Snowboard: a trükkök magyar szerelmesei

„Nyolcéves korom óta wakeboardoztam, abban képzeltem el a jövőm – kezdte a 21 éves Fricz Botond. – Ez már a tizedik év, hogy áttértem a snowboardra. Régebben minden télen jártunk Ausztriába síelni, ott próbáltam ki először. Már az elején is jól ment, aztán egyre ügyesebbnek éreztem magam. Egy ideig párhuzamosan űztem a wakeboarddal, ám később több motivációt éreztem a snowboardban, így mellette döntöttem. Kiköltöztem Ausztriába, majd Schladmingban, a sísuliban végeztem a gimnáziumot. Tavasszal érettségiztem, a matekot másfél hónap alatt magoltam be, szerencsére meglett.”„Nyolcéves korom óta wakeboardoztam, abban képzeltem el a jövőm – kezdte a 21 éves Fricz Botond. – Ez már a tizedik év, hogy áttértem a snowboardra. Régebben minden télen jártunk Ausztriába síelni, ott próbáltam ki először. Már az elején is jól ment, aztán egyre ügyesebbnek éreztem magam. Egy ideig párhuzamosan űztem a wakeboarddal, ám később több motivációt éreztem a snowboardban, így mellette döntöttem. Kiköltöztem Ausztriába, majd Schladmingban, a sísuliban végeztem a gimnáziumot. Tavasszal érettségiztem, a matekot másfél hónap alatt magoltam be, szerencsére meglett.”

Fricz Botondhoz hasonlóan annak idején Vincze Zsófia is a schladmingi síiskolát választotta.

„Kilencévesen kezdtem snowboardozni – vette át a szót a 19 éves Vincze Zsófia. – Előtte síeltem, és már akkor nagyon tetszett, ahogy a snowboardosok csúsznak a pályán, ezért kipróbáltam és beleszerettem. Magyarországon kezdtem, majd az általános iskola befejeztével jött a kérdés, hogy hova menjek középiskolába. Ausztriába, a schladmingi sígimnáziumba felvételiztem, ahová fel is vettek. Azóta párhuzamosan megy a tanulás és a snowboardozás. Remekül meg van oldva, például a szezonban szeptember végén mentünk ki először a hóra, majd jött egy sulis hét, aztán ismét a hó, és így tovább.”

A teljes cikket elolvashatja a csupasport.hu weboldalon