Itt van Amerika
SZABÓ GÁBOR 2021.01.16 07:44

Puska sebészkézben, avagy 125 éve született a sportlövészet első magyar világbajnoka

Bécsi világbajnoki sikerét és rekordját követően Lumniczer Sándort a kés és a puska művészének titulálták. Amilyen higgadtan és biztosan kezelte a szikét a műtőasztalnál, olyan nyugodtan emelte vállához a fegyvert.

Az 1930-as monte-carlói galamblövőversenyen induló magyar csapat, középen a győztes Lumniczer Sándor – sikerei a patronínség miatt különösen értékesek voltak (Fotó: Színházi Élet)

 

Talán nem túlzás, hogy legutóbb Bacsó Péter felejthető, alaposan lehúzott filmje, a 2006 februárjában bemutatott,  De kik azok a Lumnitzer nővérek?   irányította rá a figyelmet az egyedi hangzású névre. Jó néhány filmkritikát, interjút most elolvasva egyet sem találtunk közöttük, amelyik érdekességképpen utalt volna rá, valójában miről is híresek a Lumniczerek (Lumnitzerek) – Bacsó valószínűleg jópofaságból, érdekes hangzása miatt választotta a Lumnitzer nővérek kifejezést, amelynek álcája mögött két étteremkritikus férfi kergette őrületbe cikkeivel a vendéglátósokat.

De hagyjuk is Bacsót és gyengén sikerült vígjátékát, beszéljünk inkább a név viselőinek nagy hatású tevékenységéről a magyar orvoslásban. Például a sebészet 19. századi megújhodásának jeles képviselőjéről, Lumniczer Sándor egyetemi tanárról (1821–1892), akinek munkássága hozzájárult, hogy      „a sírkövek egyre csökkenő számban jelezték a sebész útját”.   Negyvenhat oldalon kiadott orvosi disszertációja (Orvos-sebészi értekezés a képlő sebészetről , 1844) az első magyar nyelvű plasztikai sebészeti könyv, ő vezette be a fenolos fertőtlenítést, és máig világszerte használt orvosi eszközt konstruált, amelyet mindenhol Lumniczer-fogóként ismernek. Az 1848–49-es szabadságharcban zászlóaljorvosként szolgált, majd 1849 márciusától törzsorvosként több csatában (schwechati, kápolnai, isaszegi) vett részt, a világosi fegyverletételig a honvédség egészségügyi főnöke volt és a központi kórházak vezető sebésze.

Egy másik Lumniczer, József (1863–1921) ugyancsak a sebészi pályát választotta. Őt az első világháborúban nevezték ki törzsorvosnak, haláláig az Erzsébet-kórházban fejtette ki áldásos tevékenységét főorvosként, és a későbbi nagy hírű szobrász, Kisfaludi Strobl Zsigmond egyik első patrónusa volt. Fia, a szintén sebész Sándor (1896–1958) nevét a magyar sport históriás könyvének lapjai is megörökítették mint az agyaggalamblövés (koronglövés) hazai úttörőjét, drótkötél-idegzetű, biztos kezű, világ- és Európa-bajnok művelőjét.

Az 1924-ben Párizsban olimpiai bajnoki címet szerző Halasy Gyulával és másokkal együtt 1921 decemberében Lumniczer Sándor alakította meg a Királyi Magyar Automobil Club lövészszakosztályát, egyúttal kinevezték alelnöknek, majd 1923 februárjában többedmagával újraélesztette a Országos Magyar Galamblövő Egyletet. Ebből is kitűnik, hogy versenyezni – már jelentős vadásztapasztalattal – 1922-ben kezdett, és az 1924-es párizsi olimpia előtt a négy magyar résztvevő (Halasy Gyula, Szomjas László és Szomjas Gusztáv volt a társa) közül tőle várták a legjobb eredményt. Ehelyett gyomormérgezés miatt (a korabeli lapok írtak gyomorrontásról, rosszullétről) az első hetven lövéséből tizenhármat elhibázott, így másnap már nem is ment ki a lőpályára, visszalépett – míg Halasy 98 találatos olimpiai csúccsal diadalmaskodott.

