Képes Sport
THURY GÁBOR
2022.08.21 13:33 Frissítve: 2022.08.21 13:33

Csodás évek, csodálatos KSI – titkok és érdekességek a Központi Sportiskoláról

Az Ezüstgerely-díj sportirodalom kategóriájában 2022-ben különdíjat nyert Fehér Ferenc a Csodás évek „Köszönöm, KSI” című munkájáért. Kedvcsinálónak néhány gondolat a könyvből, s nem mellékesen két sportoló is feleleveníti a Központi Sportiskolában eltöltött időszakát. A szerző pedig arról beszél, miért írta meg a könyvet.

Zsoldos Péter, a KSI igazgatója büszke a hagyományokra (Fotó: Földi Imre)

 

Ha egy mondatban kellene meghatározni, mi is a Központi Sportiskola (KSI), talán ez a legmegfelelőbb: az 1960-as évektől a népköztársaság idején központi utasítással irányított iskolai sporthálózat alapja. A tradicionális sportágak népszerűsítése kiemelt cél volt. Bővebben azért többről volt szó. Tetszik, nem tetszik, az autokrata kommunista sportvezető, az ellentmondásos Kutas István      neve megkerülhetetlen, mi több, az övé kívánkozik az élre. Az ÁVH-s múltú Kutas – akit az olimpikonok még a kiutazás közben hazaküldtek az 1956-os melbourne-i játékokra készülő küldöttségből – 1958 és 1962 között volt a Népsport főszerkesztője, 1958-ban és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki, 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) elnökhelyettese és országos tanácsának tagja lett. A sportvezető képes volt rendszerben gondolkodni. Tisztában volt azzal, hogy az 1956-os emigráció a magyar sportot is alapjaiban rengette meg, s noha az 1960-as római olimpia 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzérmet hozott, a folytonosságra nem volt garancia.

1964, Tata: Kádár János a tokiói olimpiára készülő Kozma István világbajnok birkózóval beszélget, közöttük Kutas István és Csanádi Árpád, az MTS elnökhelyettesei (Fotó: MTI)


A KSI egyik eleme volt a széles körű sportfejlesztésnek, amely „Az utánpótlás-nevelés egységes rendszere” elnevezést kapta. Az is tény, hogy a KSI előtt már 1957-től létezett az Angyalföldi Sportiskola, sokáig egyetlen sportiskolaként működve, mi több, 1963-tól sorra szerveződtek a sportegyesületi és városi sportiskolák. Sőt, a kiemelt kluboknak kötelező volt sportiskolai rendszerben működtetni az utánpótlás-nevelést – vidéken ez a városi sportiskolák reszortja volt. A sportiskolai rendszer lényege: az évfolyamos rendszerű képzés és versenyeztetés, valamint a KSI által kidolgozott és az állami sportvezetőség által kötelezővé tett sportági sportiskolai tantervek szerinti képzés volt. A KSI igazgatói tisztét alapító igazgatóként Halmos Imre töltötte be. Sokoldalú sportoló, válogatott kézilabdázó, első osztályú teniszező volt, kiválóan kosárlabdázott is. Edzőként a VM Egyetértésben többek között ő irányította a teniszező Szőke Péter és Szőcsik András szakmai munkáját. Ne tagadjuk, szívéhez közelebb állt a tréneri munka, hiába volt Kutas embere, a szervezőmunka területén tapasztalt hiányosságok miatt a főnök menesztette, helyette a magyar sport napjainkra talán elfeledett nagy szervezőjét, a politikailag nem feltétlenül a Kádár-rendszer hívét, Kocsis Mihályt nevezte ki. A testnevelő tanár Kocsis még a háború előtt a Weiss Manfréd Művek sportéletét szervezte meg, a kajak-kenu sportág elterjesztésében vállalt elévülhetetlen szerepet, továbbá az 1948-as londoni olimpia előtt a tatai edzőtábor alapítója és vezetője volt. A sportújságíró Feleki László többek között ezt írta róla: „Alkotó géniuszának azonban az az időszak kedvezett leginkább, amikor a Központi Sportiskola igazgatói székében irányította a magyar élsport utánpótlásának legfontosabb intézményét.” A sportolók közötti népszerűségének köszönhetően is olyan hírességeket állított a KSI szolgálatába edzőként, mint például Iharos Sándor (atlétika), Jakabházy László (jégkorong), Füzesséry Gyula (kajak-kenu), Grosics Gyula, Kovács Imre (labdarúgás), Török Ferenc (öttusa), Kertész Alice, Csányi Rajmund (torna), Gyarmati Dezső, Lemhényi Dezső (vízilabda).

