Itt van Amerika
SZABÓ GÁBOR
2022.10.11 12:06 Frissítve: 2022.10.13 11:48

A megkerülhetetlen Wenk Jánost csak Komjádi Béla kerülte meg

Ott volt megannyi mérföldkőnél a hazai vízilabda elfeledett kulcsszereplője, Wenk János: tagja volt az első pólóválogatottnak, kivette részét az első Eb-győzelemből, és a Fradi első úszóbajnoki címét szerezte.

A kétszeres Európa-bajnok válogatott 1927-ben – balról a harmadik Wenk János, aki megkerülhetetlen alakja a magyar pólónak

 

Méltatlanul elfeledett kettős, tagjai legalább annyit tettek a magyar vízilabdázásért, mint akinek két szobra is áll a budapesti uszodákban. Bárány István olimpiai ezüst- és bronzérmes, négyszeres Európa-bajnok úszó többek között ezekkel a szavakkal igyekezett ráirányítani a figyelmet Szerelmes bajnokok      című könyvé­ben Fazekas Tiborra és Wenk Jánosra, akik mintegy összekötötték a magyar póló első világháború előtti őséráját az 1920-as évek derekán beköszöntő első aranykorszakkal. Tagjai voltak az 1912-es olimpiára összeálló első pólóválogatottnak, miként részt vállaltak az első (Budapest, 1926), majd második Európa-bajnoki cím (Bologna,1927) megszerzéséből, sőt csaknem egyszerre vonultak vissza. A hatvan esztendeje, 1962. október 17-én elhunyt, pályafutását valamivel hosszabbra nyújtó Wenk János életéből igyekszünk most felvillantani néhány epizódot. (Fazekas Tiborról: Népsport, 2022. június 13.)

A Trencsén vármegye legészakibb részén fekvő Csacán született Wenk 1908-tól tűnt fel ferencvárosi színekben az úszóversenyeken, első bajnokságát tíz év múlva, 200 méter mellen nyerte meg, ezzel ő az FTC első úszóbajnoka! A klub megalakuló vízilabdacsapatának is tagja volt, még csak 15 éves, amikor a zöld-fehérek 1909-ben beneveztek a bajnokságba, és kikaptak a Magyar Úszó Egyesülettől (1918-ig két csapat párharcára korlátozódott az ob I). Utána 1922-ig tartó, kilenc arannyal fizető Fradi-uralom következett, és gyorsan tisztázzunk is egy tévedést... Tudniillik majdnem mindenhol tizenkét bajnoki címet adnak Wenknek, holott 1913-ban nem játszott a MAFC ellen – nem úgy Fazekas, így legjobb barátja, valamint Bozsi Mihály a sportági rekorder 12-12 diadallal.

De nézzük, hogy állt fel az újszülött magyar válogatott: a Wenk János – Ádám Sándor, Beleznai László – Fazekas Tibor – Hégner Jenő, Rémi Károly, Zachár Imre összetételű csapat csobbant vízbe 1912-ben a stockholmi olimpián, és szégyenszemre 4:3-ra kikapott az osztrákoktól. Nem tévedés, a gyors csatár, Wenk került a kapuba, míg például a pólót ugató, rengeteget szabálytalankodó Zachár Imre a mezőnyben tüsténkedett. A belgák elleni találkozót 6:5-re vesztette el az együttes, amelynek tagjai lógó orral, két vereséggel tértek haza – Wenk még azzal a teherrel is, hogy a 100 méter hát második időfutamában szabálytalan technika miatt diszkvalifikálták.

Aztán tombolt a világháború, a vesztes országokat kizárták az 1920-as antwerpeni játékokról, így az 1924-es párizsi olimpia kínált lehetőséget a magyar póló berobbanására.

„Komjádi Béla állította össze a csapatot a következőképpen: Barta – Fazekas, Homonnai II
– Keserű II – Keserű I, Homonnai I, Wenk. Fazekassal és Keserű II-vel az FTC-t hárman képviseltük, míg a másik négy játékos a III. ker.-ből került ki. Komjádi Béla vezette a csapatot, amely, ekkor tanultuk meg, annyit jelentett, hogy minden úgy ment, mint a karikacsapás. Minden halálos pontossággal elő volt készítve. Utunk minden állomásán szinte a pályaudvaron várt bennünket a pincér és a szállodaportás”
    – emlékezett 1947-ben Wenk.