A csapatkapitány Lumniczer pechjére mindjárt le is vették az olimpia műsoráról az agyaggalamblövést (1952-ben került csak vissza), ugyanakkor életre hívták a világ- és Európa-bajnokságokat – minden évben, egy kalap alatt, egy helyszínen rendezték őket. Az első házigazda 1929-ben Stockholm volt, ahol a magyarok olyannyira ihletett formában céloztak, hogy a szünetekben az izgalom mindenfajta jele nélkül sétálgattak a zöld pázsiton, vagy   „kedélyesen alsóztak a szellős verandán.  ” Az Európa-bajnoki napon harmadik helyet szerző Lumniczer a svéd Fredric Landeliusszal harcolt meg az aranyért a világbajnoki folytatásban, mégpedig sikerrel, sőt csapatban sem maradt el a győzelem. „A magyar csapat népszerűségére jellemző, hogy Lindner generális ebédjén a svédek megtanulták a magyar himnuszt és elénekelték a magyar bajtársaik tiszteletére”   – írta a Budapesti Hírlap, ám a svéd fővárost huszonnégy tiszteletdíjjal és mintegy harminc plakettel megterhelve elhagyó koronglövőink eredményéről a Sporthírlap be sem számolt, és a Nemzeti Sport is csak nyúlfarknyi cikkecskét szentelt neki. Annál nagyobb visszhangot keltett Lumniczer és társai 1933-as bécsi világbajnoki első helye. Az I. számú sebészeti klinika alacsony, köpcös tanársegéde 300/298-as világrekorddal nyert, sőt 229-es hibátlan szériája is felülmúlt minden addigi produkciót. Érdekes módon Bécsből repülővel tért haza, és a vele készített beszélgetéseknek köszönhetően betekinthetünk a kulisszák mögé.

„A mi patronínségünkre jellemző, hogy a külföldi céllövők a bécsi versenyt megelőzően 15-20 000 patront lőttek el, és állami támogatással vettek részt a versenyen, míg mi fejenként összesen nem lőhettünk el többet 800 patronnál. (...) Az itthoni minimális tréningek után Bécsben folytattuk a verseny előkészületeit, és nagyszerű eredményeket értünk el. Kiderült, hogy jó formában vagyunk”   – nyilatkozta Lumniczer, aki a külföldi viadalokon jobban szeretett lőni. „Idehaza, ha verseny van, bejövök ide reggel korán, 7-től, fél 8-tól 10-ig operálok, aztán fáradtan rohanok ki a versenyre. Külföldön viszont az alatt a pár nap alatt csak a versenynek élek”   – utalt egy másik beszélgetésben arra, hogy orvosi hivatását sohasem vágta sutba, egyúttal (részben) magyarázatot találunk arra, miért nem állhatott fel egyéniben a dobogóra az 1934-es budapesti világ- és Európa-bajnokságon.

Az 1937-től egyetemi magántanár, 1939-től a Kassai Királyi Állami Kórházban főorvosként dolgozó Lumniczer kilenc világbajnoki címig jutott, összesen 19 vb-érmet gyűjtött 1939-ig – hogy nem érte el a húszat, azzal magyarázható, hogy legközelebb 1947-ben gyűltek össze a földkerekség legjobb agyaggalamblövészei, illetve a második világháború után időbe telt, mire Magyarországon – Lumniczernek és Halasynak is köszönhetően – újra életet leheltek a költséges sportágba. A sikereit magyar gyártmányú fegyverrel és lőporral arató Lumniczer a beköszöntő új világban sem lankadt, tagja volt a válogatottnak, és igencsak büszke lehetett teljesítményére 1955-ben: három évvel halála előtt, 59 évesen megnyerte a bajnokságot, és tagja volt a Bukarestben Eb-ezüstöt lövő csapatnak.