Hely hiányában nem soroljuk fel a KSI eddigi irányítóinak erényeit, hibáit, ám igazságtalanok lennénk az intézményt legtovább, majd' 25 évig vezető Hazsik Endrével szemben, ha nem írnánk a javára, hogy a rendszerváltozást követő bizony nem könnyű időszakban kapitányként irányította a hajót, amely dacára a korántsem kielégítő anyagi feltételeknek, nem kapott léket.

 ÖSSZEKÖT A HÁROM BETŰ – MINIINTERJÚ FEHÉR FERENCCEL
A könyv szerzője, a 71 éves Fehér Ferenc sportolóként és sportvezetőként is ezer szállal kötődik a sportiskolához.

– Minek köszönhető, hogy éppen a Központi Sportiskoláról írt könyvet?
– Eddig nem jelent meg olyan kiadvány, amely összefoglaló képet adott volna a magyar sport egyik bölcsőjéről. Voltak különböző évfordulók – kerekek, nem kerekek –, itt-ott az interneten olvashattam különböző írásokat, de összegzést nem. Erre vállalkoztam, ráadásul a karantén időszaka kedvezett a munkának.

– Sportolóként miként találkozott a KSI-vel?
– Én a Budapesti Honvédban kosárlabdáztam, bekerültem a serdülőválogatottba – ez manapság az U14-es vagy U16-os szintnek felel meg –, itt találkoztam Haris Ferenc edzővel, aki a sportiskolások trénere volt. De nemcsak a KSI neveltjeivel foglalkozott, hanem rajta tartotta a szemét a más egyesületekben sportolókon is. A KSI-sek közé meghívta az általa legjobbaknak tartottakat edzeni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egész nyáron együtt voltunk. A tanévzárót követő hétfő reggel 7-től délután 5-ig edzettünk, ha nem volt tréning, akkor egymás között versenyeztünk. Reggeltől estig nyitva állt előttünk a Nemzeti Sportcsarnok és a Játékcsarnok függönyökkel elválasztott pályája. Olyan később ismert kosarasok jöttek össze például az 1951-es korosztályból, mint Németh László, aki a kétezres években a Leedsi Egyetemen edzéselméletet tanított, Rusnyák István, aki a TFSE-ben vált ismert játékossá, aztán a MAFC-ból Salgó András és Ujhelyi Gábor, a velem együtt honvédos Szlukovényi Tamás, vagy a Bajáról érkező Kancsár Zoltán. Szinte észrevétlenül átdolgoztuk a nyár nagy részét.

– A Köszönöm, KSI! miért került a címbe?
– Akikkel beszéltem, szinte kivétel nélkül – Halm Rollandtól kezdve Hargitay Andrásig – azzal zárták az eszmecserét, hogy elmondták, nagyon örülnek a megkeresésnek, de nem maguk miatt, hanem azért, mert a honi sport sokat köszönhet az intézménynek.

– Gondolom, főleg kellemes emlékek fűzik ifipályafutásához.

