Az akarás mindig csodát tesz

Ám túl sok minden történt, ami miatt sok fradista nem érzi magáénak ezt a mai Ferencvárost. Sokkal inkább ezzel, és nem a szitáló esővel magyarázható, hogy bántóan kevesen ültek az Üllői úti stadion lelátóján. Akik viszont kijöttek, torkuk szakadtából buzdították a Fradit, énekelt, tombolt a lelátó népe, aztán egyszer csak csönd lett. Úgy kezdődött a meccs, mint az olcsó horrorfilmekben – egy gyilkos lövéssel. Tody Jonsson, a dánok játékosa majdnem a stadion előtti buszpályaudvarról eresztett meg egy löketet, amely előbb Szűcs Lajost, majd a nézőket lepte meg. Sokkoló pillanat volt, és a bekapott gól, ahogy az ilyenkor lenni szokott, teljesen összezavarta a Ferencvárost.
E zavar közepette sokáig meglehetősen egyenlőtlen küzdelmet láthattak a nézők, és bizony már a tizedik percben fütty harsant a lelátón, hogy aztán nem sokkal később már huhogás váltsa fel (lám, a primitívséget lehetetlenség száműzni…). A Fradit így ismét megbüntetheti az UEFA a szurkolói magatartásért, hiszen ha a korántsem alvajáróként mozgó Santos Alvaróhoz került a labda, máris jött az ütemes hu, hu, hu, és a hangosbemondóban már arra figyelmeztettek, ha a rasszista megnyilvánulás nem marad abba, akkor a cseh bíró félbeszakítja a találkozót…
Képtelenek volt felpörögni a zöld-fehérek, a dánok nyugodtan és olykor veszélyesen közelítették meg a magyar csapat kapuját. A Fradi-sokk csaknem 25 percig tartott, amikor mintha csak felpofozta volna valaki a magyar csapat tagjait, küzdeni, futni, hajtani, mi több, futballozni kezdtek. Szó sem volt itt látványos feltámadásról, ám kétségkívül győzni akaró, harcos csapatot láthattunk az első félidő hajrájában. Talán a dánok is túlságosan megnyugodtak, holott nekik tiltva van az ilyesmi. És nem túlzás ez, az 1992-ben a két ősrégi dán klubból alakult FC Köbenhavn alapító okiratában egyebek között az a mondat szerepel: látványos, gólra törő játékkal kell kiszolgálni a szponzorokat és a szurkolókat.
Úgy bizony, a dán fiúknak kötelességük mindig és mindenhol sziporkázni.
És ők tudják is ezt, hiszen a Budapestre őket elkísérő mintegy száz drukker is végigtapsolta és -énekelte az első félidő nagy részét. Akkor maradtak csendben, amikor Kriston Attila megcsinálta a cselsorozatát, és lőtt gólt. Bizony, a szélső volt az, aki fizikálisan is felvette a versenyt az ellenféllel, ám ezúttal nem faltörő kosként, sokkal inkább trükkös futballistaként láthattuk: három apró csel a dán tizenhatosnál, aztán jobb cipőorral lapos lövéssel bezúdította a labdát a jobb alsóba. Ettől aztán még jobban belelendült a Fradi, és a hajrá már egyértelműen a magyaroké volt. Gera Zoltánt képtelenek voltak szabályosan szerelni a Köbenhavn védői, azok a futballisták, akik között és mellett valósággal eltörpültek a vékonydongájú magyar csatárok…

A folytatásban teljesen új csatársorral próbált rohamozni a Ferencváros. Mind Tököli Attilát, mind Gera Zoltánt sérülés miatt kellett lecserélnie Garami Józsefnek, és ez már jelezte, hogy nehéz, roppant nehéz második félidő vár a zöld-fehérekre. Tudniillik bármennyire is jó csapat (főleg a mi szintünkön…) az FC Köbenhavn és játékosai között ott van az az Erik Mykland, a Fraditól mégis-csak azt várta mindenki, aki a magyar csapat sikeréért szorított, hogy előnyt szerezzen a visszavágóra.
A második félidő elején bizony a dánok álltak közelebb ahhoz, hogy megint vezessenek.
Újra csak visszafogottan kezdett a Ferencváros, és ismét magabiztosabbnak tűnt a dán együttes. Ám az akarat ezúttal is "csodát tett” a Fradival, ami ebben az esetben azt jelentette, hogy a magyar együttes helyenként egyenrangú partnernek bizonyult. Sőt akár újra bevehették volna Rabóczki Balázs hálóját, ám Marius Sasu bizony nem Gera Zoltán és nem Tököli Attila – kimaradtak hát a lehetőségek (nem volt sok…), és újra csak izgulni kellett a dán akciók miatt.
A döntetlen, ez az 1–1 életveszélyes eredmény, a Köbenhavn 42 ezer néző befogadására alkalmas fedett, ultramodern stadionjában pokolian nehéz visszavágó vár a zöldekre. Ráadásul otthon, Koppenhágában ott van kifüggesztve az a bizonyos alapító okirat, amely a látványos, gólra törő játékra kötelezi a dánokat…

Mestermérleg

Garami József: "Az első percben kapott gól megfogta a csapatot, ám az első félidő végén már mi vezethettünk volna. A sérülések miatt cseréltem, de a csatárhiány éreztette a hatását. A nagy iram miatt több volt a pontatlanság a játékunkban, és tudom, a koppenhágai visszavágóra nagyon össze kell szedni magunkat…"

Hans Backe: "Mindenképpen gólt akartunk rúgni az első mérkőzésen, és végül ez sikerült is. A célunkat elértük, a továbbjutás természetesen otthon dől el, de Koppenhágában mi vagyunk az esélyesek."

Percről percre

1. perc: Parádés góllal kezdődött a mérkőzés: a dánok végezhettek el jobb oldalról bedobást, Leandro belepiszkált a labdába, amely így a kaputól 28 méterre helyezkedő Tody Jonsson elé pattant. A dán csatár váratlanul ballal kapura bombázott, Szűcs Lajos hiába vetődött, nem érhette el a káprázatos ívben a kapu jobb felső sarkába vágódó labdát.
0–1
25. perc: Az első hazai helyzetet jegyezhettük fel, amikor Lipcsei szerzett labdát a dán térfél közepén, Tökölihez passzolt, ő Gerát játszotta meg a balösszekötő helyén, a támadó ballal, erőtlenül megeresztett lövése után Rabóczki biztos kézzel harított.
28. perc: Mykland játszotta meg Tody Jonssont a tizenhatos bal oldalánál, a támadó ismét meglendítette a korábban már megcsodált balját, lövése azonban a kapu közepébe tartott ezúttal, Szűcs Lajos pedig résen volt.
32. perc: Gera két remek csellel dolgozott ki magának lövőhelyzet, és 18 méterről ballal lőtt, és bár Rabóczkinak ekkor már jóval nehezebb dolga volt, mint korábban, mindazonáltal sikerült hárítania.
38. perc: A kiszámíthatatlan mozgású Kriston Attila a vendégtérfél közepén előbb kiosztott egy kötényt, majd elvitte a labdát három fehérmezes között, aztán nemes egyszerűséggel 14 méterről cipőorral – a hiába vetődő Rabóczki mellett – a kapu jobb oldalába lőtt.
1–1

54. perc: Tody Jonsson vezette keresztbe a labdát, elkocogott az alapvonalig, balról centerezett, érkezett mélységből Nörregaard, aki az ötös vonaláról, futtából a jobb kapufa mellé fejelt. Égen-földön nem volt körülötte hazai játékos…
69. perc: Tobiassen legalább 30 méterről középről végzett el szabadrúgást, a kegyetlen erejű lövést Szűcs Lajos a mezőnybe öklözte.
71. perc: Tody Jonsson kapott nagyszerű indítást a jobb oldalon, a támadó beadása után Mykland mellel játszotta meg Röll Larsent, aki futtából, 16 méterről sistergős lökettel kínálta meg Szűcs Lajost, a kapus lábbal hárította az elsőre háríthatatlannak hitt kísérletet.
78. perc: Ismét Röll Larsen lövését védte Szűcs Lajos, az előzőnél még nagyobb bravúrt bemutatva, a labda kipattant, Vukmir nem tudott felszabadítani, így Nörregaard lövést mímelve Santoshoz adott, az ő próbálkozásába Dragóner belevetődött, a hatalmas kavarodás végén pedig a védőről az alapvonalon túlra pattant a labda.