A Róbert Károly körúti kórház sebészfőorvosaként áldották betegei. Egykori lakhelyén, Gödöllőn 2008-ban megemlékeztek róla halála félszázadik évfordulóján, az eseményre Argentínából hazatérő fia, József így emlékezett édesapjára, a sportlövészet első magyar világbajnokára: „Minden beteget mint embert, mint »egyedüli példányt« kezelt. Nem esetek, nem számok voltak neki az emberek... Ahogy apám 60-70 évvel ezelőtt istápolta a betegeit, úgy kellene kezelni ma is. Felfedezhetnek még csodálatos sugarakat, gyógyszereket, de az apám módszere ne változzon!”

Szóval, kik is azok a Lumniczerek?

HITLER ARANYTÁLA, SZTÁLIN BÜSZTJE
Két epizód révén – vékony szállal – két rettegett diktátorral is összefűzhető Lumniczer Sándor életpályája.
Az 1943 novemberében Kassán rendezett vadászati kiállításon első díjat nyert vadkanagyarai, nagyezüstérmes muflonja, kitűnő szarvas- és őzagancsai, világ- és Európa-bajnokságokon nyert tenyérnagyságú aranyérmei mellett egy Hitlertől – valószínűleg az 1936-os berlini vb-n – kapott hatalmas aranytál is látható volt. Ezt és az óriási ezüstkupákat egy budapesti bankszéfben hét lakat alatt őrizték, rendőri felügyelet alatt vitték Kassára.
Ami pedig Sztálint illeti... Lumniczer 1945 tavaszán szovjet fogságban volt a Ferenc József Lovassági Laktanyában (ma a Készenléti Rendőrség bázisa), és apja egykori patronáltja, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész törleszthetett Lumniczer József jótéteményeiért: egy Sztálin-büszt (mellszobor) megrendelése révén kérésére a szovjet vezérkar elengedte a világbajnokot.
(LOMNICZY) LUMNICZER SÁNDOR NÉVJEGYE
Született:    1896. január 16.*
Elhunyt:    1958. december 24., Budapest
Sportága:    élő- és agyaggalamblövés (koronglövés, trap)
Klubjai:   Királyi Magyar Automobil Club (1921–1924), Országos Magyar Galamblövő Egyesület (1924–1945), Bp. Honvéd (1950–1952), Bp. Petőfi VTSK (1953), Bp. Zalka Máté LK (1954–1958)
Kiemelkedő eredményei. Agyaggalamblövés: 8x világbajnok   (1929, 1933, 1939 – egyéni; 1929, 1933, 1934, 1935, 1936 – csapat),  3x vb-2.  (1931, 1935 – egyéni; 1931 – csapat),  4x vb-3. (1930, 1937 – egyéni; 1938, 1939 – csapat); 8x Európa-bajnok  (1933, 1937 – egyéni; 1929, 1931, 1933, 1934, 1935, 1936 – csapat),  5x Eb-2.   (1931, 1934, 1935, 1938 – egyéni; 1955 – csapat), Eb-3.  (1929 – egyéni);  9x egyéni bajnok   (1923, 1924, 1925, 1927, 1935, 1951, 1952, 1953, 1955), 4x csapatbajnok  (1952, 1953, 1955, 1957).  Élőgalamb-lövés:   világbajnok   (1932 – csapat),  vb-2.  (1934 – csapat),  2x vb-3 (1933 – egyéni; 1934 – csapat); 2x egyéni bajnok   (1923, 1935)
*Nincs adat, ami biztos, ő és családtagjai Gödöllőn vannak eltemetve.

 

2021.03.07 08:50:26

Egyéb egyéni GYŐRI FERENC

A történész szerint Magyarország megérdemelne egy különálló, nagy olimpiai sportmúzeumot.

2021.03.03 16:37:41

Egyéb egyéni S. TÓTH JÁNOS

„Federer zseniális teniszező, emberként is lenyűgöző, izgalmas karakter, példaértékű az élete.”

2021.03.02 15:19:40

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

A 14 és 40 év közötti korosztály jelentkezését várják – a versenyek élőben, illetve felvételről az NSO-n és televíziós csatornákon is láthatóak lesznek. (x)

2021.03.03 07:16:00

Egyéb egyéni KOVÁCS ERIKA

„Egy edző vagyok, aki megtalálta a helyét ebben a gyönyörű sportágban – a pályafutása után is.”