Bostoni öröm, Kanadának tovább kell várnia a Stanley-kupára

Vágólapra másolva!
2011.06.16. 05:28
null
Letaszítják-e a bostoniakat a trónról? (Fotók: Reuters)
Címkék
A Boston Bruins három egygólos vancouveri vereség után, a Stanley-kupa döntőjének 7. mérkőzésén idegenben is hozni tudta hazai formáját, és simán, 4–0-ra legyőzte a Vancouver Canucksot, így története során hatodszor megszerezte a Stanley-kupát. A finálé legértékesebb játékosa Tim Thomas, a Boston kapusa lett.

A Bruins diadala teljesen megérdemelt, hiszen miközben szorossá tudta tenni a vancouveri meccseket, hazai pályán egyszer sem forgott veszélyben a diadala. És a végén Vancouverben sem, a harmadik harmadot 3–0-s előnyben váró együttes elsősorban arra törekedett, hogy lepörgesse az órát. Az NHL-ben való bemutatkozása, 1970 óta első bajnoki címére vágyó Canucks emelt fővel, sportszerűen viselte a vereséget. Kanadának 1993 óta nincs bajnoka az NHL-ben.

A HOLDFOGYATKOZÁS REJTÉLYE

Ha teljes holdfogyatkozás, akkor bostoni siker. A város baseballcsapata, a Red Sox 2004-ben szintén olyan estén lett bajnok – és szakította meg 86 éve tartó várakozását –, amelyen teljes holdfogyatkozás történt. Bostonban egyébként két szurkolói bolt is kinyitott a meccs lefújása után, és bajnoki pólókat, sapkákat és relikviákat kezdett árusítani. A rendőrségnek fel kellett készülnie az ünneplő tömegre, a közelmúltban ugyanis a Red Sox, valamint a Celtics kosárcsapata bajnoki címe után és a New England Patriots Super Bowl-győzelmét követő ünneplésnek is volt halálos áldozata Bostonban.

Vancouverben mindenesetre már percekkel a lefújás után tüzet raktak az utcán a csarnokon kívül rekedők.

A Boston 1972 óta először nyert Stanley-kupát, a döntők történetének 16. hetedik mérkőzéséből csupán a negyediket nyerte meg idegenbeli együttesként.

A döntő legértékesebb játékosa a várakozásoknak megfelelően Tim Thomas lett, a bostoniak remek formában védő kapusa sokak szerint akkor is MVP lett volna, ha a Bruins elbukja a 7. meccset. Ám így shutoutjával mindenkit meggyőzött arról, hogy senki másé nem lehet a trófea, még az először fütyülő vancouveri közönség is tapsolni kezdett, amikor átvette a díjat.

A finálét ugyanis elsősorban a kapusok döntötték el, amíg Thomas kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, Roberto Luongo rapszodikus teljesítményére ráfizetett a Canucks.

AZ NHL BAJNOKAI

1. HARMAD

A meccs előtt az alapszakaszt az élen záró Vancouver a hazai pályában bízhatott, eddig ugyanis mind a hat meccsen a vendéglátó diadalmaskodott. A Stanley-kupa döntőjében először 7. meccset játszó bostoniak elsődleges célja az volt, hogy még az első harmadban betalálnak a Vancouverben eddig fantasztikus, Bostonban viszont túlságosan is könnyen sebezhető Roberto Luongónak (akit emiatt Jekyll és Hyde-nak becéz a szaksajtó), és a döntő folyamán először idegenbeli csapatként szerzik meg az első gólt.

A közönség már az elején megtette, amit tudott: Luongo első védése után „Lúúú" csatakiáltással jelezte, hogy a kapus mögött áll, míg az előző meccsen Mason Raymondnak egy ütközés során csigolyarepedést okozó Johnny Boychuk minden pakkhoz érését pfújolás kísérte. Raymond egyébként a gerincét rögzítő eszközzel a hátán a Rogers Arenában tartózkodott, az első harmadban meg is mutatták az óriáskivetítőn.

