A pólósoknak nem volt szerencséjük Vegasban

Két kisbusszal öt óra alatt értek át Vegasba, ahol aztán a többség letelepedett a különböző asztalok köré, s nekiállt kísérteni a szerencsét (egyvalakinek nem volt esélye: ifjú tehetségünk, Varga Dénes ugyan belógott, bár nem éri el a szükséges, 18-as korhatárt, viszont nem vitt magával cipőt, strandpapucsban pedig nem engedték a rulettkerekek közelébe).

Siralmas vegasi összeredmény

Később, hajnaltájt kivettek egy-egy szobát a Treasure Island nevű szállóban, s röpke alvás után még megpróbálták visszaszerezni azt, ami egyébként minden tízezredik embernek sikerül arrafelé… Mindazonáltal muszáj volt a légkondicionált helyiségekben mulatni, pontosabban, múlatni az időt, elvégre künn árnyékban 42 fokot mutatott a hőmérő – ennek megfelelően a hazautat kellő óvatosággal tették meg, különösen azután, hogy egy autó épp előttük rohant az árokba, miután gumija szétdurrant a totálisan felforrósodott aszfalton. Egy apróbb malőr így is történt: berobbant az egyik busz ablaka, még jó, hogy a mellette ülő Kiss Csaba időben "fogta" az előzörejeket, így amikor a szilánkok szétfröccsentek, ő már rég a mellette ülő Szécsi Zoltán ölében hasalt. Mellesleg maga a vegasi összeredmény természetesen siralmasabb, mint a csoportmérkőzések szaldója: egyedül Madaras Norbert jött ki jól a buliból (bárhová is ment be – Mirage, Bellaggio, Caesars’ Palace – mindenütt jó érzékkel rakott), a többiek a vegasi vendégátlagot hozták, azaz kisebb-nagyobb mértékben járultak hozzá a szuperkaszinók fenntartási költségeihez és nyereségéhez. ---- A ---- &