A döntetlennel a Lokinál az előny

LIPCSEI ÁRPÁD jelenti PanevezysbőlLIPCSEI ÁRPÁD jelenti Panevezysből
Vágólapra másolva!
2003.08.14. 23:01
Címkék
Gondolták volna, hogy ez bizony a helyi Videoton? Vagyis a székesfehérvári illetőségű cég mifelénk kevéssé ismert litván alteregója? Mármint az Ekranas.
A DVSC-MegaForce együttesének az UEFA-kupa selejtezőjében rendelt balti gárda, a Panevezys főszponzorának neve, az Ekranas ugyanis egy tv-gyárat takar. Még a klubszínek is stimmelnek: piros-kék kombináció mindkét érintett félnél.
De akad itt egyéb érdekesség is. A litván listavezető egylet "atyja” egy hölgy, bizonyos Danute Matuziené, két menedzsere pedig Ineta Nakrosiené és Rolandas Nakrosius. Hogy a két vezetéknév felettébb gyanús hasonlóságot mutat? Ne csodálkozzanak rajta, habár nem testvérekről van szó: férjről és feleségről. Ineta egyébként Danute lánya – sikerült követni? –, de a történet legszebb része most jön: az ország ötödik legnagyobb városának polgármestere (újraválasztott ám!) a helybeliek által egy- szerűen (és angolul) "the head of the club”-ként aposztrofált Matuziené aszszony férje! Az óra körbejárt…
Amúgy – ahogy azt az egyébként rendkívül barátságos pár újságolta – számukra a futball csupán hobbi (mondhatnánk: családi vállalkozás). Jelen pillanatban boldogok, hogy az FK vezet a bajnokságban, és hogy a nemzetközi porondon is megmérettetheti magát. Ez utóbbi kihívásnak, no meg a kor követelményeinek megfelelően – Szentes Lázárnak, a Loki vezetőedzőjének a szerdai tréning előtti találó megjegyzését idézve – a "bolsoj” időszakának nyomait erősen magán viselő aréna és a hozzá kapcsolódó (stílszerűen panel) sportkomplexum is megújhodóban van, csakhogy a "stadionrekonstrukcióval” némiképp elkéstek a derék vendéglátók…
Még a mérkőzés napján is dolgoztak a szakemberek, hogy az egyébként csaknem tízezres kapacitású – nagy részben állóhelyes – futballpálya körlelátóján lefektetett lócákra minél több műanyag széket csavarozzanak fel, elvégre az európai futballszövetség nem ismer tréfát: papíron az ülőhelyekkel nagyjából megegyező számú néző (a pluszt a fennmaradó állóhelyek tíz százalékára számított látogató adja) mehet be az UEFA égisze alatt rendezett találkozóra. Mivel szokás szerint ellenőrt is delegált a Svájcban székelő szervezet (ha litván nemzetiségű, ami ez esetben kizárt volt, bizonyosan a Kontrolienius nevet viselte volna), kiskapu nem nagyon adódott… Szóval fúrtak a "szakik” becsülettel, hogy legalább 4000 szurkoló láthassa az amúgy városszerte hirdetett csatát. Panevezys utcáin ugyanis lépten-nyomon a mérkőzést beharangozó plakátokba ütközött az ember, arról nem is szólva, hogy egy termék már jó ideje előrevetítette a DVSC augusztusi