A kóbor kutya szerepe

"Ennyi kóbor kutyát… – csodálkozott a kengurukat Sydenyben olimpiai aranyhoz segítő mester. – Nem nekem esett az egyik? Szerencsére nem vészes, nem harapta véresre a lábam” – mesélte a mellette álló Gábor Antalnak. Válogatottunk orvosával ki is tárgyalták az összes ebes élményüket (amúgy a doki később Faragó Tamással a lovakról anekdotázott – úgy tűnik, a péntek többek között az állatok jegyében telt…), majd közvetlenül a délelőtti tréninget megelőzően így búcsúztak egymástól:
– Te Göresz, én gratuláltam neked csütörtökön, ma azt szeretném, ha te gratulálnál nekem.
– Köszi, én nem szeretném…
Az olaszoktól elszenvedett vereséget követően lelombozódott társaságot Faragó azonnal felrázta, elmagyarázta a lányoknak, hogy ez "csak” egy felkészülési torna, ahol nem feltétlenül az eredmény a fontos (ha az lenne, nyilván nem hagyja otthon a Drávucz, Pelle kettőst). Ráadásul a vereség nem is rossz ómen, a tavalyi nagy sorozatot pont az azzurik elleni fiaskó vezette fel (barcelonai viadal, 8–10). Ezt az összecsapást meg Fox bombagólja, ami előtt Primász Ágnes a kapufára lőtte az első fórt. A jelentősen megfiatalított, junior világbajnokokkal kiálló, sikerre éhes, erős auszik állandóan változtatták a helyüket, hol centerben, hol kapásszélen, hol a másik oldalon tűntek fel. Így fordulhatott elő, hogy mondjuk Kisteleki Dóra, Benkő Tímea vagy akár Valkay Ágnes maradt a centereken a kapunk előtt – ám a nem kimondottan bekkalkatú lányok megbirkóztak a feladattal: Zantleitner Krisztinához és védőtársaihoz hasonlóan mintaszerűen szerelgették a középcsatárokat.
A mindvégig higgadtan, kimondottan jól játszó társaságot a kapitány az első perctől hangos szavakkal vezényelte, ők pedig remekül muzsikáltak: a harmadik játékrészben (amikor is Horváth Patrícia révén újabb újoncot avattunk) 4–4 után állva hagyta ellenfelét. Egy lefordulást Tóth Andrea jól kivitelezett ejtéssel koronázott meg, Stieber Mercédesz pedig a támadóidő lejárta előtt kilencről suhintott a bal felsőbe. Az ellen a végső nekirugaszkodást ugyan egy értékesített büntetővel kezdte, ám Primász azon nyomban porrá zúzta az éledező ausztrál reményeket (a harmadik magyar akciógól zsinórban!), majd Stieber, a remeklő csapatkapitány helyezett előnyből okosan Browlow kapujába. Mindazonáltal csakúgy, mint a fukuokai vb-n (2001. július 22., 4–3), ezúttal is hátul nyerte meg a csatát válogatottunk, amely megmutatta a Faragónak végül gratulálni kénytelen Görgényi mesternek, hogy nem csak azok a bizonyos kóbor kutyák veszélyesek itt, a turizmusáról híres iraklioni paradicsomban…

Mestermérleg
Faragó Tamás: – Ahogy egy világbajnoktól nem szégyen kikapni, úgy az olimpiai bajnokot bravúr legyőzni.
Görgényi István: – Nagyon szépen és jól játszott a magyar válogatott, sajnos teljesen megérdemelten nyert.