Ausztrál rekordgyőzelem a Stade de France-ban

FRANCIAORSZÁG–AUSZTRÁLIA

Váratlanul nagy különbséggel győzött Ausztrália a Stade de France-ban a házigazda francia válogatott ellen, pedig a vendégeket az első félidőben még sárga lapos kiállítással is büntették. Az első játékrészben még kiegyenlített találkozón az ausztrálok a második félidő elején szerzett két gyors céllal megléptek (49. és 52. perc), majd a megzavarodott, kapkodó házigazdák ellen a hajrában újabb négy céllal (az utolsó hat percben hármat vittek!) meggyőzővé tették sikerüket. Nagy meccse volt az ausztráloknak a szombati, mind közül a legnagyobbat James O'Connor játszotta, aki addig rugdosta szorgosan a pontokat (hat bónusz és négy büntető, vagyis 24 pont), amíg a 80. percben zárszóként maga is vitt egy célt, így 29 ponttal zárta a találkozót, társa, Drew Mitchell két célt vitt.

Ez volt a franciák legnagyobb veresége Ausztráliától, az eddig rekordot a 2008-as 10–40-es zakó jelentette, de mivel azt Brisbane-ben szenvedték el, ezt most hazai pályán duplán fájt. Ha nem triplán... Otthon legutóbb a dél-afrikaiak szabtak a franciákra hasonlóan méretes zakót (52­–10) még 1997-ben, mostantól ebben a mutatóban is új időszámítás vette kezdetét.

WALES–ÚJ-ZÉLAND

Az All Blacks a cardiffi Millenium-stadionban 74 ezer néző előtt adott ízelítőt a sportágból: a vendégek öt célt(!) pakoltak be a büntetőpontoknak köszönhetően tisztes vereséget szenvedő walesieknek. Hosea Gear mindjárt kettőt is vitt nagy igyekezetében, Isaia Toeava, John Afoa és Mils Muliaina pedig egyet-egyet, így még az is belefért, hogy három bónuszt is kihasználatlanul hagytak a vendégek. Dan Carter így is összerugdosott 13 pontot. A rúgóversenyt azonban a walesi Stephen Jones nyerte meg (20 pont), de mivel Lee Byrne csupán egy célt vitt a házigazdáknak, ez apró szépségtapasz lehetett. Wales újabb győzelme tehát 1953 óta tovább várat magára, legutóbb ugyanis akkor nyert Új-Zéland ellen, az All Blacksnek ellenben azóta már 24-et számlál a győzelmi szériája.

Carter duplán ünnepelhetett a találkozót, jobban mondva pontjait követően, ugyanis csapatjátékosként egy egyéni rangsorban is élre került, méghozzá világviszonylatban. Válogatott mérkőzéseket tekintve eddig az angolok vb-győztes sztárja, Jonny Wilkinson jelentette a csúcsot pontszerzésben, a kiváló rúgó – aki még aktív ugyan, de már nem válogatott szinten – 1178 pontnál jár, vagy inkább annyival végzett a nemzeti csapatban. A 28 éves Carter számára csak idő kérdése volt, mikor veszi át a vezetést, erre a novemberi tesztsorozaton belül a Wales elleni találkozón jött el a legalkalmasabb pillanat. Az új-zélandi klasszis 1176 ponttal kezdte el a mérkőzést, tehát egy bónusszal már behozta volna az angolt, egy büntetővel, droppal, esetleg céllal pedig le is hagyhatta volna. Nos, végül 13 pontot könyvelt el magának és mostantól 1189 ponttal ő a legponterősebb játékos a sportágban válogatott szinten.

ANGLIA–DÉL-AFRIKA

A sportági szentélyben, Twickenham 81 ezer néző láthatta, ahogyan az első félidőben mindkét oldalon csupán két-két büntetőt értékesítettek a rúgók, a hazaiaknál Toby Flood, a vendégeknél Morne Steyn. Az egyre markánsabb teljesítményre képes, ígéretes fiatalokat felvonultató angolok számára – akik a 2011-es vb-re is legalább elődöntős tervekkel vágnak neki – a fordulás után jött a feketeleves. A vb-címvédő dél-afrikaiak Willem Alberts, valamint Lwazi Mvovo révén két célt vittek, és 21–6-os vezetésre tettek szert. A folytatásban az angolok már csak szépítettek, de Ben Foden célja így is véget vetett egy rossz szériának. Anglia az utóbbi négy Dél-Afrika elleni találkozón először vitt célt ellenfelének. A vendégek sorrendben hetedszer verték meg az angolokat, pedig a győztes csapatból olyan kiválóságok hiányoztak ezúttal, mint Schalk Burger, John Smit, Fourie de Preez vagy a villámléptű szélső, Bryan Habana. És hogy a baj soha nem jár egyedül: Tom Croft, az angol bajnoki címvédő Leicester Tigers válogatottjának a találkozón eltörött a válla. A 25 éves játékosra – aki kórházban töltötte a mérkőzés utáni éjszakát – a héten további vizsgálatok várnak, hogy kiderüljön, mikor térhet majd vissza, jelen állás szerint két hónapos kihagyás mindenképpen várható, de talán a Hat Nemzet február 4-i rajtján már ott lehet a pályán Wales ellen.

SKÓCIA–SZAMOA

Mindössze három pont döntötte el a találkozót, amelyen a rúgásokból szerzett pontok játszották a főszerepet. Egy-egy célt ugyan elértek a felek – mindketten az első félidőben –, de a szünetre megszerzett hárompontos skót előny a végére is megmaradt. A győzelem kulcsfigurája Dan Parks volt, aki bónusza, valamint két büntetője mellett egy dropgólt is szerzett, így 11 pontot termelt egymaga. Bár eddig a vesztes csapat rúgója, Paul Williams is eljutott. Nem túl meggyőző különbség a skótok részéről hazai pályán egy olyan válogatott ellen, amely náluk öt hellyel hátrébb szerepel az aktuális világranglistán.

ÍRORSZÁG–ARGENTÍNA

Argentína újabb találkozót veszített el európai turnéja során, az írek ellen viszont még annyi ellenállásra sem futotta a dél-amerikaiaktól, mint korábban Franciaországban. Már ami a védekezést illeti. A házigazdák a 20. percben Stephen Ferris révén célt vittek, Jonathan Sexton pedig ezúttal sem maradt adós a rúgásokkal, így a félidőre már tetemes különbség alakult ki (19–3). Az írek a második félidőben is vittek azért egy célt, hogy még meggyőzőbbé tegyék győzelmüket – utóbbi Gordon D'Arcy érdeme –, a „pumák" mindössze Felipe Contepomi büntetőiből hoztak össze kilenc pontot, ami édeskevés. Mint ahogyan korábban a franciák elleni vereség alkalmával is annak bizonyult: az elittel célok nélkül nem lehet versenyben lenni, ezt a közelgő vb kapcsán nem árt figyelembe venni.