Betartotta az intelmeket, győzelem és pályacsúcs lett a vége

– Milyen céllal érkezett a  Budai Trailre?
– Mindenképpen az éremszerzés lebegett a szemem előtt, az pedig csak hab a tortán, hogy arany lett belőle – mondta Hercsel Adél. – Habár mindent beleadtam, meglepett, hogy ilyen fölényes győzelmet arattam. A verseny előtt nyolcvan, kilencven, száz kilométeres heteket futottam, szóval éreztem, hogy az erőnlétem rendben van. Ezt megelőzően szeptemberben a félmaratoni országos bajnokságon versenyeztem, azóta az elsődleges célom az állóképességem javítása volt. Ez sikerült.

– Hogyan alakult a verseny?
– A barátom, Deák Krisztián rutinos terep- és ultrafutó, az utóbbi években többször is teljesítette ezt a pályát, így a verseny előtt alaposan átvettük az útvonalat és a szükséges teendőket. Például részletesen elmondta, hogy mikor kell az átlagosnál jobban figyelni a tracket valamint a pályát jelölő szalagokat, továbbá hogyan és mivel frissítsek. Tehát megvolt a stratégiánk, aminek többek között az is fontos eleme volt, hogy az első, eléggé meredek emelkedőn okos taktikával menjek fel, de tartalékoljak az erős lejtős véghajrára is. Az intelmeknek eleget téve igyekeztem nem elfutni az elejét, okosan haladni, és ennek megfelelően végig jól beosztani az erőmet. Bevallom, habár végig spóroltam az energiával, az utolsó emelkedő már nagyon nehéz volt. Összességében mindent beleadtam, ennek a versenynek a teljesítése hetven százalékban mentálisan dőlt el, a fizikai, futós része pedig a maradék harmincat tette ki.

– Mégis, mi volt a legnagyobb kihívás?
– Letolni a frissítőzseléket és a sótablettákat… A viccet félretéve, mivel alapvetően utcai félmaratonikra vagyok „kalibrálva”, húsz kilométer környékén azt éreztem, mindjárt elfogyok. Kellett néhány másodperc szünetet tartanom, fejben újraindítottam a rendszert, és ezt követően már nem volt semmiféle probléma. Ismerem magam, tudom, mi kell ahhoz, hogy átlendüljek az ilyen nehéz pillanatokon és holtpontokon.

Ez azt feltételezi, bőven van rutinja, úgyhogy óvatosan kérdezem: mikor is kezdte a futást?
– Két éve, de valójában tizenegy hónappal ezelőtt, az év elején merészkedtem ki először terepre. Az első ilyen jellegű eseményem a téli Mátra-teljesítménytúra volt, amit végigfutottam. Majd jött februárban a Kiss Péter-emléktúra harminchét kilométeres távja, aztán pünkösdkor az Ultra-Trail Hungaryn belül a Visegrád Trail harminc kilométere és végül a Kékes Csúcsfutás keretein belül megrendezett hegyifutó országos bajnokság. Utóbbi két versenyen már dobogóra is állhattam. A hegyifutó pályafutásom egyelőre csupán ekkora, de mindent egybevetve az első futóversenyem a két esztendővel ezelőtti Wizz Air félmaratoni volt, ahová az egyik barátomat kísértem el. Akkor még semmit sem tudtam a futásról, csinos aerobikos szettben, vékony talpú cipőben futottam, fogalmam sem volt semmiről. Talán még azt sem tudtam, hogy a félmaratoni huszonegy kilométer. Szóval innen lépkedtem lépcsőfokról lépcsőfokra, és jutottam mára odáig, hogy a félmaratoni egyéni legjobbam már közel van az egy óra húsz perchez. Egyébként idén nyár óta triatlonozom is, az úszásnak, az úszóedzőmnek, Kovács Lászlónak is sokat köszönhetek, neki is hatalmas szerepe van az egyre erősebb futóteljesítményekben.

– Milyen célokat tűzött ki maga elé 2026-ra?
– A következő nagy célom, ami jelentős mérföldkő lenne, az egy óra húsz percen belüli félmaratoni aszfalton, reményeim szerint már a jövő tavaszi futószezonban sikerül elérnem: már csak két és fél percet kell lefaragnom a legjobb időmből. Ami a másik célomat illeti, nyilván sokan feltették már a kérdés, mikor jön már a maratoni… Nos, jövőre szeretném teljesíteni. Hogy hol? Az Ultra-Trail Hungary versenyén lesz egy új táv, mégpedig a negyvenkét kilométeres terepmaraton, ám a kilométerek számát tekintve a tervek szerint itt jövőre nem állok meg, álmodozom egy terepultráról. Ezt majd meglátjuk… Ezeken kívül az áprilisi terep félmaratoni országos bajnokságon mindenképpen a dobogó a cél, és nézegetem a külföldi versenyeket is, mint például az októberi aszfaltos ljubljanai félmaratoni. Illetve változatlanul nagy szerelmem a triatlon is, szóval a tavasz végén, a nyár elején kezdődő triatlonszezont is mindenképpen szeretném végigversenyezni.

Borítókép: Terepfutás.hu