Ám a boldogság és a magyar válogatott a francia fővárosban is elkerülték egymást, mert kezdésként hiába vertük meg háromszori (!) hosszabbítás után 7:6-ra a címvédő angolokat, elcsigázott sereg készült a folytatásra – a vége pedig ötödik hely lett.

A következő évben 25. válogatottsága alkalmából köszöntötték az osztrákok elleni mérkőzés előtt Wenket: Kéler Tibor az úszószövetség, Keserű Ferenc a játékosok, Springer Ferenc az FTC, Weiss az osztrákok nevében üdvözölték, és ajándéktárgyakat nyújtottak át neki. „Jancsi” válaszában azt ígérte, igazi „franzstadti” szívvel fog mindenkor küzdeni, hogy meghívják a válogatottba. Állta a szavát, hiszen 1926-ban és 1927-ben is Európa-bajnokságot nyert az együttessel, és szinte biztosra lehetett venni a visszavonulását. Ő azonban újra nekidurálta magát, részt vett a válogatott téli tornatermi edzésein, és 34 évesen is reménykedhetett harmadik olimpiai részvételében. Júliusban a nyolctagú A-csapat Párizsban vendégszerepelt, míg a B-gárda Prágába és Pozsonyba volt hivatalos.

„A két meccs jelentőségét fokozta az, hogy az itt mutatott formák alapján fogja a válogatóbizottság a párisi csapat nyolc játékosát a B-csapatból tizenegyre kiegészíteni Amsterdamra”    – írta Az Ujság, amely dicsérte Wenket: „Látszott, hogy ambicionálja az olimpiai kiküldetést, amit bravúros játékával ki is érdemelt. Három gólján kívül, ha kellett, a védelemben is ott volt és végig a csapat lelke volt.”

A Tolnai Világlapja huszonötödik válogatottságát tisztelte meg a képpel

 

Wenk utazhatott, de csak tartalékként, helyette a mindössze 19 éves, az Újpestben jó egy éve pólózó Halassy Olivért jelölte Komjádi Béla. Az elsőségről döntő meccsen 2:0-ról vesztettünk 5:2-re Németország ellen, Wenk pedig nehezen viselte a tehetetlenséget a medenceparton. Olyannyira, hogy továbbra sem szánta rá magát a visszavonulásra, annál inkább a kemény munkára. Dacosan nyilatkozott a Sportéletnek:

„Be szeretnék kerülni a válogatott vízipólócsapatba. Remélem, nem fognak most úgy elnyomni, mint ahogy azt Amsterdamban tették. Mert mindennél rémesebb volt, hogy nekem az uszoda szélén kellett ülni és tétlenül nézni, amint a német vízipólócsapat megfoszt bennünket a világbajnoki babértól. Könnyező szemmel láttam a magyar csapat olimpiai vereségét és nekem nem maradt más hátra, mint az a tudat, hogy ha nem nyomnak el, talán másképp fordult volna a helyzet.”

Úgy tervezte, hogy a nyári hatcsapatos Klebelsberg-kupán „megbünteti” a németeket az amszterdami könnyekért. Nos, valóban ott volt a Császár uszodában, de nem a vízben, hanem a medence szélén, egy mikrofon mögött. Tudniillik a helyszínre kitelepülő Rádió őt bízta meg a mérkőzés (csakúgy, mint a svédek elleni nyitó találkozó) közvetítésével. Ebben az évben még szerepelt a rendkívül meggyengült, csak a hetedik helyen végző FTC-ben, aztán tényleg elérkezettnek látta a búcsút.

Az 1920-ban a Duna Bp. Evezős Egylet színeiben kétpárevezősben bajnoki címet szerző (vagyis három sportágban is megkoronázott) Wenk hivatalnokként tette a dolgát a hétköznapokon. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban volt tisztviselő, majd az Országos Társadalombiztosító Intézet különböző osztályai, csoportjai között csapódott ide-oda. A 30-as évek végéig irodasegédtisztként dolgozott, később biztosítási segédtisztként, ellenőrként, majd főellenőrként kereste a kenyerét. Feleségével Budán, a Lövőház utcában laktak, harminc év – a gyászjelentésből következtetve gyermektelen – házasság után választotta szét őket a férj halála.