– Zömmel igen, de egy kellemetlen élmény elkísér életem végéig. Az 1970-es ifjúsági Európa-bajnokság selejtezőjében Luxemburgban a spanyolok mögött másodikként kiharcoltuk a részvételi jogot a kontinensbajnokságra. Igen ám, csakhogy a szövetség anyagi okokra hivatkozva lemondta a részvételt, helyette Bulgáriába utazhattunk az Olimpiai Reménységek Tornájára (ORT). Talán mondanom sem kell, a kettő nem ugyanaz…

– Hogy került a KSI-hez a pályafutása befejezése után?
– A BSE-ben fejeztem be a karrierem, a módszertani osztályon helyezkedtem el. Tulajdonképpen az egyesület valamennyi utánpótláscsapata a kezem alá tartozott. Miután Szeme­rédy Lászlót – aki a Petőfi gimnázium igazgatóhelyettese volt, többek között a kosaras Bakai Eszter vagy az atléta Szalma László is ott végezte középiskolai tanulmányait – kinevezték a sportiskola élére, hívott a stábjába. Korábban testnevelő tanárként, kosárlabdázóként és edzőként ismertük egymást. A KSI szervezési és módszertani osztályát vezettem 1982 és 1988 között. Az volt az elvünk, ne csak az íróasztal mögött üljünk, hanem legyünk a sportolókkal. A kedd és a csütörtök sportnap volt a KSI bázisán, a Jégszínházban. Az életünket gyakorlatilag melegítőben éltük azokban az években. Később egyik nagy feladatunk volt 1983-ban, a megalapítás húszéves évfordulójára, az ötnapos program megszervezése.

– Hogyan határozná meg a csodás éveket egy mondatban?

– A három betű, K, S, I, örökre összeköt bennünket.


OTTHONA A KSI

A KSI SE jelenlegi igazgatója, Zsoldos Péter  maga is a sportiskolában kezdett vízilabdázni, majd a Tungsram játékosa lett. Utánpótlás-válogatott, ob I-es játékos. Szivós István – ki más? – mellett kezdte el az edzősködést (az utánpótlás- és az ifjúsági válogatottat is eredményesen irányította), a tréneri tevékenységet követően a KSI szakmai munkatársa, később alelnöke lett. Hazsik Endre igazgatósága alatt ismerkedett meg az operatív vezetéssel, idővel a jobbkeze lett több mint tíz évig. Az egykori kiváló kajakos – Cseh Ferenccel K–2 1000 méteren 1966-ban Berlinben vb-bronzérmet szerzett – 1991. július 1-jétől 2016. május 23-ig töltötte be az intézmény igazgatói tisztét, másnaptól öt évre Zsoldos Péteré lett az igazgatói szék. Az első ciklust követően, 2021-ben újra megválasztották, jelenleg az újnak számító korcsolyával 14 szakosztály munkájának összehangolása a feladata. Regnálása idején adódott lehetőség a tao bevonására (2011-től) az utánpótlássportba, ennek egyik eredménye, hogy a KSI SE vízilabdázói az ob I-ben szerepelnek. „Nagyon fontos, hogy megmutassuk erőnket, fiatalokkal szállunk ringbe a legjobbak között” – mondta a sportvezető, aki kiemelte, a taotámogatás eredményeként 2012-ben megalakult a kézilabda-szakosztály, a munkát a közelmúltban bekövetkezett haláláig az 1965-ben világbajnok Csenki Györgyné Varga Zsuzsanna irányította, Csönge Béla feladata pótolni a pótolhatatlan veszteséget, bizonyítani az U11-es korcsoportban.

Zsoldos Péter is a sportiskolában kezdett el vízilabdázni (Fotó: Földi Imre)