vizitálását: az egyik üzlet polcáról ugyanis a LOKI sportsampon (így, a debreceni gárda beceneve csupa nagybetűvel) köszönt vissza a belépőre, és csupán két nüansz miatt lehetett kissé sopánkodni: lengyel termékről volt szó, és nem litvánról, másrészt a csomagolás (amúgy gazdaságos, fél liter…) okán. A flakon ugyanis kéken s nem pirosan virított. "Jó ómen, itt már csak ezért sem fürödhetünk be” – vélekedhetett mindezek ellenére a találkozó előtt az árucikk hajdúsági "felfedezője”.
Azért utólag be kell vallani, ez a döntetlen bizony nem szalonremi volt; mind a litván, mind a maroknyi magyar szurkoló kapkodhatta a fejét egy-egy határozott belépő, valamint a helyzetek tömkelege láttán. Mert bizony ez a kihagyott lehetőségek meccse volt, nehéz megmondani, melyik gárda puskázott el több ziccert. Az első félidőben talán inkább a hazaiak bántak bőkezűbben a gólhelyzetekkel, habár hozzátartozik a történethez: büntetőnél nincs jobb esély. Ám sajnos Selymes Tibor lába ezúttal megremegett, illetve fogalmazzunk úgy: Arvydas Skrupskys védett szenzációsan, így maradt a néhány perccel korábban a "fű alól” gólt fejelő Povilas Luksys találatával az 1–0-s Ekranas-előny – egészen az első félidő
Sandro Tomic (középen) szenzációsan védett, a horvát kapusnak igen nagy része van abban, hogy döntetlen lett a mérkôzés (Fotó: Farkas József)
Sandro Tomic (középen) szenzációsan védett, a horvát kapusnak igen nagy része van abban, hogy döntetlen lett a mérkôzés (Fotó: Farkas József)
Sandro Tomic (középen) szenzációsan védett, a horvát kapusnak igen nagy része van abban, hogy döntetlen lett a mérkôzés (Fotó: Farkas József)
zárásáig. A litvánok valóban lendületesen, harcosan futballoztak, ám néhány perces periódus kivételével nem tudták akaratukat a Lokira erőltetni, amely többé-kevésbé megvalósította a korábban Szentes Lázár edző által kérteket.
És még inkább a második játékrészben! Látszott, hogy Sándor Tamásék higgadtan teszik a dolgukat, türelmesen járatva a labdát, olykor gyors ritmusváltások után érkeztek az ellenfél kapuja elé. Persze mindehhez az is szükségeltetett, hogy a hátsó sor (ahová Nikolov Balázs beállítása a szünetben telitalálat volt a javából!) szilárdan állt a lábán, Vincze Gábor pedig szinte minden párharcát megnyerte. Az ember úgy érezte, bármikor egyenlíthetnek a vendégek, és nem is kellett csalódni, Bajzát Péter (egy másik cserejátékos) gólja még inkább elkedvetlenítette a kékben pompázó hazai alakulatot – no meg az érte szorítókat. Sőt, Böőr Zoltán az utolsó percben feltehette volna azt a bizonyos pontot az i-re, csakhogy a 25. születésnapját ünneplő csapatkapitánynak ezúttal pechje volt, így maradt a döntetlen – de emiatt főjjön inkább Virginijus Liubsys feje…

