Atlétika: Lesti Diana megtalálta az egyensúlyt

A távolugró Lesti Dianán már Budafokon, Bartha Attila keze alatt is látszott, hogy különösen tehetséges. Elsőéves ifista volt, amikor 2014-ben Dömötör Balázs vette át a felkészítését, majd a fiatal sportoló fejlődését nagyban segítette, hogy egyrészt a 2012-es olimpia után Spiriev Attila lett a Magyar Altétikai Szövetség sportigazgatója, aki átfogó változásokat kezdeményezett a sportágban, másrészt új edzőjével gyorsan megtalálta a közös hangot.

„Eleinte különösen figyeltem mindenre, mert állandóan rám szólt, mindenben talált javítanivalót – mondta az edzőjéről Lesti Diana. – Jó hatással volt rám, mert törekednem kellett rá, hogy mindent a lehető legjobban végezzek el. Idővel megismertük egymást, tudja, hogy maximalista vagyok, érzi, mikor mit kell mondania nekem, hogy felpörögjek, illetve megnyugodjak.”

Először 2017-ben látszottak jelei, hogy beérett a közös munkájuk, ennek csúcspontjaként az atléta júniusban 638 centis egyéni csúccsal nyerte meg a junior országos bajnokságot. Ezt azonban váratlan megtorpanás követte, ugyanis a következő két évben nem tudott előrelépni, 2018-ban és 2019-ben egyaránt 638 maradt az éves legjobb eredménye.

„Ezt eleinte viccesnek találtam, de aztán elkezdett idegesíteni. Főleg fejben csúsztam szét, talán azért, mert úgy éreztem, bennem van a nagyobb eredmény, s emiatt túlságosan is akartam – folytatta Lesti. – Mostanra mentálisan megértem arra, hogy stabilan hozzam a hat és fél méter feletti eredményeket.”

Július 18-án a TSC-Geotech tatabányai pályaavató versenyén Lesti először lépett pályára a klub színeiben, amelybe októberben igazolt, és egyéni csúccsal kezdett: 657 centis ugrással harmadik lett Farkas Petra (664) és Nguyen Anasztázia (661) mögött. Ez a hármas aztán összecsapott egy héttel később a Honvéd-kupán is, amelyen Lesti 655 centivel második lett Farkas (662) és Nguyen (643) között.

A trió küzdelme előrevetíti, hogy az elkövetkező években itthon nagy csata várható női távolugrásban. De nemcsak ők hárman versenghetnek: 2013 óta összesen 17 magyar lány ugrott hat méter felett, hasonlóra még a magyar távolugrás hőskorában, a nyolcvanas években sem volt példa! Az is árulkodó jel, hogy 2013 óta az utánpótlás-világversenyeken a magyar ugrószakág rendre döntőst ad.

„Bár 2017-ben éppen mentálisan billentem meg, úgy érzem, érzelmileg újra stabil vagyok” – fogalmazott a 22 éves távolugró, akinek vázrendszere az edzője szerint készen áll már arra, hogy heti egy helyett két technikai edzést végezzen. A tréner hozzátette, tanítványának van egy vele született képessége, amit nem kellett tanítani neki: az utolsó előtti lépésnél ösztönösen megtalálja az érkezési módot, hogy az ugrás előtt se csökkenjen a sebessége – a sebességgel amúgy sincs gondja, a Honvéd-kupán 11.87 másodperces időt futott százon.

„Jót tett a járvány miatti kényszerpihenő, mert többet tudtunk foglalkozni a technikámmal, sőt, az olimpia elhalasztása miatt jobban fel tudok készülni a következő világversenyre – magyarázta Lesti.  – Az idei két fő versenyem az országos bajnokság és a Gyulai Memorial lesz, de a 2021-es évről még nincs elképzelésem. Persze szeretnék kijutni az olimpiára, s ha stabilan tudnám hozni a 650 centi feletti ugrásokat, és jó ranglistapontokat gyűjtenék, nem is lenne lehetetlen.”

Ebben menedzserének, a szlovák Alfons Jucknak is óriási szerepe lehet, aki a patinás ostravai verseny szervezésében is részt vesz. Az olimpiai ranglistán öt verseny átlaga számít, és nem mindegy, a sportoló mely versenyen ugrik jól, mert kategorizálják őket (minél rangosabb, annál több pont jár érte). Eddig tizenhatan ugrották meg a 682 centis tokiói szintet, ugyanennyi hely még kiadó.