A sportiskola munkáját 2022 májusában a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) is elismerte: a közösségi sportszervezeti díjat kapta meg. Zsoldos a közeljövő tervei között a kiválasztás fontosságát jelölte meg az óvodai sportolástól kezdve az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) bevonásáig, hogy az akadémiákra már felkészülten érkezzenek a sportolók. „Fontos az iskolai kapcsolatok kiépítése, gondolok itt a KSI és a Testnevelési Egyetem együttműködési megállapodására, nem véletlen, hogy az egyesület elnökségében a felsőfokú intézményt a korábbi jégkorongkapus, Géczi Gábor egyetemi docens képviseli.” A KSI SE a kiemelt felnőttegyesületeknek járó központi juttatás felét, mintegy 340 millió forintot kap az államtól, ehhez jön a taóból, a szponzoroktól és a tagdíjakból befolyó összeg – ez utóbbi cirka 110 millió forint –, mintegy egymilliárd forintot biztosítva a költségvetésre. Arra a felvetésre, hogy elődei közül kinek a tevékenységét értékeli a legtöbbre, Zsoldos Péter így válaszolt: „Tizennégy éve otthonom a KSI, korábban játékosként, majd 12 évig edzőként tevékenykedtem. Nagyon sokat köszönhetek néhai Szivós Istvánnak. Valamennyi elődöm munkáját értékesnek tartom, ám mivel 12 évet dolgoztam Hazsik Endre mellett, talán érthető, ő áll hozzám a legközelebb.”

A sportvezető készül a 2023-ban esedékes 60 éves jubileumra is. „Megtisztelő lenne, ha ehhez kapnánk állami támogatást, mert a működési költségünk terhére ezt nehéz lenne megoldani. Egyfelől tervezzük, hogy meghívjuk a régi »nagyokat«, másrészt a megújulás jegyében arculatváltásban is gondolkodunk.” Zsoldos hozzátette, továbbra is cél, hogy fiatalos stábbal egy lendületes KSI-t formáljanak, figyelembe véve, hogy az elsődleges szempont a minőségi utánpótlás-nevelő munka, nem elfeledkezve a család, iskola, egyesület jól működő hármas egységéről.

Az olimpiai és világbajnok tornász, Kertész Alice a KSI-ben kezdte edzői pályáját (Fotó: MOB)
TOVÁBBI KSI-S ÉLETKÉPEK MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A FOTÓRA!


LETÉVEDT A LIGET SE-BE


Fél évvel azt követően, hogy Erdei Zsolt Újpalotára költözött, elkezdett bokszolni – eleinte csupán azért, hogy lekösse az energiáját. Nevelőapja rendre elküldte Esti Hírlapért, ennek ellenére nem ő, hanem egy ismerőse vette észre az újságban a KSI hirdetését. Ugyan birkózni szeretett volna, de a sportiskolában nem működött ilyen szakosztály. Maradt az ökölvívás, pontosabban az atlétika. „Mivel már tudtam, hogy birkózni nem lehet, első sportágnak az atlétikát írtam be, másodiknak a bunyót. Az általános felvételin, ha jól emlékszem, ezerkétszáz métert kellett futni, volt még kislabdahajítás is. Ezt követően megmutatták, hol edzenek a bokszolók. Ugyanott, ahol manapság, a Jégszínházban, de nem ez a lényeg. Beléptem a terembe, és nem volt kérdés, hogy maradok. Három évig nem versenyeztem, Szakos József és Fehér Mihály foglalkozott velem, hogy elsajátítsam az alapokat.”

Arra a felvetésre, hogy a küzdősportágakban gyakori beavatásban volt-e része, Erdei így válaszolt: „Persze, a többiek próbálkoztak, de rájöttek, hogy úgy védem magam, mint egy pitbull.” Mégis, társai a KSI-ben nevezték el Madárnak. „Nyáron rendszeresen két hétig Mátraházán edzőtáboroztunk, többször is be-berepült egy-egy füstifecske vagy cinke a szobámba. A többiek nemigen hitték el, de egy alkalommal rögtön szóltam Misi bácsinak, a srácok meg elkapták a cinkét. Persze mindenki engem csúfolt, így lepkész, meg úgy madarász, ebből lettem Madár.” Az 1985-ben, 11 évesen a KSI-be kerülő, az amatőrök és a profik között is később világbajnok bunyós elmondta, első versenyén az úttörő olimpián kikapott, de aztán egy emlékverseny, majd az Aranyalma-kupa megnyerésével rögtön vigasztalódott. Az Őrnagy utcai – a későbbi Csanádi Árpád – Általános Iskolába járt, „a heti nyolc edzés jót tett a fejlődésemnek”.

Klein Csaba a KSI-ben figyelt fel Erdeire


Elkövetett azonban stikliket is. „Egy reggeli tréning után mi, bunyósok nem mentünk be a suliba, inkább a Városligetben kötöttünk ki fogócskázni. Gondoltuk, nem lesz gond, mert a délutáni edzésen már ott voltunk. Szakos gyanútlanul kérdezte, mi volt a suliban, mi fapofával válaszoltunk, hogy semmi különös. Erre ránk dörrent, hogy nem történt semmi különös, mert bent sem voltunk. A tanárok leadták a drótot, hogy a bokszolók nem vettek részt a tanításon. Na erre Szakos József elkezdte, hogy Liget SE így meg úgy, a faliújságra is felkerült, hogy a Liget SE tagjai, Erdei, satöbbi. Mondjuk, ezt már akkor se vettük a szívünkre.” Hogy mennyire nőtt a szívéhez a sportiskola? A Jégszínházban egy vitrinben sokáig ott lógott a KSI-s törülközője, amely Madár kabalája volt, „nagyon sokáig ott volt velem a meccseken, az edzőnek ezt kellett volna bedobnia, ha gáz van”. Szerencsére erre nem került sor.

A KSI IGAZGATÓI
DR. HALMOS IMRE
1963–1964
KOCSIS MIHÁLY 1964–1971
BONN OTTÓ 1972-–1981
SZEMERÉDY LÁSZLÓ 1981. szeptembertől–1987. június 30.
BARBACSY IMRE 1987. július 1.–1991. június 30.
HAZSIK ENDRE 1991. július 1.–2016. május 23.
ZSOLDOS PÉTER
2016. május 24.–
Igazgatók egymás közt: Hazsik Endre (balra) és Zsoldos Péter


ERŐS KÖZÖSSÉGI SZELLEM


Az 1956-os születésű, 29-szeres válogatott labdarúgó, Esterházy Márton is a KSI-ben kezdett el – tornászni. Az általános iskolában a testnevelő tanára kiszúrta, hogy ügyes és viszonylag hajlékony, ezért került a KSI tornászai közé, Leopold József volt az edzője. Aztán kiderült, hogy hajlékonysága tényleg viszonylagos: míg a többiek simán lementek spárgába, addig Marci mellettük „púposkodott”.

Három év után aztán mindenki, de leginkább Esterházy belátta, hogy neki a torna „értelmetlen időtöltés”, ezért átigazolt a futballistákhoz. „Gyorsan ki kell ábrándítanom mindenkit, hogy a labda rúgásában viszont azonnal kitűnt az elhivatottságom – mondta erről az időszakról a Bp. Honvéddal háromszoros bajnok, MNK-győztes, Görögországban az AEK Athénban és a Panathinaikoszban légióskodó csatár. – Családi körben sem én voltam a legügyesebb, hanem Péter bátyám, a későbbi író. (...) Különben is, akkoriban mindenki, mindenütt focizott... Grundon, utcán, strandon, később aztán Péterrel már igazi focipályán is. Addig azonban még tartott a KSI.”

1983: a 20. évfordulón újra együtt a KSI-s labdarúgók, köztük Esterházy Márton (áll, jobbról a 3.)


