Elképesztően megterhelő a női Világliga küzdelemsorozata. Öt nap alatt öt mérkőzés, ráadásul 4x9 perces játékidővel! Mindezt csak azért bocsátottam előre, mert amikor a magyarorosz összecsapás előtt az esélyeket latolgattuk, Györe Lajos, a magyar válogatott másodedzője annak a véleményének adott hangot, hogy a megnövelt játékidő miatt az lehet a döntő, hogy melyik csapatnak vannak jobban bevethető csereemberei.
Női mezőnyben ritkán látható remek csatát vívott a két együttes amelynek első felében hatalmas úszóverseny alakult ki. Így aztán az első negyed nyolcadik percére Faragó kapitány már valamennyi bevethető cserejátékosát beküldte a vízbe, az oroszok viszont még egyet sem cseréltek! A későbbiek során is csak hármat... A mieinknél nem lehetett nem észrevenni, hogy a kanadaiak elleni mérkőzésen a lelátóra száműzött Pelle milyen hatalmas kedvvel, ráadásul pompásan és eredményesen játszott. Az pedig már természetes, hogy a csapatkapitány Stieber és a kapus Sós klasszis teljesítményt nyújtott (csakúgy, mint a cseréje, Tóth II Andrea). Az utolsó negyed maga volt a csoda! Már-már úgy tűnt, hogy egy újabb elhibázott emberelőny után egyenlítenek az oroszok, de Sós újabb bravúrral mentett, és az ellentámadásból Stieber remek passzát Pelle hanyag eleganciával pöccintette a kapuba: 8–6! A izgalmak azonban nem értek véget. A szépítő orosz gól után, 30 másodperccel a mérkőzés vége előtt Turova sakk-matt helyzetből lőtt, Sós azonban kifejelte a labdát! Döntőbe jutott tehát a magyar válogatott, amely az amerikaiakkal meccselt otthoni idő szerint ma hajnalban.
Az NSO ajánlja:
Női vízilabda-válogatott: az út Athénba
Az elmúlt esztendő eredményei
Meccsek az olimpiáig &
A válogatott kerete
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik