A tél királya – sztárportré Johannes Hösflot Klaebóról

Aki látta, sohasem fogja elfelejteni, ahogyan nemrég a téli olimpián felszáguldott a kaptatóra a klasszikus stílusú sprintben. „Úgy ment el mellettük, mintha szemből jött volna” – hogy egy klasszikust idézzünk… Ez a pillanat is tökéletesen megmutatta, hogy Johannes Klaebo azt csinált az ellenfeleivel abban a két hétben Teseróban, amely alatt minden idők legeredményesebb téli olimpikonjává vált, amit csak akart.

Korábban sohasem volt olyan (ezt a megállapítást is cikkünk szinte minden második mondatában leírhatnánk), hogy valaki ennyire domináns tudjon lenni a sprintben, ezzel párhuzamosan annyira bírja a hosszú távokat is, mint hősünk. Az is mindegy neki, hogy tömegrajtos vagy egyéni indításos, klasszikus vagy szabad stílus, egyéni vagy csapatverseny, egyszerűen hiba nem rá fogadni, ha meglátjuk a nevét a rajtlistán.

Amit 2026-ban az olimpián megcsinált, azt egy évvel korábban Trondheimben, hazai havon a világbajnokságon már véghez vitte. Egyéni és csapatsprint, egyéni indításos 10 kilométeres, síatlon, váltó, 50 kilométeres tömegrajtos – ezt a hat versenyszámot rendezik meg a nagy világeseményeken. Ilyen rangos viadalon Klaebót legutóbb 2023. március 5-én, a szintén norvég Paal Golberg tudta megverni óriási hajrában, egy másodperccel a planicai vb-n 50 km-en.

Október 22-én még csak 30 éves lesz, így 11 olimpiai és 15 világbajnoki címéhez még jó néhányat hozzátehet. Félelmetes évtized van mögötte az első, 2017. február 18-án, Otepää-ben aratott vk-futamgyőzelme óta.

A világkupában 196 futamon rajtolt el, 142-szer állhatott fel a dobogóra, 113-szor a felső fokára. A nála másfél évvel idősebb alpesi síző Mikaela Shiffrinnek vannak még hasonló statisztikai adatai, az amerikai szlalomkirálynő 304 vk-futamából 168-szor ünnepelhetett a dobogón, 110-szer tudott nyerni. Érdekességképpen íme a Formula–1 legendája, Lewis Hamilton hasonló adatsora, mint a sebesség szintén nagy szerelmeséé: 383-szor állt rajthoz a „száguldó cirkuszban”, 203-szor pezsgőzhetett a pódiumon, 105-ször játszották el tiszteletére az Egyesült Királyság himnuszát.

Következzenek a százalékos arányok, hogy a három ikon statisztikája közös nevezőre kerüljön! Klaebo 72.4, Shiffrin 55.2, Hamilton 53 százalékban végzett a dobogón, Klaebo a futamok 57.6 százalékát nyerte meg, ugyanez a mutató Shiffrinnél 36.2, Hamiltonnál 27.4 százalék. Még a kiemelkedők közül is kiemelkedik.

Klaebo és Shiffrin is a hatodik összetett vk-címét nyerte meg néhány hete, Hamilton hétszeres világbajnok. Klaebo 11 szezon alatt gyűjtötte be a hat nagy kristálygömbjét (2018, 2019, 2022, 2023, 2025, 2026), Shiffrinnek 16 kellett hozzá. Hamiltonnak az idei a 20. évada az F1-ben.

Ha az olvasó kitartott eddig, itt az ideje, hogy betekintést engedjünk Klaebo sikerei mögé.

Johannes csodálatos karrierjében 83 esztendős nagyapjának, Kaare Hösflotnak kulcs­szerepe van, aki aktív éveit gépészmérnökként töltötte egy kórháztervezéssel foglalkozó tanácsadó cégnél. Családjával már jóval unokája 1996-os születése előtt, 1973-ban Kolstadban telepedett le. A helyi sportegyesületnek volt az elnöke is, mielőtt 1985-ben elvégezte a Norvég Síszövetség sífutóedzői tanfolyamát. Kaare maga is versenyzett, többszörös teljesítője a – jól csengő nevű – Birkebeinerrennet és a Vasaloppet viadalnak, amelyek olyan népszerű, részben tömegsportesemények arrafelé, mint nálunk egy-egy Budapest Maraton vagy Vivicittá. Csak amíg nálunk egy pár futócipő, ezekhez sífutóléc kell.

„Ő a tökéletes nagyapa. Tízéves korom óta ő volt, aki elhozott az edzésekről. Akár foci-, akár sífutóedzésről volt szó, mindig ő jött értem. Ha új sícipőkre volt szükségem, ő vette meg nekem karácsonyra. Sohasem kellett edzőnek vagy hasonlónak hívnom. Mindig is nagyapa volt, a kezdetektől fogva” – mondta az NBC-nek a Kaaréval való erős kötelékéről. A döntést a sífutás és a foci között relatív későn, 16 évesen hozták meg.

„Először a sprintszámokban szerettünk volna jók lenni, majd tovább fejlődni a hosszú távú számokra is. A terv végig az volt, hogy kiderítsük, lehetséges-e mindkettőben jól teljesíteni. Úgy érzem, ezen a téren mindenképpen sikerrel jártunk” – Klaebo ezen állítását csak megerősíteni tudjuk…

Mivel a sífutás Norvégiában tényleg nemzeti sport, ezért arrafelé képtelen úgy végigmenni az utcán, hogy ne ismerjék fel. Éppen ezért az olimpia után úgy döntött, elmenekül kicsit rivaldafényből. New Yorkra esett a választása.

„Jó, hogy az ember csak úgy sétálgathat és nézelődhet, vagy intézheti a szokásos tevékenységeit. Az emberek itt eléggé zárkózottak, mindenki csak a saját dolgával foglalkozik. Ez tetszik” – mondta a The Athleticnek adott interjújában.

Tervei szerint a nyáron is visszatér a tengerentúlra, hiszen az egyik legjobb barátja, Alexander Sörloth a foci-vb-n fog reményei szerint minél több gólt szerezni a világbajnokságra 28 év után kijutó norvég válogatottban. Fantasztikus éve(i) vannak a skandináv országnak a sportvilágban, hiszen a nemzet történetének legsikeresebb (téli) olimpiai szereplése után (18 arany, 12 ezüst, 11 bronz, összesen 41 érem) már csak kicsivel több mint két hónap, és az Erling Haaland, Martin Ödegaard, Alexander Sörloth nevével fémjelzett labdarúgó-válogatott alkothat igazán nagyot.

Hősünk akkor már javában a következő télre készül. A sífutóknál általában májusban indul az alapozó időszak. Ez kezdetben futásból, sírollerezésből és kerékpáron töltött hosszú órákból áll. Klaebo így emlékezett vissza a legutóbbi felkészülésre, ami hat ötkarikás aranyéremet eredményezett:      

„Az elején fontos, hogy a motivációt ne vigyem túlzásba, mert az olyankor árt a nyugalomnak. Május elsején, amikor hivatalosan is elkezdődött a szezon, elég könnyedén sikerült belevágni az edzésekbe. Mire június lett, már teljesen belerázódtam a kemény munkába. Azt hiszem, az is segített, hogy az előző évben elég jó világbajnokságom volt. Tisztában voltam vele, hogy megvan a tudásom, a tapasztaltatom és a magabiztosságom hozzá, hogy még egyszer meg tudjam csinálni mindazt, amire képes vagyok.”     

Mindig van a nyáron egy-egy olyan edzése, ami a „fájdalom barlangjába” küldi őt, de oly módon, amit különösen szeret. A trondheimi otthonától közel 80 kilométert biciklizik délkeletre. Nagyapja ott várja a sírollerével, amivel háromszor húszperces emelkedős mászás vár rá. Amint teljesítette, visszaül a bringájára és hazateker. Ez majdnem hétórás edzést jelent. A sikerhez szükséges kőkemény munkát tehát a többi nagy bajnokhoz hasonlóan ő sem spórolja meg…

A következő nagy kihívása a 2027-es világbajnokság lesz, amit az „ősi ellenség” Svédország rendez, a helyszín Falun. Könnyen lehet, hogy oda már hatszoros Tour de Ski-győztesként utazik el – mondani sem kell, hogy már az öt is rekord (2019, 2022, 2023, 2025, 2026). Mivel 2030 elején még csak 33 lesz –  ha nem tűnik fel új rivális –, a francia Alpokban sorra kerülő téli olimpia főszerepét is ő alakíthatja.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. április 4-i lapszámában jelent meg.)