Szalay-Berzeviczy Attila, a tíz éve alakult BOM kuratóriumi elnöke az M1 aktuális csatornának csütörtökön elmondta, a szervezet 2005-ben hozta vissza a köztudatba a magyar rendezés ügyét azzal a céllal, hogy depolitizálja és napirenden tartsa azt.
„A BOM-nak jelenleg az a feladata, hogy politikamentes civil szervezetként támogassa a társadalmi párbeszédet, illetve azt, hogy a magyar olimpia olyan távol kerüljön a korrupciótól, amennyire csak lehet" – jelentette ki.
A kuratóriumi elnök szerint az olimpiarendezés két költségvetésből áll össze. A 774 milliárdosban a nyári játékokhoz szorosan köthető tételek találhatók, amelyekre az ötkarikás rendezvény nélkül nem lenne szükség. Ennek a felére fedezetet biztosít a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a másik fele szponzoroktól, olimpiai lottóból és jegyárusításból érkezhet. További 1500 milliárd forintba kerül az infrastruktúra, amely olimpia nélkül is szükséges ahhoz, hogy „modern fővárosunk és modern Magyarországunk legyen".
Szalay-Berzeviczy Attila kifejtette, azt a kérdést, hogy Budapest befut-e 2024-ben, akkor kell feltenni, amikor a főváros szeptember 15-én a startvonalhoz áll a pályázati anyaggal. Véleménye szerint Magyarország 60 év után először el fog jutni a kandidálásig.
„Az olimpiarendezésért mindig komoly verseny folyik, ez jelzi, hogy van értelme az olimpiarendezéssel foglalkozni, más kérdés, hogy mi a negyedszer jelentkező Párizshoz képest kezdő pályázók vagyunk" – tette hozzá.
A kuratóriumi elnök emlékeztetett arra, a NOB Agenda2020 elnevezésű reformprogramja teszi lehetővé, hogy kisebb városok is rendezzenek olimpiát, és ne egy helyen koncentrálódjon minden. Így a lebonyolítás gazdaságosabbá válik, főleg ha figyelembe vesszük – tette hozzá –, hogy itthon milyen sportinfrastrukturális beruházások történtek a nagyobb városokban.
Kedden a Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés határozatában kimondta: egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal (MOB) közösen, az Országgyűlés támogatásával pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért. A testület felkérte a főpolgármestert, hogy a pályázására vonatkozó közös szándéknyilatkozatot – az Országgyűlés támogató döntését követően – a MOB elnökével együtt írja alá, és küldje meg a NOB elnökének.
A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg, Róma és Párizs jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért, Azerbajdzsán pedig megfontolja, hogy beszálljon a versenybe.
Három napon túli csodák – Ballai Attila publicisztikája
