Willis Reed (1942–2023) (Fotó: Getty Images)

Reed teljes, tízéves NBA-pályafutását a Knicksnél töltötte, 1970-ben és 1973-ban bajnok lett a csapattal, mindkét döntőben őt választották a legértékesebb játékosnak (MVP).

Legemlékezetesebb pillanata, egyben a liga történetének egyik ikonikus jelenete az volt, amikor a Los Angeles Lakers elleni 1970-es döntősorozat mindent eldöntő, hetedik meccsén sérülten is pályára lépett – a hatodik mérkőzést fájó combja miatt kihagyta –, s ugyan csak néhány pontot szerzett, de vezérletével a New York-i együttes 113–99-re megnyerte az összecsapást, így a klub történetében először elhódította a bajnoki címet.

Reed az 1969–1970-es szezonban az alapszakasz MVP-címét is kiérdemelte, az All Star-válogatottba hétszer választották be.

Edzőként is irányította korábbi csapatát az 1977–1978-as idényben, majd egyetemi tréner lett, később pedig – az 1980-as évek végén – a Brooklyn Nets elődjét, a New Jersey Netst edzette. Beválasztották a Hírességek Csarnokába is.