Percről percre

4. perc: Sándor jobb oldali bedobása után Halmosi estében kanalazta középre a labdát, ám Paulauskas elsodorta Csehit, így a támadó nem férhetett a labdához, ami Skrupskys zsákmánya lett.
12. perc: Óriási Tomic-bravúr! Luksys ugratta ki Cesnauskist, a középpályás lefutotta a Loki védőit, betört a tizenhatoson belülre, majd ballal a balösszekötő helyéről 11 méterről lőtt, ám Tomic szenzációs ütemben vetődött ki, és hárította a bal alsó sarok felé tartó labdát.
17. perc: Kucys egy megkerülős csellel becsapta Halmosit az alapvonal közelében a jobb oldalon. Laposan centerezett, középen pedig Luksys két méterről, előrevetődve a kapu közepébe fejelte a labdát.
1–0
19. perc: Sándor játszott remek ütemben a bal oldalon védőjéről leforduló Halmosi elé. Ô eltolta a labdát a kivetődő Skruksys mellett, aki már csak a középpályás
Bajzát Péter (elöl) remek cserének bizonyult, hiszen fontos gólt szerzett Panevezysben (Fotó: Farkas József)
Bajzát Péter (elöl) remek cserének bizonyult, hiszen fontos gólt szerzett Panevezysben (Fotó: Farkas József)
Bajzát Péter (elöl) remek cserének bizonyult, hiszen fontos gólt szerzett Panevezysben (Fotó: Farkas József)
lábát tudta elkapni. Tizenegyes. A büntetőből Selymes ballal a bal alsó sarok felé rúgta a labdát, ám a hibázó kapus ezúttal javított, és gyors vetődéssel kiütötte a labdát.
25. perc: Újabb Tomic-parádé! Savenas középen szöktette a kapura húzó Luksyst, ám a Loki horvát kapusa remek kifutás végén nagyszerű vetődéssel hárította a 16 méterről ballal leadott lövést követően a labdát.
28. perc: A Debrecen 25 méterről, középről rúghatott szabadrúgást. Sándor Éger elé gurított, aki jobbal elemi erővel bombázott a bal felső sarok felé, ám Skrupskys bámulatos légi út végén oldalra ütötte a labdát.
36. perc: Vincze labdaszerzését követően Sándor a próbálta meg egy az egyben megoldani a helyzetet a bal oldalról befelé húzva, ám védője szerelte. Igaz, a labda középre gurult, érkezett Böőr, és ballal 17 méterről mintegy fél méterrel lőtt a jobb felső sarok mellé.
42. perc: Selymes hagyta a labdát, Luksys nem – majdnem gól lett belőle. A litván befutott egy labdát a jobb szélen, az alapvonalról estében visszagurított, Banevicius jobbal fordulás után 11 méterről a bal alsó sarkot vette célba, de Tomic a helyén volt.
44. perc: Halmosi bal oldali szöglete után a hosszú oldalon érkező Vincze elé került a labda. A középpályás egy pattanás után 6 méterről jobbal a litván kapus és a léc fölé lőtte a labdát.
53. perc: Böőr rúgta Csehi elé a labdát, ám a DVSC támadójánál a kifutó Skrupskys kapus némileg gyorsabb volt, és a tizenhatoson kívül elvitte a labdát a magyar csatár elől.
61. perc: Mikoliunas Sándorral és Szekeressel is összecsapott, de hihetetlen szerencsével előtte maradt a labda, amit a jobbösszekötő helyéről, 15 méterről, jobbal két méterrel a magyar kapu fölé lőtt.
64. perc: Halmosi bal oldali beívelését követően a litván védők kifejelték a labdát. Éppen a középen ólálkodó Sándor elé, aki 17 méterről ballal jó méterrel lőtt a léc fölé.
66. perc: Luksys újból a hálóba lőtt, de előtte kissé a labdát már birtokló Tomicot is megrúgdosta, így szabadrúgással jöhetett a Loki.
74. perc: Böőr ragyogóan ívelt a jobb szélről a bal oldalon érkező Csehi felé. A csatár a tizenhatoson belül keresztbe fejelte a labdát a jobbján érkező Bajzát elé, a csatárjátékos pedig egy átvétel és egy pattanás után jobbal, nyolc méterről a vetődő Skrupskys mellett a kapu közepébe helyezett.
1–1
90. perc: Meccslabda volt! Sándor zseniális passzát követően Böőr rúghatott volna gólt jobbal kilenc méterről, ám a kapáslövés után fél méterrel a bal kapufa mellett hagyta el a játékteret a labda.

Mestermérleg

Virginijus Liubsys, az Ekranas vezetőedzője:

"Rengeteg helyzetet hagytunk ki, főként az első félidőben. Úgy vélem, Luksys második, meg nem adott gólja szabályos körülmények között esett. Bízom benne, hogy Debrecenben sikerül meglepnünk a magyar csapatot."

Szentes Lázár, a DVSC-MegaForce vezetőedzője:
"Ez a kihagyott helyzetek meccse volt. Úgy gondolom, hogy az itteni döntetlen után nálunk az előny. Az eredménnyel többé-kevésbé elégedett vagyok, de nagyon bízom abban, hogy a visszavágó után mi örülhetünk majd."

Fény és árnyék

Minden tiszteletet megérdemel az a harminc mindenre elszánt Loki-szimpatizáns, aki autóval vágott neki a körülbelül 1500 kilométeres útnak, hogy láthassa kedvenc csapatát az UEFA-csata első, panevezysi felvonásán. Ha az információ helytálló, a "Szívtiprók” ultracsoport 18 taggal képviseltette magát, összességében pedig mintegy ötvenen szurkoltak a magyar bronzérmes sikeréért.

Percek óta tartott a mérkőzés, ám a helyi hangosbemondó folyamatosan "osztotta az áldást”. Történt, hogy a szpíker kissé késve érkezett a helyére, ennek megfelelően jókora csúszással kezdett neki a csapatok bemutatásának. Ráadásul a magyaroké minden képzeletet meghazudtolóan elhúzódott, így az utolsó litván cserejátékos nevét nagyjából a tizedik percben sikerült tudatnia az amúgy akkor már a játékra összpontosító publikummal.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik