Kálmán: mint a jó bor

A villámléptű szőke játékmester - aki a bajnoki évadban eddig csak négy meccsen nem érte el a harminc pontot - ugyanis hónapok óta élete legjobb formájában pattogtat. És ismerve Kálmán pályafutását, ez azért nem semmi…
- A szombathelyi szurkolók manapság leginkább a jó, nemes borhoz hasonlítják önt, azaz azt mondják, minél öregebb, annál jobb - vetettük fel a játékosnak.
- Öregebb? Még csak harminckettő múltam, és nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a pályán egyáltalán nem érzem a koromat. Az pedig csak hasznomra válik, hogy már ismerem a játék minden csínját-bínját. Fizikálisan remek erőben érzem magam, úgyhogy egyáltalán nem a véletlen műve az, hogy ilyen remek esztendőt tudhatok magam mögött.

Egyedül tartja a lépést a légiósokkal

- Hát az biztos, hogy idén nem tétlenkedett. Az előző idényben huszonöt pontos átlaggal lett az élvonal legeredményesebb játékosa, most pedig közel harmincas átlaggal vezeti a mesterlövészek listáját.
- Ennek a jó szereplésnek több összetevője is van. Fontos, hogy az év elején remekül sikertül a felkészülésem, így volt miből gazdálkodnom. Másrészt ez csapatjáték. Ahhoz, hogy én ilyen hatékonysággal tüzeljek, elengedhetetlen a társaim segítsége. A Falcónál remek a légkör, Váradi Attila mind a csapat, mind pedig az én számomra megtalálta a legoptimálisabb játékrendszert, így egyáltalán nem véletlen, hogy messze a várakozások felett szerepelt, szerepel a Falco. Mert a tavaszi hatodik hely egy légióssal, valamint a mostani nyolcadik helyezés, két külföldivel, szerintem igenis a bravúr kategóriába tartozik.
- Apropó: külföldiek. A legutóbbi szezon zárásakor a pontlistán az első tíz között egyedül ön képviselte a magyar színeket.
- És nagy örömömre az első helyen. Pedig irtózatosan nehéz volt, mivel a bajnokikon mindig engem fog az ellenfél legjobb védője, rám hegyezik ki a riválisok a védekezésüket. Azért is szeretek annyira a válogatottban játszani, mert ott nem figyelnek oda rám annyira az ellenfelek.

---- A ---- -