Csupasport: Blaskó Mihály hallucinált futás közben
– Mi történt a 322. és a 329. kilométer között?
– Hogy hol? Mit tudom én? Csoszogtunk szépen – nevetett Blaskó Mihály, aki két éve első magyarként teljesítette , és az első magyar, aki ezt kétszer is megtette, másodszor néhány napja. – Pontosan nem tudom, hogy az említett szakaszon mi történhetett, de arra emlékszem, amikor nagyjából száz kilométer volt hátra, eszembe jutott, hogy két éve annál a frissítőállomásnál beszélgettünk telefonon.– Mi történt a 322. és a 329. kilométer között?
– Hogy hol? Mit tudom én? Csoszogtunk szépen – nevetett Blaskó Mihály, aki két éve első magyarként teljesítette , és az első magyar, aki ezt kétszer is megtette, másodszor néhány napja. – Pontosan nem tudom, hogy az említett szakaszon mi történhetett, de arra emlékszem, amikor nagyjából száz kilométer volt hátra, eszembe jutott, hogy két éve annál a frissítőállomásnál beszélgettünk telefonon.
– Ha jól emlékszem, azt mondta akkor, hogy legalább nekem tudott örülni.
– Valóban, mert azt ígérték, lesz kávé azon a ponton, és órákon, fél napon át az a kávéígéret tartott életben, nem esett jól, hogy bár a termosz ott várt, csak éppen üresen – nem töltötték újra. Mintha a Szaharában futók meglátnák a vizes flakont, csak éppen nincs benne semmi – de így legalább tudtam örülni, hogy most volt pótlás, volt kávé ugyanott.
– A verseny tudósításában végig szerepelt, hogy barátjával, a ZTE focicsapatának erőnléti edzőjével, a korábbi csatárral, Ferenczi Istvánnal együtt teljesítette a távot. Mennyiben volt más így, mint két éve?
– Nagyon. Akkor tudtam, hogy jól sikerült a felkészülésem, egy szuper dzsungelultra után voltam, amelynek Peru adott otthont, sikerélménnyel, önbizalommal vágtam neki a versenynek, és nagyon jól sikerült.
A teljes interjút elolvashatja a csupasport.hu weboldalon.