WENK JÁNOS NÉVJEGYE
Született: 1894. április 24., Csaca (Trencsén vármegye)
Elhunyt: 1962. október 17., Budapest
Sportágai:  evezés, úszás, vízilabda
Posztja: csatár
Klubja*:  FTC (1908–1929)
Kiemelkedő eredményei. Evezés: bajnok (1920: kétpárevezős, Erdélyi Jenővel). Úszás: 7x bajnok (1918: 200 mell; 1919: 220 yard mell; 1920: 200 mell; 1921: 400 mell, 4x200 gyorsváltó; 1922: 400 mell; 1923: folyamúszás, csapat).  Vízilabda:   2x olimpiai 5. (1912, 1924), 2x Európa-bajnok (1926, 1927), 11x magyar bajnok (1910, 1911, 1912, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1925, 1926, 1927)
*A Duna Bp. Evezős Egylet színeiben evez. Munkahelye révén 1922-től a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Tisztviselőinek Sportegyesülete tagja, különböző pénzintézeti úszó- és vízipóló-viadalok résztvevője és győztese.
Az élő közvetítések első magyar hangja
Az élő sportközvetítések egyik első hangja Ki gondolná, hogy Wenk János neve összefonódik a helyszíni sportközvetítések magyarországi történetével, hőskorával. Először 1928. június 24-én a margitszigeti pesti Duna-ágban zajló evezősversenyről jelentkezett élőben a Rádió, a második helyszíni sportközvetítés az újjávarázsolt Millenáris-pályán megrendezett kerékpáros-világbajnokságról hangzott el 1928. augusztus 19-én, Molnár Géza jóvoltából. A sportriporterek kezdeti égető hiányával magyarázható, hogy a harmadik élő bejelentkezésre 1929. augusztus 14-ig kellett várni, amikor is Wenk János konferált a Császár-uszodából (az első Klebelsberg-kupáról), a magyar–svéd pólóütközetről, 18-án pedig a németek elleni találkozóról. Az 1929. augusztus 8-i Budapesti Hírlap így harangozta be Wenk bemutatkozását: „A mérkőzés közvetítésére a rádiótársaság Wenk Jánost, a sokszoros magyar válogatott vízipólójátékost kérte fel, aki a szakértő éles szemével figyeli az eseményeket és mondja be történésük sorrendjében a mikrofonba. Ő mint igazi szakember figyelemmel tudja kísérni és észreveszi a meccs minden látható és rejtett szépségét, és a küzdelmet a maga valóságában fogja a rádió hallgatóságának bemutatni.” Erre az esztendőre nem is jutott több helyszíni rádiós sportközvetítés...

 

2022.11.29 23:54:35

Vízilabda nemzetisport.hu

ALAPVONAL. Csapó Dudi érett felnőttként futballban, teniszben, politikában, bármiben képes volt zavarba ejtő módon megközelíteni témákat, látványos, új magyarázattal, ötlettel, és mindehhez sztentori hangján olyan kedélyesen előadott, mégis határozott érvrendszerrel szolgált, hogy az ember csupán biccentett: végül is, miért ne?

2022.11.07 00:04:20

Vízilabda nemzetisport.hu

NS-VÉLEMÉNY. A negyedik negyedben gyalázatos volt a bíráskodás.

2022.11.07 00:09:42

Vízilabda nemzetisport.hu

ALAPVONAL. Amelyhez hozzátartozik – persze most már könnyű a fülbesúgás –, hogy a sportágban nem igazán pártolták az elnök vezetési módszerét, a pénzügyi helyzet még az elnökségi tagok előtt sem volt teljesen tiszta, átlátható – ahogy összefoglalták, persze már Vári lemondása után.

2022.11.06 14:03:30

Vízilabda nemzetisport.hu

Gurisatti az utolsó másodpercben mentette szétlövésre a finálét, aztán a 20. (!) ötöst ő rontotta el...

2022.10.11 08:50:03

Vízilabda nemzetisport.hu

A 60 esztendeje elhunyt korszakos pólós a Fradi első úszóbajnoka volt.