A 8. percben beiktatott televíziós reklámszünetben megtartott tisztelgés előtt mindkét csapat túl volt első nagy helyzetein, Luongo és a vele szemben elképesztően kiegyensúlyozott Tim Thomas is remek védésekkel nyitott, a bostoni az elején a Henrik Sedin lövését blokkoló Dennis Seidenbergtől is kapott felbecsülhetetlen segítséget.

Szűk negyedóra elteltével olyan történt, mint az első hat meccsen még nem: az idegenbeli csapat talált be először. A vancouveri harmadban történt buli után Brad Marchand az alapvonal és a palánk jobb oldali találkozásától adott középre Patrice Bergeronnak, aki megtalálta a korongnyi helyet Luongo lába és a jobb alsó sarok között. 0–1

A gólszerző személye pikánssá tette a nyitó találatot, hiszen tavaly februárban Bergeron és Luongo a kanadai válogatott játékosaként ugyanitt együtt örült Kanada olimpiai bajnoki címének (a döntősök között nem is volt is más kanadai a fináléban, viszont ott volt Dan O'Halloran játékvezető és Jean Morin asszisztens).

A Vancouver nem engedte, hogy a Bruins rátegyen egy lapáttal, támadásban maradt a harmad végéig, és 8:5-ös kapura lövési aránnyal zárta az első 20 percet. Kiállítás nem történt, ami nem meglepő a 7. meccsen: a Keleti főcsoport döntőjének hetedik meccse (a Boston–Tampa Bay mérkőzésen egyetlen kiállítás sem volt) óta először összeálló O'Halloran, Stephen Walkom bírópáros engedte a kemény játékot, a 42 ütközés ellenére nem büntettek meg senkit sem.

2. HARMAD

A második húsz perc is hazai fölénnyel kezdődött, a Canucks, akárcsak a döntő 2. meccsén, az egyenlítésért küzdött hazai pályán. Öt perc alatt 13:5 lett a kapura lövési arány, de Thomas, ahogy tőle megszokhattuk, állta a sarat. Még Zdeno Chára hibája is belefért, a szlovák óriás a saját kapuja előtt adta el a korongot, majd miután Ryan Kesler ellőtte a pakkot a kapujából kilépő Thomas mellett, kijavította saját hibáját, a gólvonalon állva ő maga hárított.

A 31. percben 14:7 volt a kapura lövési arány, a hét vendégkísérletből ötöt a Gregory Campbell, Daniel Paille, Shawn Thornton negyedik sor jegyzett. A második Bruins-gólt azonban Marchand jegyezte, Seidenberg kipattanó lövése után a jobb oldalról szúrta kapura a korongot, amely a Henrik Sedin által zavart Luongo lábáról a gólvonalon túlra pattant. 0–2

A finálé során először vezetett idegenbeli csapat kettővel, és először volt kétgólos különbség vancouveri találkozón. A Canucks még jobban rákapcsolt, jött is a meccs első kiállítása: a harmad hajrájában Chárát küldték a büntetőpadra.

A Vancouver nagy esélyét végül a szenzációsan védekező Boston használta ki: Bergeron ugrott ki, de Sami Salo szorításában elesett, a korong mögött sodródott Luongo kapuja felé, s hasalva botjának nyelével préselte a kapuba a pakkot. Az első két harmadban 13 lövésből 3 gólt kapó Luongo reklamált, a bírók videóztak, a gól érvényben maradt. 0–3

A Rogers Arena közönsége csendesen figyelte a harmadból hátralévő két és fél perc eseményeit.

A Canucks-szurkolók nehezen viselték a vereséget
A Canucks-szurkolók nehezen viselték a vereséget

3. HARMAD

A dicsőségtől 20 percre kerülő Bruins a záró harmadban is a biztos védekezést tartotta szem előtt, Jannik Hansen kiállítása után az emberelőny során pedig nem elsősorban a gólszerzésre, inkább a folyamatos játékra és az óra pörgetésére törekedett, igaz, Michael Rydernek volt egy veszélyes próbálkozása. Az első tízperc hamar el is szállt, a Vancouver ideje gyorsan fogyott.

A Canucks számára az utolsó szalmaszál Milan Lucic kiállítása volt, de Marchand révén megint a Boston szerzett majdnem gólt. A kivédekezett emberhátrány után a Bostonnak már csak a végét kellett kivárnia. A hajrában a hazaiak lehozták Luongót, de ez visszaütött, Marchand betalált az üres kapuba, és biztossá tette a Boston diadalát és hatodik Stanley-kupa-győzelmét. 0–4

A meccs végére nem ürült ki a csarnok, a vancouveri közönség felállva tapsolta meg kedvenceit, akik a sima meccs ellenére nagyobb balhé nélkül, emelt fővel viselték el a vereséget.

Az utcákon már más volt a helyzet, a Canucks-szurkolók több ezres tömege randalírozással próbálta levezetni a felgyülemlett feszültséget, aminek többek között a képen látható, felgyújtott kisteherautó is a kárát látta.

BOSTON BRUINS–VANCOUVER CANUCKS 4–0

NHL, STANLEY-KUPA, DÖNTŐ, 7. MÉRKŐZÉS
VANCOUVER CANUCKS–BOSTON BRUINS 0–4 (0–1, 0–2, 0–1)
Vancouver, Rogers Arena, 18 860 néző
V: Dan O'Halloran, Stephen Walkom. Jay Sharrers, Jean Morin
VANCOUVER: Luongo – Salo, Ehrhoff, Higgins, Kesler, Hansen – Edler, Bieksa, D. Sedin, H. Sedin, Burrows – Tanev, Alberts, Torres, Lapierre, Tambellini – Glass, Malhotra, Oreskovich. Vezetőedző: Alain Vigneault
BOSTON: Thomas – Chára, Boychuk, Marchand, P. Bergeron, Recchi – Ference, Seidenberg, Lucic, Krejcí, Peverley – T. Kaberle, McQuaid, Seguin, C. Kelly, Ryder – Paille, G. Campbell, Sh. Thornton. Vezetőedző: Claude Julien
Gólszerzők: P. Bergeron (14:37, Marchand, 0–1), Marchand (32:13, Seidenberg, Recchi, 0–2), P. Bergeron (17:35, Seidenberg, G. Campbell – emberhátrány, 0–3), Marchand (57:16 – üres kapu, 0–4)
Kapura lövések: 37:20. Bulik: 26:29. Büntetések: 2, ill. 4 perc. Blokkok: 15:15. Ütközések: 47:29
Legtöbb lövés: Kesler 6, ill. P. Bergeron 4. Legtöbb blokk: Tanev 5, ill. Chára 3. Legtöbb ütközés: Bieksa 7, ill. Lucic 6. Legtöbb játékperc: Bieksa 28:39, ill. Seidenberg 28:51. Védési hatékonyság: Luongo 17/20, ill. Thomas 37/37
A meccs legjobbjai. ***Thomas, **Bergeron, *Marchand
A STANLEY-KUPÁT MEGNYERTE: a Boston Bruins, 4–3-as összesítéssel
Korábbi mérkőzések
Vancouver–Boston 1–0
Vancouver–Boston 3–2 – hosszabbítás után
Boston–Vancouver 8–1
Boston–Vancouver 4–0
Vancouver–Boston 1–0
Boston–Vancouver 5–2
Legfrissebb hírek

Dárdai Márton kórházba került

Légiósok
32 perce

Vitek Dárius, Végh Richárd és Bognár Erika lett az év birkózója

Birkózás
36 perce

Megbukott a doppingteszten az angol dartsos, azonnal kizárták a vb-ről

Egyéb egyéni
1 órája

Legyőzte Japánt, de csak az ötödik helyért játszhat a magyar futsalválogatott a poreci tornán

Magyar válogatott
1 órája

NS-nyelvművelés: az olvasóinktól is várjuk a magyarosító ötleteket

Egyéb egyéni
1 órája

Gates és a mellé álló közönség együtt legyőzte Mansellt a darts-vb-n

Egyéb egyéni
1 órája

Ismét Konkoly Zsófia lett az Év paraúszója

Úszás
2 órája

Magyar szereplője lesz a motokrossz-vb MX2 kategóriájának

Egyéb autó-motor
3 órája
Ezek is érdekelhetik