Spanyolország - Ez Van Gaallal is ment volna…

Három nap, hét meccs – szokás szerint ezzel letudva a spanyol férfikupa. A nagyüzemben rendesen felszívják magukat a kiscsapatok, egy meccsen minden megtörténhet alapon nekiugranak az ellenfélnek. Ezúttal sem történt másképpen: Matajsz Márk együttese, a Mataro a címvédő Barcelonetát, a kanári-szigeteki Martianez a hazai medencében hadakozó Barcelonát, míg a Mediterrani a tavalyi sorozat ezüstérmesét, a Sabadellt szorongatta. Kiss Csabáék ugyan 8–5-ös előnyben voltak, ám amint balkezesünk fogalmazott: "Ráültünk az eredményre, a támadóidőt végigjátszva a sarokba dobáltuk a labdát, és ahogy lenni szokott, ez megbosszulta magát. A nyakunkra jött az ellenfél, rendesen iparkodnunk kellett, nehogy megégjünk.”
Noha ez a negyeddöntő bizonyult a legszorosabbnak, mégsem erről a találkozóról esett a legtöbb szó. Nem, hiszen a két katalán elitalakulat csak óriási erőfeszítés, valamint jelentős partról kapott segítség árán élte túl a fordulót. Természetesen a sorsolást követően a vakszerencsének (?) köszönhetően az elődöntőben is elkerülte egymást a két gárda, hogy aztán a fináléban összeakaszthassa a bajszát.
"Segítették őket, kontragyanús centerük, Sánchez-Torill sorra kapta a kiállításokat, ám nem csak ezen múlt. A feszült, ideges meccsen kihagytuk a helyzeteket, Marcos pedig két négyméterest is elpazarolt”–magyarázta a Sabadell Európa-bajnoka, akinek csapata a sérült gólvágó, Daniell Ballart nélkül a végsőkig próbálkozott a Barceloneta ellen: 8–6-os hátrányban az utolsó minutumban szándékos négyméterest csinált, a játékosok bízva kapusukban, előreúsztak, minden mindegy alapon várakoztak. Számításuk majdnem bevált! Makszimov védte a büntetőt, ám minő pech, a labda a kettő egyes fölényben lévő támadókhoz pattant…
A BL-ben a Reccó ellenében vereséggel rajtoló Barca a Catalunyát verte hosszabbításban (legyen elég annyi: az UTE egykori nagy ellenfelét a ráadásban sorozatosan büntették, majd nagy keggyel befújtak számára egyemberfórt, egyetlen másodperccel a vége előtt…), hogy aztán a végső nekirugaszkodás során a nagy ellenlábast is két vállra fektesse. A Spanyolországban nagy rangot jelentő trófea így ismét Pérezék birtokába került, ám a játékvezetők tevékenysége alapján kijelenthető: ez még a klub futballistáinak menesztett mesterével, van Gaallal is sikerült volna…