közvetítéseket meg is kezdte, a liga továbbra is szerződéses partnerének tekinti az MTV-t. A közszolgálati csatornán azonban a jövőben sem jelenhet meg olyan műsor, amelyre nincs szerződése az MTV Rt.-nek a jogtulajdonossal.