KOVÁCS ERIKA
2021.04.16 13:36 Frissítve: 2021.04.16 13:37

Olimpia: hogyan kezelik a sportolók az álmaikat?

Nagyanyáink megfejtettek minden éjjeli látomást, tudták, mi jelent jót és rosszat, mi magunk is foglalkozunk néha ezekkel a képzelgésekkel, de vajon a sportolók hogyan kezelik a víziókat? 

Berki Krisztiánnak a londoni döntőben erőt adott az álma (Fotó: Szabó Miklós)

 

„Többször álmodtam már arról, hogy Kristóf döntőt úszik és nyer.”

Noha még csak áprilist írunk, Selmeci Attila, Milák Kristóf edzője gyakorta álmodik július 28-ával – a  nappal, amelyen a férfi 200 pillangó fináléját rendezik a tokiói olimpián.

„Ilyenkor látom, kik úsznak Kristóf mellett, van, hogy a dél-afrikai Chad le Clos képe jelenik meg élesebben, máskor a japán Szeto Daijáé, és bár többféle variáció megtörtént már álmomban, valahogy a vége mindig az, hogy Kristóf nyer” 
  – árulta el az edző.

Az olimpiával kelnek és fekszenek

Hogy a mestert foglalkoztatja az olimpiai döntő, természetes, de vajon miért csak a jóról álmodik? Az, hogy tanítványa szenzációs eredményeket, például 1:51.40-et, minden idők második legjobb idejét úszta kétszáz pillangón, hozzájárul ehhez? Vajon a tréner álmában miért nem fordul elő az, hogy Milák Kristóf nem győz ebben a számban Tokióban?

„A versenyekre, kiváltképp egy olimpiára felkészülés nagyon intenzív időszak, a sportolók, de az edzők is ezzel kelnek és fekszenek, így semmi meglepő sincs abban, hogy Selmeci Attila a tokiói döntőről álmodik   
– mondta ennek kapcsán Faludi Viktória sportpszichológus. – Az álomfejtés jó játék, ám nincs tudományos alapja: az álmok emlékekből, emlékfoszlányokból születnek, egy álom nem más, mint érzelmekhez társított memóriakisülés, vagyis az ember azzal álmodik leggyakrabban, ami valójában foglalkoztatja.”

Mindez azt is jelent(het)i, hogy noha vannak álmoskönyvek, nincs sok értelme lapozgatni őket egy-egy ébredés, egy-egy álom után, még akkor sem, ha korábban bizonyos ábrándok kapcsán bőszen hangoztatták, mi is fog történni azután, hogy az illető éjjel „máshol járt”.

A népi hagyományokon túlmenően az viszont egyértelműnek tűnik, hogy az álmok szoros kapcsolatban állnak az adott személy érzéseivel és vágyaival.

„Ha a sportoló fél, márpedig gyakran van bennük szorongás, az általában visszaköszön az álomban is      – folytatta Faludi Viktória. – Nekem ilyenkor az a feladatom, hogy ezt korrigáljam, hogy tudatosítsam a sportolóban, nem ez a valóság. Persze teljesen természetes, hogy fél attól, hogy nem nyer, csak figyelni kell rá, ne ez a kép »égjen bele« a tudatába.”

 Néha lekési az asszóját

– Szokott álmodni a vívásról?     
– Igen – pozitív és negatív álmaim egyaránt vannak. Utóbbiak kapcsán leggyakrabban lekésem az asszóimat, vagy túl korán, már a csoportkörben kiesek, ami persze fura, mert a világranglistás pozíciómnak köszönhetően nem is szoktam csoportmeccseket vívni. De megvan a másik oldal is, vagyis gyakran vívok a kiemelt páston, az emelvényen vagy éppen a dobogón állok – mondta Szilágyi Áron, olimpiai bajnok kardvívó.

– Az első olimpiai aranyérme, vagyis London előtt is gyakorta álmodott a dobogó felső fokáról?     
– Akkor még inkább.

– Hisz abban, hogy amit megálmodunk, az valóra is válik?     
– Ha így lenne, akkor én tizenkétszer nyernék Tokióban, és ugyanennyiszer esnék ki túl hamar.

– De akkor mit gondol, mit jelentenek ezek az álmok?    
– Azt vallom, minden összefügg mindennel. Én egyébként sokat szoktam merengeni az olimpia kapcsán: éber álomszerűen elképzelem, hogy ott vagyok a versenyen és vívok, mindezt azért, hogy mire valóban ott leszünk, és valóban ott állok a páston, a szervezetem már hozzászokjon sok mindenhez, és ne új élményként kezeljen bizonyos ingereket, külső hatásokat.