A korábbi kiváló labdarúgó nem tagadta: „A KSI-ben volt valami különleges »közösségi szellem«, ami mindenkit beszippantott.”   Persze mindenki kergetett álmokat a válogatottságról, de Esterházy ironikusan elismerte, nem akadt olyan szakember, aki meglátta volna benne a későbbi válogatott játékost... Játéklehetőséget is alig kapott, ezért 16 évesen odament az edzőjéhez, Bacsó Istvánhoz, s közölte, köszöni, neki elege lett. „Hét év az életemből. Ami azonban, úgy vélem, nem múlt el nyomtalanul. Szerintem benne van abban, ahová aztán később eljutottam.” Az ő esete arra példa, hogy nem mindig könnyű meglátni valakiben a kibontakozás lehetőségét. Két dolog is történhetett volna: az edzők, mondván, tehetségtelen, elzavarják, illetve ő hamarabb abbahagyja. Amikor otthagyta a sportiskolát, 16 éves volt, egy évig egyáltalán nem játszott (!), Péter bátyja ösztönzésére került a Blasz II-ben szereplő Csillaghegy együttesébe. Majd innen ívelt felfelé a pályafutása, elvitte a III. Kerületi TTVE, a Budafok, az FTC. A zöld-fehéreknél nem tudott gyökeret ereszteni, karrierje megtorpanni látszott, az NB II-es Vasas Izzóhoz került, de egy idény után leigazolta a Bp. Honvéd, a többit pedig már tudjuk. „Az alapok és valahol a szükséges motiváció is: a KSI!” – tette hozzá mintegy zárszóként, mit is jelentett a sportiskola még egy olyan valaki életében is, akinek útja nem vezetett nyílegyenesen a csúcsra.

A SZEMÉLYES VARÁZS

Hogy mekkora volt a híres sportolók vonzereje a KSI-ben, egy személyes történeten keresztül érzékeltetném. Dr. Török Ferenc az 1964-es tokiói olimpián nyert aranyérmet az öttusázók között egyéniben. A XI. kerületi Váli utcai általános iskolába jártam, amikor 1965 tavaszán futótűzként terjedt a hír, hogy az olimpiai bajnok látogatást tesz a tanintézményben. Az időeltolódás miatt zömmel a rádióból lehetett értesülni a játékok eseményeiről, de hírből, sőt fényképekről már ismertem „Törökferit”, mert mindenki így hívta. Azért jött, hogy népszerűsítse sportágát, az öttusát. A legjobb reklámot az jelentette, hogy beavatott győzelme részleteibe. Az akkoriban öt nap alatt rendezett sportági versenyek hősiessége fogott meg, az, hogy teljesen kifutotta magát az utolsó tusában. Gyerekként ezt úgy gondoltam, a sportoló, aki az előző négy napon is mindent megtett a sikerért, az ötödik napon képes – szó szerint – az utolsó leheletéig küzdeni.


Ezek után talán nem csoda, hogy jelentkeztem a KSI toborzóján: 60 méteres síkfutásból, helyből távolugrásból és kislabdahajításból állt a „felvételi”. Az eredményekre már nem emlékszem, de nagyon büszke voltam, hogy felvettek. Ugyanakkor csalódást okozott, hogy az öt sportágból – igaz, ezt Török Ferenc is jelezte – csupán kettőt űztünk, úsztunk és futottunk. Jó lenne most azt írni, hogy legalább ifiként jó öttusázó lettem, de nem: noha a futás nem ment rosszul, úgy úsztam, mint a balta nyél nélkül. Mégis, amikor cirka két évvel később már a XI. kerületi Sportiskolában átpártoltam a kosárlabdázáshoz, nem éreztem kidobott időnek, amit az öttusázóknál töltöttem.


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. augusztus 13-i lapszámában jelent meg.)

2022.10.06 14:32:47

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Köztünk élő névlegendák: „Jó napot kívánok, Hidegkuti Nándort keresem!” „Üdvözlöm, én vagyok.”

2022.10.03 12:25:11

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

A legnépszerűbb, eddig már több mint 51 ezer lájkot hozó posztjában a magabiztosságról ír.

2022.10.02 11:49:54

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Az alkotás Erőss Zsolt hegymászó halálát és következményeit beszéli el a feleség szemszögéből.

2022.10.03 10:14:26

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Az egykori kiváló kenusból erőnléti edző lett, többek között Milák Kristóf felkészülését is ő segíti.

2022.10.02 00:49:27

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

A Ferencváros korábbi középpályása, a népszerű Dodó szeptember 11-én múlt a 60 éves.