„Megesszük az eget” – kortárs magyar szerzők antológiája a sportolás művészetéről

Vágólapra másolva!
2022.01.27. 16:33
null
Illusztráció: Ritter Ottó (Sportszelfi – avagy a sportolás mávészete), Móra Kiadó
Ha némi izzadságszagot imitt-amott érezni is, az írások túlnyomórészt hitelesen, a különböző sportágak jellegzetességeit tükrözve, az alkotó személyes élményeitől átitatva hozzák közel az olvasóhoz az edzések, versenyek hangulatát, a küzdelem szépségét, a győzelem vagy a vereség sajátos tapasztalatát.


Sport és irodalom sajátos metszetével szolgál a Sportszelfi – avagy a sportolás művészete című kötet, amely kortárs szerzők írásainak tematikus antológiáját kínálja gyerekeknek, tizenéveseknek, hétévesektől a középiskolás nemzedékig, korosztályonkénti bontásban. A talán kissé erőltetetten fiatalos címválasztás ébreszthet ugyan kétségeket, az ötlet vitathatatlanul ragyogó, a kiadvány a természetjárás örömeit, kalandjait bemutató Erdőszelfi című könyv folytatásaként a sport világába kalauzol a könnyen fogyasztható, változatos témájú, humoros vagy éppen elgondolkodtató versek, rövid elbeszélések segítségével. Ha némi izzadságszagot imitt-amott érezni is, az írások túlnyomórészt hitelesen, a különböző sportágak jellegzetességeit tükrözve, az alkotó személyes élményeitől átitatva hozzák közel az olvasóhoz az edzések, versenyek hangulatát, a küzdelem szépségét, a győzelem vagy a vereség sajátos tapasztalatát.

A Ritter Ottó vidám rajzaival illusztrált, Kiss Judit Ágnes és Eszéki Erzsébet szerkesztésében készült válogatás alkotóinak névsora önmagában is jó ajánló: Acsai Roland, Balázs Imre József, Békés Márta, Dávid Ádám, Demény Péter, Dragomán György, Gáti István, Grecsó Krisztián, Hevesi Judit, Jász Attila, Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó, Lackfi János, Miklya Zsolt, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna és Vörös István műveit rendezte egybe a Móra Könyvkiadó.

Különösen magával ragadó a mozgás lendületét, a játék ritmusát nyelvi eszközökkel is rezonáló verseket olvasni, így a Dalma és Delma teniszcsatáját szinte a labdapattogás ütemére közvetítő Miklya Zsolt Teniszdalát, Vörös István függőlegesen tördelt, lebegő állapotot sejtető Jóga-költeményét („Jó / a jó- / ga! / Hát / va- / lóba: / ül / az / ember, / és / egy / tóba / lóg a / lelke, / s más / valóba / vissza- / forrna”  – így az első versszak) vagy éppen Lackfi János pingpongosan pattogó Asztali tikitakáját, a következő felütéssel:  „Szorgosan / üti-veri / Lacika az icipici / labdát. / Fáj neki? / Nem fáj. // Jó ez az asztali / tikitaki, / püföli a / Lacika a / kipikopi labdát. // Isteni, / de remeke a / tenyerese, / nyeresegeti / a fonákot.”

Visszaköszönnek a sokunknak ismerős testnevelésórai emlékek, a kötélmászással szívatott zenészfiú vergődése Lackfi János novellájában, a parton ülve, medenceparti rozmárként kíméletlen úszóedzéseket vezénylő Zol' bácsik alakja Miklya Zsoltnál, Kiss Ottó pedig segít feleleveníteni a felnőttek tudatában idővel talán halványuló szaknyelvi alapismereteket: „Amúgy kézenjárás nincs a tornában, / csak kézenállás, és persze fejenállás / de azokat sem úgy hívják szakszerűen / hanem kézállásnak meg fejállásnak, / ahogy a bukfenc sem bukfenc / hanem gurulóátfordulás előre / meg gurulóátfordulás hátra.” Néhány villanás, a teljesség igénye nélkül: Szabó T. Anna Vízi nótája a nyári evezések önfeledt világát varázsolja elénk, Acsai Roland és Dávid Ádám a sportszemléletben mutatkozó generációs különbségekre világít rá, Hevesi Judit egy bohém belga kardiológusprofesszor mosolyt fakasztó síkísérleteit taglalja, Gáti István fél pár futócipő nevében ad számot a cipősdobozon túli világról, Békés Márta Tusakodó című költeménye pedig a sportágválasztáson töprengő gyerek mintaverse lehetne (nem véletlen, hogy ebből készült a könyvhöz afféle reklámvideó).

Nyomot hagy Dragomán György A piros filc című elbeszélése, amely egy aikidotréning hétköznapi jelenetét megrajzolva vezet ki minket az edzőtermen kívüli hűvös valóságba, Molnár Krisztina Rita Túlpart című története vakmerő folyóátúszást beszél el (szigorúan a 13+-os blokkban), Grecsó Krisztián Jéghokis csatadalában pedig ott izzik a férfias küzdelem vad szenvedélye: „Űzöd a korongot, felszántod a jeget, / A hoki az ilyen sport: megesszük az eget.” Grecsóhoz kötődik a könyv egyik legerősebb darabja is, a hokitémára hangolt Homérosz-, Balassi Bálint-, illetve Petőfi Sándor-átköltés. A Szeptember végén például jeges változatban is slágergyanús: „Már csúsznak a téren a jégen a srácok, / És gyúlnak a fények, »na, nézd, mire lőtt!«, / Mit súgnak amonnan a pomponos lányok, / És épp' támadásban a Réti Jenő.”

Hogy Réti Jenő mit művelt a koronggal, valószínűleg örökre homályba vész, a lírai akció azonban kétségtelenül gólt érdemel.

(Sportszelfi – avagy a sportolás művészete, Móra Könyvkiadó, 2021)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. január 22-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik