Itt van Amerika
SZABÓ GÁBOR
2022.10.30 10:10 Frissítve: 2022.10.30 11:13

Bodor Ödön a futólépéseit igen, ám tragikus halálát nem tudta kiszámítani

Az 1905-ös labdarúgó-bajnokság elsőségét elvették a válaszul magát feloszlató Postástól, de a 140 éve született Bodor Ödön így az atlétikába fektethette minden energiáját. A sportág nagy alakját fiatalon, korcsolyázás közben érte halálos baleset.

Az olimpiai bronzérmes Bodor Ödön (jobbról a második) rajtja is tökéletes volt, tudatosan készült minden versenyére (Fotó: Tolnai Világlapja)

A Budapesti Korcsolyázó Egylet agilis, mindenre elszánt, jó szervezőképességgel megáldott vezetőit nagy büszkeség töltötte el, amikor 1926 novemberében átadhatták a közönségnek a Városligeti Műjégpályát. Végre kibabrálhattak a szeszélyes téllel, enyhe idő esetén sem kellett kitenniük a zárva táblát. A nyitás után alig két hónappal, 1927. január 21-én este is felszabadultan siklott a tömeg, és csak a közvetlen közelben tartózkodók láthatták, hogy a műkorcsolyázóknak elkülönített területen valaki elesett. Mindennapi történés a csúszós placcon, az elhasalást nevetés vagy néhány szitokszó, a ruha gyors rendbetétele követi, és már lehet is suhanni tovább.

NÉVJEGY

Bodor (Krausz) Ödön
Született:    
1882. október 24., Kapuvár
Elhunyt:
1927. január 22., Budapest
Sportágai:
labdarúgás, atlétika
Klubjai. Labdarúgás:
Magyar Úszó Egyesület (1899–1902), Budapesti Posta- és Távírda Tisztviselők SE/Postás SE (1903–1906). Atlétika: Testedzők Köre (1899), Magyar Úszó Egyesület (1899–1902), Budapesti Posta- és Távírda Tisztviselők SE/Postás SE (1903–1912)
Legjobb eredményei. Labdarúgás:
2x bajnoki 2. (1901, 1905), 1-szeres válogatott (1903).      Atlétika:   olimpiai 3. (1600 m – 2x 200 m, 400 m, 800 m – staféta: 1908), olimpiai 4. (800 m: 1908); 12x magyar bajnok (440 yard: 1908, 1909, 1911; 800 yard: 1906, 1909, 1910, 1911; 1 mérföld: 1905, 1906, 1908, 1910, 1912)
Professzionális atlétaedző:
MTK (1913, 1920–1927), FTC (1914), Munkás TE (1915–1918), MAC (1917 – maradt az MTE-ben is), Budapesti Budai TE (1919)

Bodor Ödön aznap délidőben hagyta el otthonát, elindult a Sporthírlap szerkesztőségébe, ahol az atlétika és a téli sportok rovatát vezette. Cikket írt, beszélgetett a kollégákkal, talán egy kávét is felhörpintett, aztán elindult hobbijának, a korcsolyázásnak hódolni. Ki tudja, hányadszor csatolt korcsolyát, és hányadszor veszítette el az egyensúlyát, mindenesetre most nem tudott felállni. Csúnyán beütötte a fejét, többen a koppanást is hallani vélték, és ott gyülekeztek körülötte az emberek. Zavartan beszélt, elveszítette, majd visszanyerte az eszméletét, kórházba szállították, ahol agyrázkódást és koponyalapi törést állapítottak meg. Hétköznapi esés helyett végzetes szerencsétlenség rémképe fenyegetett. A korábbi kiváló, olimpiai bronzérmes atlétát, professzionalista trénert, volt válogatott labdarúgót, a 140 éve született Bodor Ödönt másnap hajnalban elragadta a halál.

„Felkért, hogy táncoljunk, én örömmel tettem eleget kérésének. Két kört mentünk már; Bodor éppen hátrafelé haladt, amikor így szólt: »Rossz a táncrundunk.«. Ezzel elengedett, a korlát felé fordult, hogy megigazítsa, ebben a pillanatban elveszítette az egyensúlyát (…), és hátravágódva nagy erővel a jégbe ütötte a fejét” – mondta Meissner Stefánia.

Edzőként az MTK volt az igazi otthona



A főváros sporttársadalmát megdöbbentette a 44 évesen elhunyt Bodor értelmetlen halála, hatalmas tömeg búcsúzott tőle a temetésen, nem volt olyan klub, sportszervezet, sportág, amely ne képviseltette volna magát a magyar atlétika nagy egyéniségének végső útján.

  A NOB-alapító Kemény Ferenc volt az igazgatója
  A Kapuváron született, a négy osztályt Sopronban elvégző Bodor Ödön Budapesten, a Bulyovszky (ma Rippl-Rónai) utcai VI. kerületi Állami Főreáliskolában folytatta tanulmányait, amelynek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság egyik életre hívója, Kemény Ferenc volt az igazgatója. Az ő és Bittner József tornatanár kezdeményezésére alakult meg 1898 októberében az iskola Ifjúsági Testgyakorló Köre, amelynek tisztikarában ruhatárosként volt feltüntetve Bodor. Érdekesség, hogy a Magyar Úszó Egyesület labdarúgócsapatában együtt játszott az 1904-ben két olimpiai bajnoki címet szerző úszóval, Halmay Zoltánnal és a szövetségi kapitányi posztot később több ciklusban betöltő Kiss Gyulával. A Munkás TE-be 1915 tavaszán szerződött atlétaedzőnek, tanítványai közé tartozott Vörös Vince, eredeti nevén Vacláv Vohralík (sokszor írták helytelenül Vohlaríknak). A cseh származású, családjával kisgyermekkorában Brnóból Budapestre költöző sportoló hét magyar bajnoki címet szerzett 1914 és 1919 között, majd visszatért gyökereihez, és 1920-ban már csehszlovák színekben lett negyedik 1500 méteren az antwerpeni olimpián, emellett nyolc csehszlovák bajnoki címet is gyűjtött. Egykori mestere haláláról értesülve klubja, az SK Brno Zidenice őt is említve küldött részvétnyilvánítást a Bodort akkor már hét éve trénerként alkalmazó MTK-nak.

A Krausz Adolf ügyvéd és Biringer Frida fiaként 1882. október 24-én született Bodor Ödön (magyarosított nevét 1900-tól használta) az atlétikában maradandóbbat alkotott, de sok csemegét szolgáltat futballpályafutása is. Az 1898-ban alapított Magyar Úszó Egyesület játékosaként részt vett 1901-ben az első hazai labdarúgó-bajnokság küzdelmeiben, ám miután a postánál nyert elhelyezést, 1903-ban már a Budapesti Posta- és Távírda Tisztviselők SE-ben sportolt, amely abban az évben először mérette meg magát a bajnokságban, és negyedik lett. A Postás 1905-ben futotta legjobb idényét, tizenkét győzelemmel, négy döntetlennel két ponttal megelőzte a Ferencvárost (Bodor 11 meccsen lépett pályára), és veretlenül fejezte be az idényt a tabella élén. Csakhogy vesztegetési ügy robbant ki, a vád szerint a Postás–Fővárosi TC meccs (7:0) vesztesének két játékosát állást ígérve lazsálásra bírta az eleve jóval esélyesebb Postás. Nem részletezve a fejleményeket, végül 1906 júliusában – több mint hét hónappal az 1905-ös bajnoki idény befejezését követően! – elvették a két pontot a Postástól, pontegyenlőség alakult ki, a jobb gólarány a Fradinak kedvezett. Az elmarasztalt, az első helyét elvesztő klub válaszul kilépett az MLSZ-ből, és feloszlatta futballszakosztályát, Bodor meg nyilvánvalóan ekkor döntötte el, hogy csak az atlétikára koncentrál. Érdemes megemlíteni, hogy 1903. október 11-én – balfedezetként – helyet kapott a mindenkori negyedik mérkőzését játszó magyar válogatottban, amely 4:2-re kikapott Bécsben az osztrákoktól.

Bodor tehát 1906-tól minden energiáját az atlétikára fordította, a sportág egyik felkent guruja, Stankovits Szilárd szerint itthon ő alkalmazta először a modern tréningrendszert. Az első lépésekről Kiss Gyula is beszámolt, amikor 1935-ben a saját metódust vas­szorgalommal kidolgozó barátra emlékezett: „Azzal kezdte, hogy kiszámította, mekkorának és milyen magasnak kell lenni a futólépéseinek, hogy bizonyos gyorsaságot elérhessen. Azután a pályán vonalakkal jelölte meg a távolságot az egyik lépéstől a másikig, és elkezdte tanulni a futást, akárcsak a kisgyermek a járást.”

Specialitásai a középtávok (440 yard, 800 yard, 800 méter, 1500 méter, 1 mérföld) voltak, főként a 800 méter. Az 1908-as londoni olimpián ezen a távon nyerte meg úgy az előfutamát, hogy legyőzte az 1904-es játékokon 800 és 1500 méteren is diadalmaskodó amerikai Jim Lightbodyt. A döntőben lemaradt az igen nagy iramú első körben, és bár energikusan finiselt, az előtte futó német Hans Braun két tizedmásodpercet megőrzött előnyéből, így negyedik lett. Az éremszerzés így is sikerült, az 1600 méteres (2x200, 1x400, 1x800 m) stafétában a harmadik helyen végzett a Simon Pál, Wiesner Frigyes, Nagy József, Bodor Ödön összetételű kvartett – amelyben természetesen Bodor hasított 800-on. Az előfutamban neki volt köszönhető a továbbjutás, mert bár a svédek hétméteres előnyt szereztek, nagy hajrá után négyméteres előnnyel robogott be a célba. Ugyanakkor ő szalasztotta el az ezüstöt, mert lelkesedésében be akarta fogni az élen haladó, mindenkinél gyorsabb amerikai Mel Sheppardot, ami kifárasztotta. Még így sem veszett volna el a második hely, mert Braun 200 méterrel a célvonal előtt még mögötte szedte a lábait…

„Bodor azonban azt a hibát követte el, hogy a célegyenesben a külső pályán futott és jobb felé hátra nézegetett. Braunnak, amíg Bodor jobb felé nézegetett, a bal oldalon, a belső pályán sikerült a finishben melléje nyomulnia s a célszalagot egynéhány centiméterrel előbb átszakítani” – számolt be a versenyről a Sportvilág.

Bodor az 1912-es olimpia után fejezte be versenyzői pályafutását, először az MTK-hoz szerződött professzionális edzőnek, hogy aztán megannyi klubot megjárva 1920-ban vissza is térjen a kék-fehérekhez, akikhez már hű is maradt. Csak az értelmetlen halál választotta el a klubtól azt az embert, akinek „gyermekkorától halála pillanatáig a sport napsugaras pázsitján játszadozott a teste és a sport levegőjében fürdött a lelke”.

 

2023.01.09 13:01:22

Atlétika nemzetisport.hu

Augusztus 19. és 27. között rendezik meg a 19. szabadtéri vb-t a magyar fővárosban.

2023.01.04 13:34:32

Atlétika nemzetisport.hu

A francia Mahiedine Mekhissi-Benabbad 37 évesen hagy fel az akadályfutással.

2022.12.30 15:24:35

Atlétika nemzetisport.hu

Münchenben Eb-ezüstöt nyert, fedett pályán és szabadtéren is megdöntötte az országos csúcsot.

2022.12.18 22:07:43

Atlétika nemzetisport.hu

ALAPVONAL. Budapest következő nyara tele van nem csak sportrendezvény-ígéretekkel, ahogy az illik is egy világváros esetében. A bokrétának egyértelműen az atlétikai vb ígérkezik. 2023-ban a sportág első világbajnokságának negyvenedik évfordulója lesz, így az elmúlt évtizedek hőseinek felvonulását is valószínűsíti.

2022.12.14 17:26:36

Atlétika nemzetisport.hu

Pap Márk: Az elkövetkezendő tíz évben szeretnék történelmet írni, szeretném, hogy emlékezzenek rám!