Képes Sport
THÉKES ISTVÁN 2021.10.09 12:08 Frissítve: 2021.10.09 13:26

Kolozsvári „vendégjáték” – 100 éve költözött át Szegedre az egyetem és a KEAC

Az első világháborút követően a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem – rövid budapesti kitérő után – Szegedre menekült. Horthy Miklós kormányzó kereken 100 éve, 1921. október 9-én adta át az egyetemet új székhelyén, s benne október 12-én indult meg az oktatás. A nevét Kitartás Egyetemi Atlétikai Clubra változtató egyesületében pedig rövid időn belül a sportolás.

A bölcső – az 1942-es fotón a Körletpálya, mögötte a bölcsészkar épülete. A KEAC csapata 1922-től 1926-ig futballozott a rossz talajú pályán, amelyen télen korcsolyáztak. A Körletpálya Szent-Györgyi Albert rektorsága idején az át- és hozzáépítések hatására megújult. A város kedvelt sportpályájának kapujára 2001-ben került fel a lakat (Fotók: Délmagyarország/Frank Yvette, MTI/Sziklai Dezső, Thékes István archívuma)

 

Az eredeti kolozsvári KEAC-jelvény

A XX. századi magyar történelemnek – s ezen belül Szeged történetének – egyik sorsfordító időszaka az első világháborút lezáró néhány év. A háború elvesztése, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a forradalmak, a csonka Magyarország kényszerű megszületése alapvetően változtatta meg fejlődése feltételeit és menetét. Az új határok megvonásával Szeged elveszítette természetes déli vonzáskörzetét. Az egykori alföldi centrumból határváros lett. Ám e súlyos veszteséggel párhuzamosan, megnőtt a város politikai, következésképpen kulturális súlya. A hivatalos kormányzati politika – a kozmopolita Budapesttel szemben – a nemzeti fővárost, legalábbis annak lehetőségét látta Szegedben. Megindult a hivatalok és az intézmények Szegedre helyezésének folyamata, amelynek állomásai jól követhetők.

A Nemzetgyűlés 1921. június 16-án fogadta el az 1921. évi XXV. törvénycikket, amely a Trianon miatt székhelyét veszített Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemet ideiglenesen Szegedre helyezte. Ezzel évszázados szegedi álom teljesült: egy nagy régió kulturális központja lett. Növelte a kibontakozás esélyét, hogy 1925 augusztusától folyósítani kezdték a városnak a Speyer-kölcsönt.

 NOBEL-DÍJAS KLUBELNÖK
Szent-Györgyi 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat
Az egyetemi klub pályái életem fontos részei. A Klebelsberg Sporttelepet és a KEAC-stadiont emlékeimben őrzöm, az egykori Körletpálya helyét elfoglaló tanulmányi és információs központot körülölelő park hajnali futásaim színhelye.
Az 1927-es kiadású, Szeged címet viselő könyvben Gábor Arnold kolléga értékelt: „A KEAC csapata mind erősebb tényezőjévé válik az MLSZ déli kerületének. Bajnoki mérkőzéseit a Körletpályán játssza le, és ez a pálya az idegen csapatokat sorra felőrli. A SZAK sem boldogul rajta, 1925-ben kettő nullás vereség is kijut osztályrészéül. Laky Dezső tanár-elnökük nem ment el addig Szegedről, amíg hajlékhoz nem juttatta a KEAC-ot és 1926 őszén ott áll Újszegeden a gyönyörű Klebelsberg Sporttelep.” Horthy Miklós kormányzó – József főherceg és Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter jelenlétében – október 6-án avatta fel a létesítményt. Az ünnepség után rendezett atlétikai verseny gerelyhajító számát az 1928-as amszterdami olimpia ezüstérmese, lapunk zseniális karikaturistája, Szepes Béla (1903–1986) nyerte meg. A labdarúgócsapat október 10-i pályaavató mérkőzésén: KEAC–Zrínyi KAC 0:0. A tudósító értékelője szerint: „A védelmek egyaránt jók, a csatársorok egyformán rosszak voltak.”
Jó tíz év elteltével Újszegedről a Felső-Tisza-partra költöztek az egyetemisták. A KEAC-stadionban rendezett első bajnokin, 1937. május 2-án a címvédő hazaiak Tóth II László góljával 1:0-ra nyertek a Kecskeméti AC ellen. Ugyanott az atléták viadalán: KEAC–Pécsi EAC 37:60. A nevét 1940 decemberében SZEAC-ra változtató klub stadionja kényszerű elhagyása után a Szukováthy téren, az egykori Körletpályán folytatta tevékenységét. Az újabb költözés zökkenőmentes lebonyolításáról Nobel-díjas elnöke, Szent-Györgyi Albert gondoskodott. Az elmúlt hetven évben Kocsis Sándor, Puskás Ferenc, Sándor Károly, Hidegkuti Nándor, Albert Flórián és Nyilasi Tibor is varázsolt az egykori KEAC-pálya gyepén.
Ott, ahol néhány hét múlva felavatják a Pick Szeged otthonául is szolgáló 8300 néző befogadására alkalmas kézilabdacsarnokot.


