Több a soknál! – Thury Gábor jegyzete

Kylian Mbappé jelezte Florentino Péreznek, a Real Madrid elnökének, tekintse tárgy­talannak szóbeli megállapodásukat, amely szerint a spanyol klubhoz igazol. A 23 éves világbajnok francia csatár 2025-ig marad a PSG-ben, évi százmillió eurós fizetést kap, azért pedig háromszázmilliót vesz fel, hogy – mondjuk ki – az adott szavát megszegje.

A La Liga elnöke, Javier Tebas felháborítónak tartja, hogy az évek során hétszázmillió feletti veszteséget termelő, a bérekre hatszázmilliót költő PSG diktálhat, mi több, a pénzügyi fair play megszegése miatt feljelenti a párizsiakat. Újra elkezdődik a cirkusz, majd látszatbüntetésekkel minden marad a régiben, ezt legrosszabb esetben a nemzetközi Sportdöntőbíróság ítélete garantálja…

S van itt még más is: spanyol és francia hírforrások szerint a sztárjátékos szerződésébe belevették, hogy beleszólhat a vezetőedző és a sportigazgató kinevezésébe is. Igen, jól olvasták! Valljuk be, az 1970-ben alapított Paris Saint-Germain a kontinens legnagyobb operett-társulatává nőtte ki magát. Igaz, számos aranyérmet szerzett az angolnál, spanyolnál, olasznál, németnél kevésbé színvonalas francia bajnokságban, kupákat is nyert bőven, de a közelmúltban egyetlen figyelemre méltó nemzetközi eredményt produkált: 2020-ban Thomas Tuchel (Lőw Zsolttal a stábjában) vezetésével bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe.

A párizsi klub néhány kivételtől eltekintve a modern kori klasszisok játékostemetője – mostantól pedig a harmadszor a Ligue 1 legjobb játékosának választott Kylian Mbappé abba is beleszólhat, kivel (nem) szeretne dolgozni. A sportigazgató, Leonardo már megy – helyére a csatárnak a monacói időkből ismerős Luís Campos érkezik –, felkészül Mauricio Pochettino.

Ne higgyük, hogy Cristiano Ronaldónak, Lionel Messinek nem volt beleszólása, kivel szeretne inkább játszani, ki jöjjön a csapathoz edzőnek, de már harminc fölött, néhány Aranylabdával a hátuk mögött. Azt se higgyük, hogy egykor itthoni klasszisainknak nem volt szavuk – miközben a sajtóban burkolt s kevésbé burkolt formában kritikát fogalmaztak meg a játékos­uralom ellen.

Eddig csak a futballisták ára emelkedett az egekbe, amire rezzenéstelen arccal jött a reakció, mindenki annyit ér, amennyiért megveszik. Kylian Mbappé esete akár precedens is lehet.

Azt még megemésztjük, hogy sokba kerülnek a labdarúgók – de ez több a soknál.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!