A kerékpározás fényes múltja – a biciklizés és a fotográfia „kétüléses” fejlődéstörténete

Vágólapra másolva!
2023.01.27. 18:04
null
Vidéki országúton: vidám bicikliző lánytársaság az 1940-es évek végén (Fotók: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára)
A kötet felépítése egyszerű, mégis jól megkomponált: minden oldalpáron egy fotó és vele szemben némi szöveg található. A képek nem szigorúan kronológiai rendben követik egymást, ahogyan a kísérő leírások sem kötődnek műfaji szabályszerűségekhez.

 

Tandem – találó címválasztás a „kétüléses” könyvhöz, amely egyrészt a kerékpározás XIX. századra visszanyúló történetét, másrészt a fotográfia fejlődésének hasonló időszakot lefedő lépéseit mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára gyűjteményéből válogatva. A Szegedy-Maszák Zsuzsanna szerkesztésében megjelent könyv felépítése egyszerű, mégis jól megkomponált: minden oldalpáron egy fotó és vele szemben némi szöveg található. A képek nem szigorúan kronológiai rendben követik egymást, ahogyan a kísérő leírások sem kötődnek műfaji szabályszerűségekhez. Az elemző, értelmező vagy éppen szabad asszociációkra épülő gondolatok szerzői (Bognár Katalin, Feitl Írisz, Fisli Éva, Gál Vilmos, Lengyel Beatrix, Sóti Lajos, Szegedy-Maszák Zsuzsanna) mellett helyenként régi újságok, kerékpáros kiadványok vagy éppen irodalmi szemelvények adják a forrást, minden esetben az adott fotográfiához kapcsolódóan.

Háztömb körüli kerékpárverseny az Izabella utcában, a mai Magyar Színház előtt
Háztömb körüli kerékpárverseny az Izabella utcában, a mai Magyar Színház előtt

 

„A képeken keresztül akarva-akaratlanul fotótörténeti momentumok is kirajzolódnak: láthatjuk, mikor mire volt technikailag képes a kamera, mikor milyen fényképészeti megoldások uralkodtak, mikor kik fényképeztek, és mikor mit tartottak fényképezésre érdemesnek/méltónak” – olvasni a bevezetőben, és valóban, a fotók részleteibe elmélyülve felfedezhetjük a technikai újításokat, a fényképészet világának izgalmas változásait. A biciklizésnek és a fényképezésnek többé-kevésbé közös a kultúrtörténeti időkerete, mindkettő modernizációs vívmánynak számít, ám hogy ezeken kívül van-e természetes kötődés a két terület között, azon a kiadványt végigböngészve is töprengenünk kell. Hozzátéve rögtön, hogy a merész és újszerű témapárosítás kifejezetten izgalmasnak hat, a tandem akkor is szépen halad az olvasói fantázia kacskaringós útjain, ha a két nyeregben egymástól eltérő karakterek ülnek. És a két célcsoport sem zavarja egymás köreit: a kötet éppolyan érdekes a kerékpározás megszállottjainak, mint a fotók szerelmeseinek, ha pedig valaki egyszerre lelkesedik a két kerékért és az optikai lencséért, annak a Tandem kötelező klasszikus.

A könyvet lapozgatva ki-ki választhat magának kedvenc képet, ám előre figyelmeztetjük, nem lesz könnyű dolga. Néhány emlékezetes villanás: egy letűnt kor megbarnult emléke a Király utcai velo­cipédező férfitársaságról készült felvétel az 1880-as évekből (a csapat élén a századforduló all-round sportembere, Vermes Lajos), mesébe illő az 1939-es folyóparti jelenet a kirándulókról, előtérben a fűben heverő alakkal, aki elfektetett biciklije mellett feledkezik könyvébe, de a menet közben összekapaszkodó lányok 1949-es képe, az Izabella utcai bicikliverseny madártávlatból rögzített fotója és Mező Ferenc balatoni jégkerékpárjának látványa is különleges élményt kínál. Ha egyetlen fényképet kellene kiemelni, nekem mégis az 1999-es tiszaugi idős asszonyt ábrázoló lenne. A kendős néni botorkálva tolja kerékpárját a járdán, a csomagtartón hátul csálén, félig lefittyedve biciklis rendszámtábla őrzi a régi idők emlékét, a falusi utcarészletet tavaszi, éles fények világítják meg, körben rügyező bokrok, zöldellő fű, kopott fakerítés. Gordon Eszter felvételének címe sokatmondó: Merről, merre, meddig?

Mező Ferenc harmincas évekbeli találmánya a balatoni jégkerékpár
Mező Ferenc harmincas évekbeli találmánya a balatoni jégkerékpár


A gondosan szerkesztett, helyenként kifejezetten szórakoztató vagy éppen továbbgondolásra serkentő szövegek szintén értékei a könyvnek. Itt is lehet kedvencet választani, nekem már meg is van a jelöltem, mégpedig a Krisz Ferenc Kerékpározás című, 1930-as könyvéből idézett praktikus útmutató a falusi biciklizésről: „Éjjel ne tervezzünk hosszú utat falun keresztül, mert megesznek a kutyák. A csirke és a tyúk rendszerint a gép előtt szalad és csak nehezen mer oldalt letérni. Vagy pedig egyenesen keresztben beszalad a küllőbe.(...) A liba nem fél a kerékpártól, néha azonban támad. A kis svábgyerek azonban sokkal gyakrabban és rendszerint kővel. A tehén és a kis borjú hajlandó kilométert is szaladni előtted; ügyesen meg kell előzni helyben, amíg lemegy az útról legelni. A birkanyájba ne hajts bele, mert nem megy szét, vagy ha igen, akkor a világ minden tája felé, de ez ritka eset.”

(Szegedy-Maszák Zsuzsanna /szerk./: Tandem. Magyar Nemzeti Múzeum, 2022)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. január 21-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik