A rúgók közötti különbség döntött Houstonban

Bár a Tennessee borzalmas, 0–6-os sorozattal kezdte a szezont, azt már az első négy találkozón is látni lehetett, hogy az együttes nem a leggyengébbek egyike, szimplán egy olyan, erős csapat, amelynek rengeteg balszerencséje alakította számukra kedvezőtlen irányban a dolgok alakulását.

Igaz, hogy az ötödik és a hatodik héten előbb a Peyton Manning által vezérelt Indianapolis Colts, majd Tom Brady hat touchdownpasszának is köszönhetően a New England Patriots is alaposan elverte a szebb sorsra érdemesebb, látszólag lélekvesztett Titánokat, ám ezekben a nagy különbségű vereségekben közrejátszott az is, hogy a secondaryben (a front 7-ben található védőfal-emberek és linebackerek mögött szereplő védők) a kezdők sérülésével a cseréknek kellett játszaniuk. A Patriots elleni 0–59 után szabadnapos volt a csapat, ez idő alatt sikerült rendet tenni a fejekben, az előző szezonban rendkívül keveset, ebben az idényben viszont annál többet hibázó Kerry Collinsot Vince Young váltotta, amivel az addig is jól működő futójáték még tovább erősödött, kevesebb lett a labdaeladás, és Cortland Finneganék visszatérésével a védelem is újból erőre kapott.

A mérkőzésen a várakozásoknak megfelelően a houstoniak passz- és a Titans futójátéka dominált, a két együttes előző találkozásán is 300 yard fölé jutó és ebben a szezonban nagyszerűen játszó Matt Shaubnál több passzolt yardot csak a már említett két irányító, az idősebbik Manning és Brady tudott elérni, míg az ezúttal vendégként szereplő Tennesse az egész liga kiemelkedően legtöbb yardot futó játékosára, Chris Johnsonra támaszkodva próbálta meg legyűrni ellenfelét.

A találkozón előbb Shaub villant, előbb Andre Johnsonnak adott passzával került közel a Texans a célterülethez (endzone), majd Steve Slatonnak adott 3 yardos passzát követően vezetett a Houston (7–0).

A 11 futásából 73 yardot haladó Vince Young következett, aki egy 13 yardos passzal találta meg a csapat idei első körös választottját, Kenny Brittet, egalizálva a mérkőzés állását (7–7).

Shaub saját 49 yardos vonaláról harmadik és 3-nál (négy kísérletből kell megtenni 10 yardot annak érdekében, hogy folytatódjon egy támadás) passzolt James Caseynek 32 yardos összjátékot eredményezve, majd 12 yardra a Tennessee célterületénél hasonló helyzetből a liga egyik legjobb elkapóját, Andre Johnsont vette célba, aki szépen lefutotta emberét, és biztosan húzta le idei ötödik td-jét (14–7).

A két perccel a félidő vége előtt Chris Johnson lendült ismét támadásba, és bár úgy tűnt, hogy „mindössze” 8-9 yardot fog haladni futásával, végül két védőjéről lepördülve összesen 36-ot tett meg, mielőtt Eugene Wilson kitessékelte volna a pályáról, megalapozva a Titans kedvező mezőnypozícióját egy újabb egyenlítésre, amelyet Young 10 yardos futását követően LenDale White futott meg egy yardról (14–14).

A második félidő elején hamar megszerezhette volna a vezetést a mérkőzés folyamán első alkalommal a vendégcsapat, ám az ellenfél térfelének közepén futással próbálkozó Young elkövette első, és szerencséjére egyetlen labdaeladását, amikor kiesett a kezéből a földet érés előtt (fumble).

A hibát ugyanakkor nem tudta kihasználni a Texans, ugyanis Kris Brown 49 yardos mezőnygólkísérlete kimaradt, ezzel szemben a túloldalon Rob Bironas 50 yardról nem hibázott, így megszerezte a vezetést a Titans (14–17).

Ezután hiába adott 49 yardos passzt Shaub Johnsonnak, a Texans 3 kísérletből sem tudta megtenni a td-hez szükséges nyolc yardot, így Brown 26 yardos rúgását követően csak egyenlíteni tudott a hazai csapat (17–17).

A negyedik negyed elején ugyan Bironas 49 yardról hibázott, ám az utolsó percben 53 yardról nem remegett meg (17–20), így hiába haladt Shaub vezetésével 41 másodperc alatt a Titans 31 yardos vonaláig, az előző találkozójukon győztes mezőnygólt rúgó Brown 49-ről hibázott, így nyert a Tennessee.

A mérkőzésen végül 151 futott yardig eljutó Chris Johnson 10 mérkőzése alatt 1242 yardot szerzett a talajon, amely átlagot, ha folytatná a szezon hátralévő 6 mérkőzésén, megközelíthetné a 2000 yardot is. Csak említésképpen, a legutóbbi öt idényben 1880 yarddal Shaun Alexander haladta a legtöbbet a Seattle Seahawks színeiben még 2005-ben.