Gyorsabb-e a terepfutó a bázisugrónál?

Kilian Jornet mindig készen áll a kihívásra. A Norvégiában élő spanyol futó tavaly decemberben Janisz Kurosz futópályán felállított 303.506 kilométeres rekordját vette célba, de rosszullét miatt kénytelen volt feladni a versenyt. Jó másfél éve, 2019 júliusában pedig arra vállalkozott, hogy a világ egyik legtapasztaltabb bázisugrójával, a norvég Tom Erik Heimennel méri össze az erejét.

A kérdés az volt, melyikük teszi meg gyorsabban az utat a Norvégiában található 1550 méter magas Romsdalshornra és vissza, oly módon, hogy a csúcsról lefelé Heimen ugrani fog.

„Tom Erik és én az elmúlt években együtt síeltünk, emellett nyáron gyakran összefutottunk a Romsdalshornon, szóval adta magát, hogy csináljunk valamit közösen – mesélte annak idején Kilian Jornet. – Nehéz volt előzetesen megmondani, hogy ki lesz a gyorsabb. Tudtam, hogy felfelé sokkal gyorsabban mászok nála, ugyanakkor a lejtőn leérnem csaknem annyi időbe telik, mint amennyi alatt feljutottam. Azzal is tisztában voltam, hogy nagyon jó Tom Erik fizikai állapota, így ő is gyorsan fog haladni felfelé, és persze nagyon gyors lesz lefelé. Ereszkedés közben minden pillanatban arra számítottam, hogy egyszer csak meghallom, ahogy elrepül mellettem.”

Nos, a verseny valóban szorosan alakult. Kilian Jornet 52 perc és 26 másodperc, míg Tom Erik Heimen 53 perc és 55 másodperc alatt teljesítette a kihívást. Míg a spanyol szűk 31 perc alatt ért fel a csúcsra, a norvég csak 45 perc alatt (előbbi alig egy, utóbbi – felkészülve az ugrásra – hét percet eltöltött a csúcson is), sőt miközben Heimen felfelé tartott, Jornet már lefelé, így még találkoztak is. És bár a – legnagyobb sebességet elérve – 250 km/h-val zuhanó Tom Erik mindössze két perc alatt leért, már nem tudta megnyerni a versenyt.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!