Az ideiglenes jelleg hamarosan terhessé vált, és szükséges lett a szűkösen elhelyezett egyetem bővítése. Jelentős változás volt, amikor a bölcsészettudományi kar teljessé lett a hozzáépített nagy előadóteremmel és a tornateremmel.

A KEAC-stadion Tápé felöli részén zsúfolt a lelátó, a tribün fölött már csak az üres képkeret idézi, hogy korábban onnan figyelt a szigorú Sztálin, Rákosi és Lenin…
 
Súlypontemelkedés – Csinta Samu publicisztikája 

A sportegyesület, a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club – hála bölcs vezetőségének – törésmentesen vészelte át a beilleszkedés megpróbáltatásait. A tekintélynövelés jegyében védnökévé választotta Aigner Károly főispánt, míg az oktatási intézmény köztiszteletnek örvendő tanárai és professzorai a szakosztályok irányításában vállaltak szerepet. A nevét Kitartás Egyetemi Atlétikai Clubra változtató „jövevény” rövid idő alatt a város sportéletének meghatározó egyesületévé vált. A labdarúgók a harmincas években hétszer végeztek a Dél-magyarországi Labdarúgó-alszövetség szegedi csoportjának élén. A szakosztály többtucatnyi kiválóságából összeállított (egyik) legjobb tizenegye: Benedek (Beneda) István – Emődi (Emerling) Rezső, Tóth III Loránd – Karácsonyi István, Herczegh Ferenc, Sipos Géza – Tóth II László, Feketekovács Győző, Solti József, Lakat Károly, Bukoveczky Mihály.

Óriási sikert értek el a teniszezők az országos csapatbajnokság 1936-os sorozatán: bravúros győzelmekkel jutottak döntőbe, amelyben a Davis-kupa-játékosokkal felálló MAC-tól szenvedtek vereséget (0:6). A hatszoros bajnok fővárosiaknál játszott Pető Béla, lapunk (Nemzeti Sport, Népsport) nagy szakmai tiszteletnek örvendő munkatársa és szerkesztője.

