Jöjjön Európa nagy tesiórája!

– Honnan jött az ötlet, hogy az online tér segítségével megmozgassák Európa iskolásait?
– Magyarország májusban átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét, a novemberig tartó időszakra számos kulturális rendezvénnyel igyekszik bemutatkozni hazánk. Ennek a sorozatnak az első jelentős nagy rendezvénye lesz a Digitális Jólét Program gondozásában életre hívott DigitalTesiLIVE! program, amely egy a kontinensen átívelő nagy közös testnevelési óra lesz. A Digitális Jólét Program 2.0 tartalmazza a digitális sportstratégiát is, amely nem tévesztendő össze az e-sporttal. Fontosnak tartjuk, hogy az amúgy is sikeres magyar sportot, és nem csak az élsportot, hanem a szabadidős és iskolai sporttevékenységeket is digitális eszközökkel támogassuk, hogy a mindennapi mozgás, az aktív élet az élményen kívül megkaphassa a kellő szakmaiságot, technikai hátteret is. A pandémiás helyzet, az elmúlt több mint egy év rá is erősített a törekvéseinkre, hiszen hosszú ideig otthonról volt megoldható a testnevelési óra, a tanárok, az edzők online módon juttatták el edzésterveiket, és a visszacsatolt anyagok alapján digitális eszközökkel készíthették el elemzéseiket. Szeretnénk megmutatni, hogy a virtuális tér számos olyan lehetőséget rejt magában, amellyel egészségesebbé, sportosabbá, kiegyensúlyozottabbá tehetjük mindennapjainkat.

– Hogyan kell elképzelni a valóságban ezt a közös testnevelési napot?
– Három városban, Győrben, Budapesten és Debrecenben egymást követő három órában lesznek testnevelési foglalkozások, egész pontosan, kézilabdázni, kosárlabdázni és focizni fognak a gyerekek. Az órák interaktív rendszerben folynak, vagyis nem csak közvetítési kimenet lesz, szelfikkel, videókkal bárki be tud csatlakozni a programba, a valós idejű szerkesztésnek köszönhetően feltölthető a közvetítésbe egy-egy szép mozdulat, gól, kosár is. Olyan csapatsportokat választottunk, amelyeket amúgy is örömmel végeznek maguktól a gyerekek, és amelyek szintén fontos üzenetet közvetítenek a mai individualista társadalom számára az együttműködésről, a közös felelősség vállalásról, az egymásért való küzdeni tudásról, az igazi csapatmunkáról.

– Hány ország részvételére számítanak?
– Eddig több mint két tucat érdeklődő iskoláról beszélhetünk a Kárpát-medencéből, Németországból, Lengyelországból, Luxemburgból és Franciaországból, de természetesen nőnek a számok. Nagy öröm számunkra, hogy Európa több országának megmutathatjuk a magyar sportértékeket, azokat az alapokat, amelyekből később akár olimpiai aranyérmek is születhetnek.

– A sport digitalizációjának egyik szegmense, hogy a közoktatásban is számos lehetőséggel élhessenek a testnevelő tanárok, a sporttal foglalkozó szakemberek. Hogyan segítik az ő tanmenetüket, szakmai fejlődésüket, azt, hogy huszonegyedik századi minőségben tudjanak órákat tartani a gyerekek számára?
– A digitalizáció napról napra nyer teret, korábban egy-két ember által megírt tankönyvekből, amely úgymond kőbe vésett módszertanból dolgoztak a tanárok. Ma már a digitális eszközöknek köszönhetően lehetőség van a közösségi alkotásra, a tanárok különböző platformokon cserélhetnek információkat, segíthetik egymást ötletekkel, meglátásokkal és ez robbanásszerű fejlődést hozhat. Úgy, mint a vakcinagyártás esetében. Korábban hosszú évekbe telt mire egy-egy oltóanyagot létrehoztak, most a koronavírus-járvány idején a laborok összedolgozva, információkat megosztva és elemezve alig egy esztendő alatt elkészültek a védővakcinákkal. A magyar testnevelés és sport területén kitűnő szakemberek dolgoznak, komoly szakmai közösségeket hozhatnak létre és olyan eszközökkel, módszerekkel élhetnek, amelyekkel nem megutáltatják a gyerekekkel a sportot, hanem ösztönzik őket arra, hogy egy életen át elköteleződjenek az aktív élet irányába. A magyar egészségügyi adatokat látva erre különösen nagy szükség van.

– A sport kiemelt kormányzati ágazat, nemzeti trend lett Magyarországon. Sok vitát szül, hogy az élsportot vagy a szabadidősportot támogassa kiemelten az állam?
– Véleményem szerint mindkét szegmens nagy figyelmet és támogatást élvez, és nem is szabad szembeállítani, külön választani a két területet, hiszen az egyik nem létezik a másik nélkül. Az olimpiai aranyaink alapját egy sportos, egészséges társadalom adja, az ötkarikás játékok, világbajnokságok sikeremberei pedig ösztönzik az embereket arra, hogy megmozduljanak. A várható élettartam szempontjából mindkét oldalról közelítve csak jók lehetnek a kilátások.