– Ha rosszat álmodik, elhessegeti?     
Egyáltalán nem, sőt! Még inkább foglalkozom vele, hiszen valamiért álmodtam valami rosszat, vagyis a tudatalattim így kezelte a szorongást – ez utóbbival kell valamit kezdeni. De megijedni ettől sem kell: egy-egy verseny előtt normális, ha van az emberben egy kis félsz, egy olimpia előtt pedig ez a kicsi nem is olyan kicsi.

Hamarabb „kapta meg” az aranyérmet

A gondolatmenet kapcsán azt is kijelenthetjük, hogy Berki Krisztiánnak nagyon könnyű dolga volt a londoni olimpián, merthogy Kovács István tanítványa éppen a döntő előtti éjszakán álmodott arról, hogy kiváló gyakorlatot mutat be a lovon, s a végén az ő nyakába kerül az arany­érem.

„A felkészüléseim során gyakran estem le a szerről éjszakánként   – mosolygott a lólengés olimpiai, világ- és Európa-bajnoka. – Kifejezetten jót, olyan igazán pozitívat egyetlenegyszer álmodtam ennek kapcsán, mégpedig 2012. augusztus negyedikéről ötödikére virradó éjjel. Még várt rám a döntő, miközben nekem már egyszer a nyakamba akasztották az aranyérmet. Nem hiszek ebben, de akkor mégis megtartottam a titkomat, úgy voltam vele, csak az az álom valósul meg, amelyikről nem beszélünk. Viszont abban biztos vagyok, hogy abban a kiélezett döntőben azért is voltam képes olyan nyugodt maradni, mert erőt adott az álmom.”

Vagy azért, mert tudta, tökéletesen felkészült élete legfontosabb versenyére... Ezt már csak mi tesszük hozzá majd' kilenc évvel később, és természetesen Berki álmához a szakembernek is volt hozzáfűznivalója.

„Ha a sportoló sokszor elképzeli, mi vár rá egy versenyen, ha belehelyezkedik abba a helyzetbe, s ha a képekhez érzelmeket is képes társítani, előnybe kerülhet   – jegyezte meg Faludi Viktória. – Berki Krisztián elsajátította ezt az imaginációs technikát, és esetében működött is. Itt az a veszélyforrás, hogy nem szabad túlságosan belemenni a részletekbe, mert akkor a sportoló túlzottan ragaszkodni fog ezekhez a merev képekhez, s nem tud alkalmazkodni, változtatni akkor sem, ha a nagy egésznek csak egy apró részlete változik. Egyébként sem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani az apróságoknak, noha a sportolók nagy része ragaszkodik dolgokhoz. Például mágikus jelentőséget tulajdonít egy zokninak, mondván, az előző versenyen, amikor nyert, azt viselte. Ezeket mind-mind le kell csupaszítani az álmokból, amelyek valójában tudatosan elképzelt álmok.”

Ide nekem a harmadikat is!

És persze álmodunk azért rosszakat is – a sportolók álmaiban is visszatérnek a korábban megélt nyomasztó érzések, például az, hogy bár esélyesnek kiáltották ki, mégsem nyerte meg az olimpiát. Először...

Borzasztó azt álmodni, hogy folyton kiesel a versenyről, hogy leégsz, de a legrosszabb mindig az álomból való ébredés, mert akkor sok minden tudatosul  – mondta a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, Nagy Tímea, aki csak az első, vagyis a 2000-es játékokon szerzett aranyérme után tudott a győzelemről álmodni. – Atlanta után valóban nem ment ez, és mindig átéltem álmomban azt a fájdalmat, amit a kilencvenhatos olimpián. Ami viszont a legfurcsább, hogy úgy félévente rendre az olimpiai döntőről álmodom: állandóan megnyerem a harmadik aranyérmemet is. Sokszor előfordul az is, hogy bajnokként álmodom valamiről, valamilyen nem is sporttal kapcsolatos történetről, ahol elbukom – az érzés pedig ugyanaz, mint amikor vívóként kudarcot vallottam. Nem vagyok szakember, de szerintem az, hogy az egyik álmodat már megvalósítottad, a másikért pedig még küzdesz, valahol összekapcsolódik. A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökeként azért dolgozom, hogy minél több gyerek megismerje nagyjainkat, s nálam a siker a dobogó felső fokában jelenik meg képileg. Hiszem, hogy az álmaink, legyenek tudatosak vagy sem, motiválnak, de még inkább hiszek abban, hogy az álom megvalósulásához vezető út a legfontosabb.”

2022.09.25 08:41:20

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot szervező cég vezérigazgatója futásra buzdít.

2022.09.23 10:36:26

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

2022.09.22 15:58:21

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

2022.09.22 10:56:45

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

A világkupának fontos szerepe van az októberi világbajnokság előtt.