ZSENIÁLIS SZEMÉLYISÉGEK SORA
Amikor az FJTE Szegedre költözött, a város csak a meglévő intézményei rovására helyezhette el az egyetem karait.
A mai Ady Endre tér (akkor Korcsolyató) és a szomszédos bölcsészettudományi kar háromemeletes neobarokk épülete száz éve a hallgatók népszerű közösségi tere. A veretes múltú városrészt évszázadokkal korábban a Csöpörke – a szegedi népnyelvben kisebb tavat, vízgyűjtőt jelent – borította. Lecsapolása után az 1878-ban alakult Szegedi Korcsolyázó Egyesület lett a terület névadója. Újabb nevét Szukováthy István (1856–1912) miniszteri tanácsosról, a Nemzetközi Vasúti Elszámolási Hivatal vezetőjéről kapta, akinek javaslatára került a MÁV-nak ez az intézménye Szegedre. Az úgynevezett leszámolóhivatal megszűnése után 1925-ben a bölcsészettudományi kar költözött az épületbe. Itt tanult 1930 és 1935 között Radnóti Miklós (1909–1944) és „művészetemben harcostársam”, Buday György (1907–1990) grafikusművész, Szeged díszpolgára. Nagyra becsült professzoruk, a „papköltő” Sík Sándor (1889–1963) Szegeden jutott pályája csúcsára. A kor neves tanáraként lett országos hírű a szegedi születésű néprajztudós, Bálint Sándor (1904–1980). A legendás labdarúgó-szövetségi kapitány, Baróti Lajos (1914–2005) bátyja, az irodalomtörténész Baróti Dezső (1911–1994) az egyetem rektora­ként a forradalomban vállalt szerepe miatt (védte hallgatóit) 1957-ben börtönbüntetést kapott.
Csöpörke, Korcsolyató, Szuko­váthy tér, zseniális személyisé­gek sora – őrzői a város történeti sajátosságainak.
Az utcanévadás „tízparancsolatának” egyik irányelve, hogy az új nevek lehetőleg helyi vonatkozásúak legyenek. A másik: személy csak halála után tíz évvel, a higgadási idő leteltével lehet névadó. Az Ady tér nyugati oldalán húzódó út, az egykori köztársasági elnök, az angol tanszék néhány évig volt tanára, Göncz Árpád (1922–2015) nevét viseli. Sokak szerint érdemtelenül. Juhász Gyula szavaival a „rövidlátó lojalitás” révén.


Az 1939 szeptemberében kirobbant második világháború megtörte a sportolók lendületét. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés után a Ferenc József Tudományegyetem 1940. október 16-án vett búcsút a várostól, s 1940 decemberétől a sportegyesület SZEAC néven működött tovább.

A jogutód gesztusáról a Délmagyarország számolt be 1941. március 12-i lapszámában: „A KEAC szegedi szereplése sok sikert hozott, és a SZEAC most elmegy Kolozsvárra, hogy ünnepélyesen elbúcsúzzon, illetve kiérdemelt díjait, zászlóit, a hazatért városban adja át az ottani piros-kékeknek. Ditrói Gábor egyetemi tanár – Szent-Györgyi Albert rektor képviselője – vezetésével a futballcsapat pénteken hajnalban kel útra. A mérkőzésre szombaton délután kerül sor.”

Felső-Tisza-parton álló KEAC-stadionban 1954 tavaszán: Szegedi Haladás–Bp. Vörös Lobogó 3:4. A Szegedet Benák András, Zallár Andor, Mészáros Károly kapus vezeti ki, fehérben Hidegkuti Nándor, Sándor Csikar, Kovács I Imre, Palotás Péter, Gellér Sándor


A nosztalgiameccset a kolozsváriak nyerték (1:0), viszont a korszak győztese Szeged lett. A város 1921-ben a tudományok művelését szolgáló önálló intézményt kapott. A Kolozsvárról érkező nemzetközi hírű tudósok irányításával pezsgő és eredményes szellemi munka kezdődött, amely máig hatóan megalapozta Szeged tudományos jó hírét a világban.

 PÁLYASIRATÓ

A Körletpálya rossz minőségű, göröngyös talaján élvezték a gyerekek a focit (jobbra, fehérben szerzőnk)

