Sportpolitika: a kiemelt sportágakat támogató cégek nem kaphatnak cserébe reklámot

„Az Országgyűlés elé kerülő adójogszabály-változás törvénytervezete szerint a társasági adó meghatározott százalékát fordíthatják a cégek az öt kiemelt sportág – a vízilabda, jégkorong, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás – támogatására, de ezt nem költségként számolják el, hanem az adójukból adják, így cserébe nem kaphatnak reklámlehetőséget” – mondta Czene egy sportfórumon.

„A sportágak a társasági adóból kapott támogatás meghatározott százalékát fordíthatják személyi kifizetésekre, az utánpótlás támogatására, valamint sportlétesítmények építésére" – tette hozzá az államtitkár.

Atlanta olimpiai bajnok úszója kiemelte: ez nem a többi sportág kárára történik, mert az állam továbbra is vállalja, hogy a sikersportágakat – akár olimpiai, akár nem – támogatni fogja.

Czene emlékeztetett arra, hogy az öt sportág kiemelése nem a Fidesz ötlete volt. Erről 2007. június 27-én 360 igen szavazattal a nemzeti sportstratégia egyik elemeként az Országgyűlés döntött. „Három éve kitalálták, most megvalósul” – tette hozzá.

Az államtitkár szerint alapvető szemléletváltozás történt, mert a jelenlegi kormány a gazdaság részének tekinti a sportot, amit az adójogszabály megváltoztatásával is bizonyít.

„A sport a magyar költségvetés nettó befizető ágazata, mert a nemzetgazdaság árbevételének 0.9 százalékát termeli meg, viszont csak 0.4-0.5 százalékát fordítja vissza” – mondta.

Az államtitkár ismertette: a Fidesz-kormány célja, hogy 0.5-ről 1 százalékra emelje a sporttámogatás összegét 4-6 éven belül, ehhez azonban koncepció kell. Ennek eredményeként a tömeg- és a szabadidősport is több támogatást kap, amely a mindennapos testneveléssel együtt ismét fellendítheti a korábban sikeres diáksportot.

Czene Attila az egyik legfontosabb intézkedésnek nevezte a mindennapos testnevelés bevezetését, amely 2011 őszétől, felmenő rendszerben kötelező lesz.

Hozzátette, hogy a Fidesz-kormány sporttámogatása nem öncélú, az a társadalom egészének érdeke.

A felmérések szerint Magyarországon az emberek 9 százaléka sportol rendszeresen, míg Európa nyugati felében 25-30 százalék ez az arány.

„Szeretnénk megduplázni négy-hat év alatt a rendszeresen sportolók arányát – mondta Czene. – Ha ez sikerül, akkor egészségesebbek lesznek az emberek, aminek gazdasági eredménye is lesz úgy az egyén, mint az egész társadalom számára.”