A 25 éves Hárspataki Gábor 2013-ban bronzot érdemelt ki a karatésok junior-világbajnokságán, 2014 –ben a juniorok Európa-bajnokságán állhatott a dobogó alsó fokára. 2015-ben az U21-es korosztályban nyert Eb-t a 75 kilósok között, s az év végén korosztályos világbajnok lett. Még mindig az utánpótlás képviseletében harmadikként végzett az U21-esek 2016-os Eb-jén, hogy aztán a következő évben – már a felnőttek között – kontinensbajnoki ezüstöt, 2018-ban pedig bronzot akasszanak a nyakába. És jött pályafutása idei csúcsszakasza: elébb egyedüli magyarként kiharcolta a kvótát a tokiói ötkarikás játékokra, majd már az olimpián, ahol először volt része a hivatalos programnak a karate, bronzérmet nyert küzdelmi kategóriájában.
„Gábor sikere az MKSZ-é is, szövetségünk szakszerű és szisztematikus munkája, a korosztályok szervezett egymásra épülése is benne van, az ő felkészülése és személyisége mellett, ebben a nagyszerű eredményben” – mondta honlapunknak dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke, aki sem a szerencsének, sem a véletlennek nem tulajdonít szerepet Hárspataki tokiói remeklésében. „Karatéban tízen lehettek ott az olimpián egy-egy súlycsoportban, akik közül bárki lehetett volna olimpiai bajnok, de éppenséggel kilencedik vagy tízedik is, mert mindegyikük jó volt, felkészült volt. Gábor évek óta arra készült, hogy érmes legyen Tokióban is, ő az a versenyző, aki az utolsó pillanatig küzd, ezért tudott az utolsó másodpercekben olyan fejrúgással előállni csoportjában, ami a legjobb négy közé vitte.”
Hogy mennyire profitálhat a sportág Hárspataki sikeréből?
„A karate nagyon jó lendületben van, és most elsősorban Magyarországról beszélek, hiszen 2013 óta szinte mindig történik valami nálunk, ami siker, ami komoly eredmény, s 2023-ban felnőtt vébét rendezünk. Sportágunk most volt először az olimpián, s bár nem tudjuk, hogy mi lesz a jövőben, de hogy Tokióban indulhatott magyar versenyező és lett magyar érem, az mindenképpen egy fantasztikus és történelmi siker. Gábor beírta magát a karate történelmébe, az ő révén a karate mint sportág pedig beírta magát a magyar sporthistóriába. Ilyen típusú hírverés még soha nem volt a karatéban, mint most, és Hárspataki Gábor, aki eddig is az volt már, most még inkább a példaképévé vált a fiataloknak. Nagyon sokan akarnak ezután hasonló pályafutást, mint az övé, s még többen kezdenek majd bele a karatéba tanfolyamokon, edzőtermekben, mert most még több jelentkező lesz” – mondta az elnök.
Mészáros János kitért rá, hogy rengetegen kimentek a versenyző reptéri fogadására.
„Tán soha nem fogadtak még így karatést hazatérőben. Olyanok is kijöttek, akik nem kötődnek családilag, rokonként, barátként hozzá, nincs kapcsolatuk a karatéval, egyszerűen „csak szurkolóként” érezték úgy, hogy személyes jelenlétükkel is meg kell tisztelniük Gábort. Köztük nagyon sok fiatalt láttam.”
Antonio Espinós, a karatésok világszövetségének, egyúttal az európai szövetségnek is az elnöke a tokiói döntők zárultával úgy nyilatkozott, hogy a karaténak szüksége van az olimpiára, de az olimpiának is a karatéra...
„Messzemenőleg egyetértek az elnök úrral – reagált az újságírói közbevetésre a magyar szövetség első embere. - A karaténak éppenséggel már régóta ott kellett volna lennie az olimpián, s az lenne a szerencsés, ha a jövőben is programban maradna, így Párizsban, majd Los Angelesben, Brisbane-ben egyaránt jelen lehetne a világ egyik legnagyobb sportága, amelyre valóban szüksége van az olimpiai mozgalomnak is.”
További korosztályos hírekKARATÉBANa sportági aloldalunkon.