 Az elmúlt húsz évben a KEAC két kultikus pályája is eltűnt a szegedi labdarúgás térképéről. Mindkettő feledhetetlenül kapcsolódott össze életem addigi harcaival és kudarcaival.
Az egyetemi csapat 1922 és 1926 között a Körletpályán fogadta ellenfeleit. Laky Dezső (1887–1962), a statisztika tanszék professzora (1921–1926) a szakosztály elnökeként sokat tett azért, hogy felépülhetett a Klebelsberg-sporttelep. A KEAC Újszeged és Felső-Tisza-part érintésével tizennégy év múltán tért vissza a Körletpályára, amely Szent-Györgyi Albert rektorsága idején az át- és hozzáépítések hatására megújult. A város kedvelt sportpályájának kapujára 2001-ben került fel a lakat. A helyén magasodó, József Attila nevét viselő tanulmányi és információs központ avatóünnepségének dátuma 2004. november 11. volt.
A Felső-Tisza-parton 1937-ben felavatott KEAC-stadionban csupán három évet töltöttek az egyetemisták. Távozásuk után Levente lőtér és sportpályaként említi a helyi utcanévtár, míg a negyvenes évek második felében a Szeged-Felsővárosi Ifjúsági Egyesület (SZFIE) tekintette otthonának. 1951-től csaknem fél évszázadon át a város első számú csapatai vonzottak tömegeket a lelátókra. A kétezres évektől a futball és a pálya egyaránt romlásnak indult. Közeledett a záróra, amely 2019. július 20-án következett el. A búcsú délutánján félszáz szimpatizáns emlékezett a daliás időkre, s gyújtott gyertyát a szomorú látványt nyújtó arénában.
A pályaszanálások után aggódva kérdem: a Szent Gellért Fórumon kívül van még (minőségi) futballpálya Szegeden?
1955. április 13-án a KEAC-stadionban: Magyarország–Szegedi Haladás 2:0. A kispadon a magyar válogatott tagjai: balról Zakariás József, Kovács Imre, Vilezsál Oszkár, a cigarettázó Gulyás Géza és Kocsis Sándor (akinek kalapja fölött simléderes sapkában cikkünk szerzője), a jobb szélen pedig Sebes Gusztáv szövetségi kapitány
LAKAT KÁROLY A HÍRESSÉGEK CSARNOKÁBAN
Horthy Miklós kormányzó 1921. október 9-én adta át az egyetemet új székhelyén, s benne október 12-én indult meg az oktatás.
A labdarúgók az 1922–1923-as bajnokságban szerepeltek először a déli kerület első osztályában, 1926-tól a Dél-magyarországi Labdarúgó-alszövetség szegedi csoportjában hétszer végeztek az élen. A vetélytársak közül a SZAK ötször, az SZVSE és az SZTK kétszer-kétszer, a Makói TK egyszer lett bajnok. Az 1931 és 1936 között öt aranyérmet begyűjtő társaság 1934-ben az országos amatőr bajnokság döntőse: Tokod–KEAC 1:0.
A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején az egyetemisták egy sikeres (ötödik hely) és egy sikertelen (13., kieső hely) idényt töltöttek az NB II-ben. A csaknem két évtized alatt számos kiváló képességű labdarúgó húzott stoplist. Közülük Kovács I Kálmán, Tóth II László, Tóth III Loránd és Kovács László tagja volt az 1935-ben Budapesten főiskolai világbajnokságot nyerő válogatottnak.
A képzeletbeli KEAC-hírességek csarnokában Lakat Károlyt illeti a fő hely, aki fáradhatatlan mezőnymunkája mellett a góllövésről sem feledkezett meg. 1941 tavaszán a SZEAC–Soproni FAC (1:2) NB II-es bajnokin a Délmagyarország tudósítója szerint „Lakat olyan gólt lőtt, amilyet ritkán lehet látni”. Hónapokkal később rábólintott az NB I-es SZAK ajánlatára és újoncként tizennégyszer volt tagja a negyedik helyen végző együttesnek. Az 1942–1943-as idényben kirobbanthatatlan volt a kezdő tizenegyből, ám csapata búcsúzott az élvonaltól. Búcsúzott a 23 éves tehetség is, és a Ferencvárosban folytatta pályafutását. A többi már (futball)történelem. Az FTC-vel 1944-ben Magyar Kupa-győztes, 1949-ben bajnok lett, s tizenháromszor a címeres mezt is magára húzta. Edzőként kétszeres bajnok szeretett klubjával, az olimpiai válogatottat 1964-ben és 1968-ban is aranyéremhez segítette. Élvonalbeli szakmai karrierje is Szegeden kezdődött: 1956-ban október 23-ig volt az NB I-es Szegedi Haladás edzője.
A KEAC-pálya helyén épül a Pick Szeged otthonául szolgáló kézilabdacsarnok
 FIÁKERREL A TENISZPÁLYÁRA
 
