Tanár fényképezőgéppel – Almási Lászlóra emlékezünk

Dolgozhattam Almási Lászlóval 1990 és 1992 között a Képes Sportban. Két nagy fotós mogul volt a lapnál, ő, a rovatvezető és Farkas József. A Tanár – ez volt Almási beceneve – 1957 és 1992 között volt a KS-nél, majd egy évet még rátett a Nemzeti Sportnál.

Mivel a „barna” KS-en nőttem fel, tudtam, kicsoda Farkas és Almási, mondtam is nekik, mire Almási rezignáltan, némi öniróniával jegyezte meg:  „Régen még jó volt a szemem…” Hogy miért hívták Tanárnak? Mindent elmagyarázott a fiatalabb kollégáknak. Varga Zsolt fotós több időszakban dolgozott mellette: „Segítőkész volt, egyáltalán nem féltékeny. A hagyományos, analóg módszerrel dolgozott, mindent tudott. Szerethető ember volt, élete végéig tartottuk a kapcsolatot.”      

Arra a felvetésre, Almási melyik sportágat kedvelte, Varga így reagált: „A labdarúgást. Számos díjnyertes képe van a sportágból.” Mégis, ha a fotóst kérdeztük, neki a Rajt című képe volt a kedvence, amelyen Csikány József hátúszórajtját örökítette meg.

A 2019. márciusi életmű-kiállítása kapcsán interjút készíthettem vele, a sportfotózásról alkotott ars poeticáját idézném: „Ha szeretjük a sportot, ha átéljük a verseny és a versenyző izgalmát, ha a győzelem öröme a mi hátunkat is megborzongatja (…), akkor majdnem bizonyosra vehető, hogy jó felvételeket készítünk, teljes szépségében, gazdagságában adhatjuk vissza a sport lényegét.”

Egy vele kapcsolatos történettel emlékezünk rá: Gulyás László riporter megkérdezte tőle, mikor jó egy meccs, mire a Tanár azt válaszolta: akkor, ha nem fázik. Ehhez hozzá kell tenni, egy fotósnak a csikorgó hidegben is dolgoznia kell – ha jó a meccs, vacogni sincs ideje az embernek…

(Almási László búcsúztatása december 5-én, 12 órakor kezdődött a Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánián.)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. november 30-i lapszámában jelent meg.)