Szent-Györgyi Albert szerette a sebességet, motorozott, autózott, és családtagjaival együtt rendszeresen teniszezett
A Klebelsberg Kuno Sporttelep avatóünnepsége (1926. október 6.) után a KEAC vezetősége tenisztelep építését határozta el. Kérésére 1930 nyarán a városi közgyűlés 1216 négyzetméternyi területet jelölt ki az Újszegedi-ligetben. Zsemberi Károly törvényhatósági bizottsági tag vétója ellenére 1933 júliusában labda pattogott a létesítmény salakján.
Ennek a teniszpályának volt gyakori látogatója a Szent-Györgyi család. A családfő legismertebb munkatársával, Straub F. Brunóval (1914–1996) rendszerint fiákerrel érkezett, s a játék végeztével azon is távozott. Az 1937. évi élettani-orvosi Nobel-díj tulajdonosa nem versenyszerűen hódolt a sportágnak. Nem úgy felesége, Demény Kornélia (1898–1979), aki a KEAC meghatározó játékosaként klubtársával, Sass Mártával (1911–2009) gyakorolt; az iskolázást kemény pontjáték követte. Sass Márta később a fővárosba költözött, és sokszoros országos bajnokként, örökös bajnoki elismerést kapott klubjától, a Vasastól. A Szent-Györgyi házaspár lánya, Nelli (1919–1972) édesanyjával együtt szerepelt az egyetemi csapatban. Külföldi tanulmányai idején Angliában és Svájcban is teniszezett.
Szent-Györgyi Albert 1947-ben hagyta el az országot, és huszonhat év múltán, 1973 szeptemberében a Szegedi Biológiai Központ avatása alkalmából tért vissza Szegedre. Atyai jó barátom, Guba Ferenc biofizikus-kémikus (1919–2000) 1943 és 1947 között dolgozott együtt a világhírű tudóssal.
„Mindig egyszerűen szólt hozzánk. Népszerűségét nem a Nobel-díj határozta meg, tekintély volt előttünk. Életformája volt a sport, amit a kultúra részének, fontos nevelési eszköznek tartott” – emlékezett professzorára Guba Ferenc.
A KEAC futballcsapata 1933-ban Szegeden. Álló sor, balról: Beneda, Karácsonyi, Göttl, Bukovetzky, Emődi, Sipos, Nánássy. Térdelnek: Solti IV, Tóth II, Feketekovács, Jávor


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. október 9-i lapszámában jelent meg.)

2021.10.18 17:05:36

Egyéb egyéni ROSKA EMESE BOGLÁRKA (Barcelona)

Beszélgetés diplomáciai feladatokról, a sport konzerváló erejéről és persze a teniszről.

2021.10.18 22:04:42

Egyéb egyéni L. P. I.

2021.10.18 13:46:41

Egyéb egyéni VINCZE SZABOLCS

Gyors, erős, okos, és szerelmes a vívásba: a 28 éves vívónő nyerni ment a tokiói paralimpiára.

2021.10.15 15:52:52

Egyéb egyéni B. D. K.

Jobban meg tud élni a közel hárommillió Instagram-követőjéből, mintha harcolna.

2021.10.13 22:32:46

Egyéb egyéni CSINTA SAMU

ALAPVONAL. A kívülállóban nyilván felvetődhet a kérdés, miként lehetséges, hogy a profi sport igencsak ellenőrzött rendszerében élők között is rendre előfordulnak hasonló esetek. Főleg ennyi idővel a koronavírus-járvány kitörése után, amikor már az orvosoknak, de még a civileknek is sokkal több az információjuk a betegségről, mint tavaly volt.